A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)
S. Perémi Ágota: Újabb avar kori leleteek Veszprém megyében I. Késő avar kori sírok Szentgál–Köveskál, Fűzfa utcában
Sokkal nagyobb kárt okoztak az újkori bolygatások, amelyek következtében a 3. sír teljesen, az 1., 2., 7., 12. sírok részben elpusztultak. Abeépítettség miatt már nem lehetett teljes egészében feltárni a 11. és 15. sírokat. IV. Eltemetettek neme és kora Az antropológiai vizsgálatok hiányában, a leletanyag alapján, négy nő- (1., 3., 5., 6.), négy férfi (4., 8., 11.,16.) és talán három gyermek- (7., 9., 13.) csontvázat tártunk fel. 4 esetben felnőtt nyugodott a sírban (10., 12., 14., 15.). Külön kell megemlíteni a 2. sírból előkerült csontvázakat. Ebben az esetben valószínűleg egy-egy házaspárt (?) temettek el közös sírgödörbe. V. Temető szerkezete A temető soros elrendezésű, Ny-K-i irányú sorokkal. Eddig négy sírsort határoztunk meg. A sírok közti távolság átlagban 50-80 cm közötti. Csupán a 13. és 14. sírok helyezkedtek el viszonylag közel, 30 cm-re, egymáshoz. Sajnos, mivel a leletmentés kutatóárkokkal történt és ezek kijelölését is befolyásolta a terület beépítettsége és az anyagi lehetőségeink, így fenti megállapításaink csak feltételesek lehetnek. Annyi mindenesetre bizonyosnak tekinthető, hogy a temető lényegesen nagyobb kiterjedésű volt, mint amennyit a leletmentés keretében meg tudtunk menteni. VI. A leletanyag elemezése 1. Fülbevalók A szentgáli temetőben öt sírból kerültek elő fülbevalók, amelyek öt különböző típusba tartoznak. a. Nagygömbös fülbevaló Egy, bronzból készült darab került elő az 5. sírban. Felülete aranyozott. Hasonló nagygömbös fülbevalók elsősorban a kora avar kori emlékanyagból ismertek. Általában előkelő, rangos elhunytak mellékleteként, aranyból látnak napvilágot. Ezek utánzatai voltak az ezüstből vagy bronzból készült példányok. A fülbevalótípus magyar és külföldi kutatástörténetéről jó áttekintést nyújt Ormándy János összefoglalása. 13 Az általa elkülönített altípusok közül a szengáli darab különösen a kora, de még a közép avar korban sem ritka Tószeg altípusba sorolható, mégpedig a típus aranyozott bronzutánzatai közé. 14 Elképzelhető, hogy az 5. sír fülbevalója is ebben az időszakban készült, de az bizonyosnak látszik, hogy földbe kerülésének ideje már a VIII. század vége. Talán örökölt darabról van szó. b. Granulátumdíszes fülbevaló A 10. sírból előkerült, kis granulátummal díszített, pár nélküli fülbevaló talán a 670-es évek táján megjelenő granulátumdíszes fülbevalók késői, egyszerűsödött változata lehet. Pontosabb keltező értéke nincs. Drótékszerek: с Hurkos-kampós záródású fülbevaló A szentgáli temető 1. női sírjából került elő ezüsthuzalból készült hurkos-kampós záródású fülbevaló. Más fülbevaló nem volt a sírban. Hurkos-kampós záródású fülbevalók a magyarországi leletanyagban néhány avar kor végi temetőben már felbukkantak, bár számuk csekély. 15 A fülbevaló feldolgozásával Szőke Béla Miklós foglalkozott részletesebben. 16 Mint megállapította, ezek rövid ideig, a IX. század első harmadától a második harmad végéig lehettek divatban, a legszebb darabok is a IX. század közepére keltezhető temetőkben láttak napvilágot. Többek közt a hurkos-kampós fülbevalókra is jellemző, hogy ezeket a fej két oldalán lecsüngő textil- vagy bőrszalaghoz erősítve viselték. 17 d. S-végü fülbevaló Egy darab került elő a 10. női sírból. Más keltező lelet nem volt a sírban. A fülbevalótípus és általában a drótékszerek nagyobbrészt a Dunántúlon, különösen a frank fennhatóság alatt álló területeken összpontosulnak. Innen jutnak el kisebb számban az északi és a Dunától keletre eső területekre. Az S-végű karikák és az ezekhez kapcsolódó viseleti szokások az avarságnál korábban ismeretlenek voltak. Megjelenésük és elterjedésük kapcsolatba hozható az avar birodalmon belül lezajlott politikai eseményekkel. Legnagyobb számban ott kerültek elő, ahol az avar kor végén - a IX. század elején - idegen befolyás (esetleg a szlávság hatása) érvényesült. Megjelenésüket a kísérőleletek alapján a IX. század elejére 18 , esetleg a VIII. és IX. század fordulójára tehető, míg divatjukat a IX. század közepéig nyomon lehet követni. 19 e. Díszítetlen fülbevaló-karika A szentgáli temető 2/1. sírjában volt két darab, illet81
