A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)
Mácza Mihály: A komáromi múzeum története (1886–2003)
Változásokra kerül sor a múzeum belső életében is. Az igazgatóhelyettesé kinevezett Mácza Mihály a közművelődési osztály vezetését veszi át, a társadalomtudományi osztály élére pedig dr. Trugly Sándor kerül. A művelődési minisztérium által az intézmény részére 1991. április 1 -jén kiadott új alapítólevél szerint a Duna Menti Múzeum regionális és egyben a szlovákiai magyarság központi múzeuma lett. Ennek értelmében 1991 októberében létrejön a múzeum magyar nemzetiségi osztálya dr. Liszka József néprajzkutató vezetésével, amely Dél-Szlovákiában megkezdi a felvidéki magyarság történelmével, művelődéstörténetével, néprajzával kapcsolatos kutatómunka szervezését, a Szlovákiában megjelenő magyar folyóiratok és újságok gyűjtését, néhány érdekes időszaki kiállítást és több nemzetközi tudományos konferenciát, Múzeumi esték címmel előadássorozatot rendez és munkája eredményeit kiadványokban publikálja. A kilencvenes évek első felében a múzeum többi osztályán dolgozó szakemberek is folytatják sokrétű kutatómunkájukat, amelynek eredményeit a múzeum évkönyvében, szaklapokban és önálló kötetekben teszik közzé. Évente 11 időszaki kiállítást, számos ismeretterjesztő előadást rendeznek. Új állandó kiállítások is nyílnak ezekben az években: a múzeum főépületének nagytermében 1991ben a történeti képtár, a Zichy-palotában 1992-ben Komárom 1849-1945 címmel várostörténeti kiállítás, a komáromi erődvonal felújított VI. bástyájában pedig 1993-ban egy római kőtár (ez eredetileg oda tervezett vártörténeti és természetrajzi kiállítás megvalósítását meghiúsította a helyiségek levegőjének rendkívül magas nedvességtartalma). Az erőd környezetében létesített kőtár 1994-ben elnyeri az EURÓPA NOSTRA díjat. A szűkösebb anyagi lehetőségek miatt ebben az időszakban csökken a múzeum kiadványainak száma, s a megvásárolható műtárgyak száma is, így gyűjteményeinek gyarapodása a korábbi évekhez viszonyítva szerényebb. A megváltozott társadalmi közegben tetemesen, mintegy a felére csökken a múzeum látogatottsága. Akilencvenes évek derekán, 1995-ben a Duna Menti Múzeumnak 25 alkalmazottja van, ebből 7 a muzeológus; gyűjteményeiben 127 563 tárgy szerepel, hét álladó kiállítását és időszaki kiállításait összesen 15 132 látogató tekinti meg. Az 1995. év vége felé a komáromi múzeumot is eléri a Meciar-kormányzat „rendcsinálási" igyekezete. 1995. december 19-én a művelődési minisztérium minden indok nélkül felmenti tisztségéből Csütörtöky József múzeumigazgatót és helyére bárminemű pályázat mellőzésével 1996. januári-i hatállyal kinevezi Elena Lehotskát, aki korábban az egyik komáromi szlovák általános iskolában tanította a történelmet. A múzeum volt igazgatója ígéretet kap, hogy 1996. január 1 -jétől megalakul a különálló magyar nemzetiségi múzeum, s annak ő lesz az igazgatója. Ebből mindössze annyi valósul meg, hogy - miután Liszka József, egy megnyert pályázat alapján, másfél évre Németországba távozik - ideiglenesen Csütörtöky József veszi át a múzeum nemzetiségi osztályának vezetését, amelynek tevékenysége ebben az időben gyakorlatilag a többi szlovákiai nemzetiségi (ruszin, német, zsidó, roma) múzeummal közösen rendezett vándorkiállítás létrehozásában merül ki. Az új igazgatónő minden igyekezete arra irányul, hogy megváltoztassa a múzeum jellegét: eltávolíttatja az ajtók névtábláinak, a kiállítások feliratainak magyar szövegét. 1996. május l-jétől minden indoklás nélkül leváltja igazgatóhelyettesi tisztségéből Mácza Mihályt és ugyanakkor alkalmazza Alexander Resko agrármérnököt, aki a múzeum szervezeti rendjében addig nem ismert beosztásban mindenes segítőjévé válik, majd később rábízza az intézmény legújabb kori történeti gyűjteményének kezelését. Röviddel ezt követően még négy szlovák nemzetiségű személyt alkalmaz különféle beosztásban. 1996 augusztusábanjúlius l-ig visszamenő hatálylyal megszűnik a múzeum jogalanyisága, s az intézmény a komáromi Jókai Színházzal, a Komáromi Járási Könyvtárral és a Komáromi Regionális Kulturális Központtal együtt a művelődési intézmények átszervezett irányításának megfelelően az újonnan létrehozott járási intendatúra alá kerül. Ennek élén MUDr. Alexander Mrázik áll, aki korábban a Matica slovenská tisztségviselőjeként magyargyűlöletével vált hírhedté. Mindez részét képezi annak az általános támadásnak, amelyet az akkori nacionalista szlovák kormányzat indít a magyar sajtó, iskolák, művelődési intézmények és szervezetek ellen. Ennek további megnyilvánulására kerül sor a komáromi múzeumban 1997 nyarán, amikor a németországi tanulmányútjáról visszatérő Liszka Józsefet és feleségét, a nemzetiségi osztály dokumentátorát Lehotská igazgatónő nem hajlandó viszszahelyezni korábbi beosztásukba, mire a nevezettek a múzeum nagy kárára - eltávoznak az intézményből. A nemzetiségi osztály élére ezután Alexander Resko mérnök kerül. Szlovákia új területi-közigazgatási felosztásának következtében 1997 januárjától a múzeum (pontosabban ekkor már a komáromi intendatúra) felettes szerve a minisztérium helyett a Nyitrai Kerületi Hivatal lett. A múzeum tapasztalt szakembergárdája e megváltozott körülmények között is teszi a dolgát: tudományos kutatómunkájának eredményei újabb tanulmányokban, önálló kötetekben öltenek testet, ha mérsékelten 330