A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)

Mácza Mihály: A komáromi múzeum története (1886–2003)

is, de tovább gyarapodnak a múzeum gyűjteményei, az 1996-98 között rendezett több érdekes időszaki kiállítás (pl. a Régi órák, Lakodalom Szlovákiában, Zambiai emlékek, A Duna mente élővilága, 100 éves a komáromi hajóépítés с kiállítások) eredményeként a múzeum látogatottsága is emelkedik. Színvonalas kiállítást állítanak össze az intézmény szakemberei 1997-ben a múzeum fennállásának 110 évfordulója alkalmából is az igazgatónőnek abban az ígéretében bízva, hogy e kiállításon végre magyar feliratokat is használhatnak. Csalódniuk kell, Lehotská asszony a megnyitó előtti napon a magyar feliratokat eltávolíttatja. Ezekben a megpróbáltatásokkal teli esztendőkben is folytatja aktív tevékenységét a Múzeumbarátok Köre, amely 1997. március 21-én ünnepi közgyűléssel emlékezik meg fennállásának negyedszázados évfordulójáról, s a jubileumhoz a Komáromi Városi Önkormányzat támogatásával titkárának, Mácza Mihálynak öszszeállításában megjelenik az addigi tevékenységét öszszefoglaló kiadvány. A Komáromi Múzeumbarátok Körének városvédő igyekezete elismeréseként az évforduló alkalmával a Komáromi Városi Önkormányzat a PRO ŰRBE városi díjat adományozza. Az 1998 őszén tartott szlovákiai parlamenti választások a Meciar-kormányzat menesztését eredményezték, s az ezt követő politikai változások a komáromi múzeumban is éreztetik hatásukat. Miután a Magyar Koalíció Pártja is kormánypárt lett, e sorok írója 1999 januárjától ideiglenesen felvállalja a komáromi járási intendáns tisztségét azzal a megbízással, hogy ezt a félresikerült intézményt három hónapon belül számolja fel. így jogában áll kezdeményezni Lehotská asszony menesztését az igazgatói székből, ami - némi elégtétellel - 1999. január 31-vel meg is történik. A Nyitrai Kerületi Hivatal 1999. február l-jétől ismét Csütörtöky József mérnököt nevezi ki az intézmény élére. Az intendatúra felszámolását követően a múzeum 1999. április l-jétől visszanyeri jogalanyiságát. Az új alapítólevele értelmében kidolgozott szervezési szabályzata szerint két főosztálya alakul - a regionális és a nemzetiségi, valamint egy közművelődési és egy gazdasági osztálya. A regionális főosztály vezetésével a pályázat útján tisztségében 1999. június 15-től véglegesített Csütörtöky József igazgató dr. Gaál Idát bízza meg, a nemzetiségi osztály élére Varga Lídia néprajzkutató kerül. A közművelődési osztály új vezetője Polák Ágnes lesz, a gazdasági osztály munkáját továbbra is Tóth Zsuzsa irányítja. A leváltott igazgatónő és az általa alkalmazott munkatársak többsége rövid időn belül elhagyja a múzeumot, ami elősegíti fiatal szakemberek felvételét, az intézményben már időszerű fokozatos nemzedékváltást. Három fiatal szakember kerül a múzeumba: 1999 decemberében Fehér Csaba történész, 2000 januárjában Dikácz Norbert történész és 2002 áprilisában Tóth Imre néprajzkutató. ANyitrai Kerületi Hivatal 1999-ben tetemes összeggel csökkenti a múzeum dotálását, és viszonylag kevés pénzből kénytelen működni az intézmény az ezt követő két évben is, így nem folytatódik a múzeum évkönyvének megjelentetése, s ebben az időszakban a számos időszaki kiállítás (1999-ben 20, 2000-ben 16, 2001ben 13) plakátjain és meghívóin kívül a múzeumnak egyéb kiadványa nincs. 1999-ben a helyi ortodox egyház visszakapja a Nádor u. 32. sz. alatti épületét, amelyben a múzeum állandó Jókai- és Lehár-emlékkiállítása, valamint entomológiai gyűjteményének raktára van. Az egyház a múzeum által használt helyiségekért olyan magas bérleti díjat kér, amit az intézmény nem képes megfizetni. Ezért 2000 márciusában szétszedik és a főépület raktáraiba kerül a Jókai- és Lehár-emlékkiállítás anyaga, illetve a mintegy 50 ezer rovart tartalmazó entomológiai gyűjtemény. 2000. márciusának végén a múzeum igazgatósága átadja az ortodox egyháznak a helyi szerb ortodox templom (rác templom) berendezésének kezelését is és ezzel megszűnik az intézmény állandó egyházművészeti kiállítása. A Jókai- és Lehár-emlékkiállítás újrarendezéséhez új helyiségek kellenek. A múzeum igazgatóságának kérésére Komárom Város Önkormányzata 2000 novemberében jóváhagyja a Zichy-palota további emeleti helyiségeinek ingyenes átengedését az adott célra. Ezt követően a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága, valamint a város önkormányzatának hathatós anyagi támogatásával megkezdődhet a Zichy-palota helyiségeinek felújítása és a tervezett kiállítások megvalósításához szükséges átalakítása. E munkálatok egy részét 2002-ben már a múzeum finanszírozza, miután ebben az évben az állami költségvetésből 5 millió szlovák koronát kap épületeinek felújítására. Az intézmény helyzetén sokat javít az a tény is, hogy 2002. április l-jétől fenntartását az újonnan alakult Nyitra Megyei Önkormányzat veszi át (a megyei képviselők többségét a választások alapján a Magyar Koalíció Pártja delegálhatja). A megyei önkormányzattól a múzeum új alapítólevelet kap, amely az intézmény elnevezésében is rögzíti regionális és országos feladatait. A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma azóta egyre sikeresebben igyekszik ellátni e kettős küldetést. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával elkészítteti a kiterjedt komáromi erődrendszer makettjét, s azt egy időszaki kiállításon - az erődrendszert dokumentáló fényképekkel kiegészítve - 2002 márciusában 331