A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)

Ludvai Zsuzsanna: Kukucskálódoboz a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményéből

burgi kiadók műveinek másolatai voltak, valószínűleg illegális tevékenységüknek tudható be, hogy nem tüntették fel a kiadót nyomtatványaikon. Ugyancsak Itáliában, de kis számban jelentetett meg kukucskálóképeket Giuseppe Zocchi Firenzéről és Toszkánáról, valamint Marieschi Velencéről. A hollandiai Hágában Hendrik Scheurleer 1734-1768 között 30 képből álló sorozatot adott ki, amelyek Hágát és más holland várost ábrázoltak.

59 E lapok jellemzője, hogy topográfiailag pontosak, művészileg azonban igen elnagyoltak. Hendrik Scheurleer egyik nyomóformája eljutott a londoni Robert Sayerhez is, aki a saját neve alatt adta ki. A Laczkó Dezső Múzeum kukucskálóképei A gyűjteményben a kukucskálóképek több műfaját is megtaláljuk. A metszetek többsége városkép - európai (spanyol, francia, német, angol, holland, cseh, olasz) nagyvárosok jellegzetes épületei, terei, utcaképei, kikötői, kertjei, de találunk Jeruzsálemet és Szentpétervárt ábrázoló képet is. „Az ókori világ hét csodájá"-t bemutató metszetek a tematikus sorozatok kategóriájába tartoznak. „A tékozló fiú" sorozata a bibliai jelenetek közé sorolható. Az „Örvény a Dunán" két darabja természeti jelenségeket, a „Tűzijáték Párizsban" jelentős eseményeket mutatnak be. A „Bábel", „Ödiusz Tébában", „Minoszi varázslónő" ókori mitológiai jeleneteket ábrázolnak. A metszetek többsége - 36 db - augsburgi kiadóktól származik: a Kaiserlich Franziskischen Akademietől 22 db, Georg Balthasar Probst-töl 9 db, Jeremiás Wolff örököse Johann Friedrich Probst-tó\ 4 db, Engelbrecht-től

60 1 db. Párizsi kiadóktól származik 28 db: Mondhare-től 3 db, Daumont-tó\ 6 db, Basset-től 2 db, Beauvais-tól 2 db, Huquier-tő\ 4 áh, Paquier-től 1 db, Maillet-tő\ szintén 1 db. További 9 db valószínűleg szintén párizsi kiadású. A metszetek között 2 db londoni kiadású, ezek egyike a Golden Buck-tól származik. Ismeretlen, de feltehetően ugyanattól a kiadótól származnak a № 9., № 31., № 54., № 65., № 82., № 85., № 90., № 91., № 116. számú lapok - összesen 9 db. A képek alatt azonos betűtípussal készült latin és spanyol feliratot olvashatunk. Elképzelhető, hogy a lapokat az itáliai Bassanóban adták ki. Szintén egyazon kiadótól származnak a № 43., № 87. № 89., № 112. számú lapok - 4 db -, amelyeken alul latin és francia feliratot találunk. A№ 25., № 95. számú lapok - kép alatt olasz és francia felirat - is hasonlóságot mutatnak. A gyűjtemény néhány metszetén föltüntették a rajzolók és a metszők nevét. A rajzolók között találjuk Rigaud-ot, aki egy - feltehetőleg párizsi kiadású - lapnak (№ 3.) az alkotója. Az augsburgi Kaiserlich Franziskischen Akademienek dolgozott Ozanne, aki a gyűjtemény lapjai közül egynek (№ 12) volt a rajzolója. A párizsi Mondhare lapjai közül egyet (№ 24.) Noel rajzolt. A londoni Golden Buck kiadó lapjának (№ 41.) Canaleti volt az alkotója. Jean Joseph Diezler 3 lapot (№ 55., № 56., № 58.) festett az augsburgi Kaiserlich Franziskischen Akademie számára I. Arends a rajzolója az augsburgi Kaiserlich Franziskischen Akademie által kiadott, Dordrechtet ábrázoló metszetnek (№ 118.). Arends metszőként és festőként egyaránt hírnevet szerzett. 1738. szept. 11-én Dordrechtben született. Sok időt töltött Amszterdamban és Middelburgban. Élete utolsó éveit Dordrechtben töltötte, itt is halt meg 1805. ápr. 22-én. Művei alapján több rézmetsző (pl. H. Immink és J.-C. Bendop) is dolgozott.

61 A gyűjtemény metszetein nyolc különböző metszőt tűntettek fel. Balthasar Frederic Leizeit négy, az augsburgi Kaiserlich Franziskischen Akademie által kiadott lapnak (№ 12., № 78., № 79., № 118.) volt a metszője. B. F. Leitzeit rézmetsző volt Augsburgban a XVIII. század 2. felében. Munkái között találhatjuk a Rajna és Moselle közötti francia-német csaták ábrázolásait, különféle nagyvárosok (Versailles, Ravensburg, Koblenz, New York) látképeit.

62 Egy valószínűleg párizsi kiadású lapon (№ 3.)J F Leitzelt neve olvasható. Az augsburgi Kaiserlich Franziskischen Akademie metszeti közül ötnek (№ 13., № 55., № 56., № 57., № 58.) Nabholz volt az alkotója. Egy helyütt Nabholtz néven tüntetik fel. Feltehetőleg Johann Christoph (később Ivan) Nabholz portréfestő és rézmetszővel egyezik, aki Regensburgban született 1752-ben, és Szentpéterváron halt meg 1797. júl. 10-én. Rézmetszetei között találjuk a saját arcképét alapul vevő különféle emberábrázolásait, valamint II. Katalin orosz cárnőről készült festményét.

63 Maurice Baquoy egy, párizsi kiadású lapnak {№ 15.) volt a metszője. Baquoy 1680-ban született Párizsban, ugyanitt halt meg 1747. aug. 6-án. Több művész munkája alapján készített metszeteket (pl. Franciaország története - Gabr. Daniel után, Párizs - Fr. Boucher rajzai alapján).

64 Francois Xaver Habermann négy lapot metszett {№ 301