A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)

Ludvai Zsuzsanna: Kukucskálódoboz a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményéből

káló képet találunk. Laurie & Whittle 1795-ben 231-et jelentetett meg. A kiadók között vándoroltak a nyomólemezek, sőt az is előfordult, hogy egyszerre két kiadó is kínálta ugyanazt a nyomatot. Franciaországon belül csak Párizsban adtak ki kukucskálódobozokhoz való metszeteket az 1740-es évektől. A kiadók többsége - Basset, Beauvais, Chereau, Huquier, La Chaussée, Mondhare, Maillet ugyanabban az utcában volt a Rue St. Jaques-on, a mai Sorbonne közelében. A legjelentősebb a „Rue St. Martin"-on működő Daumont volt. A párizsi kiadású lapok formájukat, képszerkesztésüket, színezésüket tekintve igen hasonlóak voltak. A nyomólemezek itt is vándoroltak a tulajdonosok között, ugyanazon a lapon másmás kiadó neve is szerepelhet. A lapok számát általában a jobb fölső sarokba helyezték, de előfordul, hogy a kép alatt, a felirat közepére illesztették. A kép alatti szöveg nyelve francia, vagy latin és francia. A kép feletti felirat mindig francia nyelvű, és fordított állású. Leggyakrabban antikva verzált, ritkábban kurzív írást alkalmaztak. A metszeteken általában föltüntették a kiadó nevét és a kiadás helyét, de a metszőt ritkán. Párizs igen jelentős központja volt a perspektivikus metszet kiadásának: Chereau 174, Daumont 86, Mondhare 160, Huquier 77, Maillet 47 különféle lapot adott ki, amelyek a müveitek és a középosztály körében voltak igen népszerűek. Az 1820-as évek után a kiadás hanyatlott, csak a Basset kiadó adott ki egészen az 1840-es évekig

57

. Németországban a XVIII. században, valamint a XIX. század elején a grafika műfajában a vezető Augsburg volt. Több kiadó specializálódott a kukucskálóképekre. Legjelentősebb Georg Balthasar Probst volt, aki 1766 és 1790 között, sok más grafika mellett, kb. 350 lapot adott ki. Ezeken a lapokon a magyarázó szöveg a kép alatt négy nyelven olvasható: latin, francia, olasz, német. Csak az angol és a holland látképeken van az olasz helyett angol, illetve holland felirat. A kép fölött található tükörfordított feliratot mindig antikva verzálban szedték. A képek számozása is egységes: a rajz fölötti jobb sarokban találhatjuk. A kép alatt olvasható a „Med. Fol." (Median Folio = középméret) rövidítés, és egy szám, amely azt mutatja, hogy a metszet melyik sorozatból való. Probst lapjai mind a metszésben, mind a színezésben magas minőséget képviseltek. A legjelentősebb augsburgi metszőket bízta meg. A császártól származó privilégiumát minden lapján föltüntette - „C.P.S.C.M." - ami Cum Gratia et Privilegio Sac. Caes. Majestatis (=fenséges szent császár kegyességéből és privilégiumából) rövidítése volt. A császári jogvédelem ellenére mégis akadtak párizsi kiadók, de főleg az olasz Remondini cég, amely másolta a Probst-lapokat. A kiadó igen sok témát földolgozott - vallás (pl. Ádám és Éva), katonaélet (pl. fegyverraktár), egyéb témák (pl. világ hét csodája, vadászat, bolygók stb.). A lapokon föltüntetett kiadói név és cím után általában még két rövidítést olvashatunk: „Excud." (latin, jelentése: kiadta), „A.V." (Augsburg latin rövidítése). Szintén Augsburgban működött a Kaiserlich Franziskischen Akademie. Sok egyéb mellet kb. 540 kukucskálóképet adott ki. Jellegzetességük a kép alatti német és francia felirat mellett megjelenő „Collection des Prospectes" szöveg. A kép alatti kereten szerzői jogvédelmi megjegyzést is találunk: „Se vend à Augsbourg au Négoce commun de l'académie Imperiale des arts libéraux avec Privileg de sa Majesté Imperiale et avec defense ne d'en faire ou de vendre les copies." Lapjai nem számozottak, témájukat tekintve találhatunk közöttük városlátképeket Németországból, Európából és a tengerentúlról, természeti katasztrófákat, vízi és szárazföldi csatákat, bibliai és történelmi eseményeket. Vannak olyan városi látképsorozatai, amelyek nyomólemezei a Jeremiás Wolff Kiadótól származnak. A Marx Abraham Rupprecht Kiadó 1770-1790 között működött, és viszonylag kevés lapot adott ki. A Dominicus Fietta Kiadó lapjai igen gyenge kvalitásúak voltak. Kiadói szignatúrája: „Chez Fietta et Comp, à Kriegshaber près d'Augsbourg". 1788-1807 között kb. 40 látképet adtak ki háromnyelvű képaláírással. A Joseph Carmine Kiadó volt az utolsó Augsburgban. 1808 és 1828 között működött. Minőséget tekintve ők a leggyengébbek, metszeteik durva rajzolatúak, amelyeken félrerajzolt perspektívát is találhatunk. A kép alatt háromnyelvű (olasz, francia, német) magyarázó feliratot helyeztek el. Metszeteik jelentősége abban áll, hogy rajzaikból következtetni tudunk Augsburg századfordulós építészetére, valamint a korszak biedermeier viseletére. Berlinben a XIX. század közepe után működő J. C. Winckelmann cég kb. 95 darab, kukucskálóképet adott ki, amelyek a többitől abban is különböznek, hogy nem rézmetszetek, hanem litográfiák. Az itáliai Bassano városában működő Remondini Kiadó könyvek és egyéb metszetek mellett szerény minőségű kukucskálóképek kiadásával is foglalkozott. 1764 és 1817 között kb. 350 lapot jelentetett meg. Ezek különlegessége az anonimitásuk, mivel sem kiadót, sem művészt, sem pedig sorszámot nem írtak a lapokra. A képeket bal sarkukban sajátos betűkombinációval látták el (pl. „Aaaa", „Xxx"). A képaláírások leginkább antikva verzálban, latin és spanyol nyelven íródtak. Az általuk kiadott lapok jelentős része párizsi vagy augs300