A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)

Palágyi Sylvia köszöntése

épületrészek száma - a kutatott felületeken feltártakon kívül - a villagazdaság központján kívül eső területeken is. A mintegy 9 ha alapterületű villaegyüttes egésze alaprajzi sajátosságaira, a felület beépítettségére vonatkozó megfigyelések sok új felismeréshez vezettek az elmúlt negyedszázad során. A felderítés fegyvertára kiegészült a geofizikai kutatások eredményeivel. Az ásatásokba külföldi egyetemek munkatársai, hallgatói is bekapcsolódtak. A hatalmas munkába számos szakembert vont be, akik részben egy-egy épületrész feltárását irányították, részben az egyes leletcsoportok feldolgozásában vettek részt. Több, mint egy tucat, a projektben huzamosabb ideig együttműködő kutató munkáját szervezte, tette számukra hozzáférhetővé az érdeklődési körükbe vágó leletegyütteseket, állandóan konzultált velük, a stratigráfiai megfigyelésekkel, dokumentációk rendelkezésükre bocsátásával segítve munkájukat. Szervező tevékenysége révén is sokat nyert a provinciális régészeti kutatás. Sokat fáradozott a kezdeményezésére megalakult Balácáért Alapítvány szerteágazó feladataival, amelyek közül kiemelhetjük a balácai kutatások eredményeit bemutató tudományos folyóirat, a Balácai Közlemények szerkesztését, gondozását. Az 1989 óta rendszeresen megjelenő, már 8 kötetet megért folyóirat tartalmi, finanszírozási és terjesztési feladatai túlnyomórészt rá hárultak. A folyóirat hasábjain, az ásatásokról szóló beszámolók és leletanyagok közreadásán kívül, nemzetközi konferenciák előadási anyagainak publikálására is biztosított helyet, így pl. az 1994-ben rendezett villakongresszuson elhangzott referátumokat már 1995-ben olvashatták a szakemberek. Alig egy évtizeddel az új ásatássorozat 1976. évi kezdete után, 1984-ben már a Hajnóczy Gyula tervei alapján elkészült védőépület fedi a főépület falait, s megkezdődött a régészeti park kialakítása is. Palágyi Sylvia kezdeményezésére a főépület 4 mozaikja közül hármat már eredeti helyén lehetett bemutatni, s 1993 óta ugyanitt állították ki a helyreállított falfestmények jó részét is - megkísérelve kiegészítésüket. A védőépület lehetőséget adott kiállításokra, sőt nyári rendezvényekre is. A régészeti parkot, az ókori villa miliőjét a szűkebb értelemben vett szakmai kiállításokon kívül számos hangulatos, történelmi szituációs játékra, ókori irodalmi alkotások előadására, hangversenyekre, a római konyhaművészet és étkezési szokások bemutatására használta fel. Az ezzel kapcsolatos ötletekben kifogyhatatlan volt. Balácai kutatásairól eddig összesen 32 munkát jelentetett meg, de még legalább ugyanennyi Balácáról szóló tanulmány szerzőjét segítette tanácsaival, megfigyeléseinek, tapasztalatainak átadásával. A balácai villagazdaság épületein kívül szorgalmasan kutatta a Balaton-felvidék több települését: felmérés és kisebb ásatás kapcsán foglalkozott a Szentkirályszabadj a-romkúti villa alaprajzi sajátosságaival, római épületeket, kemencéket tárt fel Balatonfűzfőn, Balatonakaiiban, Balatonalmádiban, Balatonfüreden, Alsóörsön és Aszófőn. Bár ez irányú munkáját többnyire leletmentés tette szükségessé, hiteles ásatási eredményei révén ennek a fontos területnek római kori településtörténetéről, birtokviszonyairól, építészeti sajátosságairól, vagy éppen ipari tevékenységéről ma jóval többet tudunk. Az inotai halomsír leletei kapcsán kezdett el foglakozni a római kori lószerszámokkal: erről a témáról első tanulmányát 1983-ban jelentette meg az aaleni limes-kongresszus aktáiban, majd 1989-ben a British Archaeological Reports sorozatban adta közre a pannóniai leletek rekonstrukciós lehetőségeiről szóló munkáját. Csaknem valamennyi limes-kongresszuson lószerszámok rekonstrukciójával foglalkozó előadással vett részt. Új lendületet adott ez irányú kutatásainak a tihanyi lósír előkerülése. A kocsi-, ill. lótemetkezésekről mind tudományos munkáiban, mind kiállításvezetőiben beszámolt. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum római kori lószerszám- és járomvereteinek katalógusát 2003-ban adta közre, a pannóniai járomleletek egy részét a Kölner Jb 2002. évi kötetében is bemutatta. A balácai villa feltárásához, az ott talált kiemelkedő jelentőségű művészeti alkotásokhoz kapcsolódik tevékenységének további két területe: a római mozaikok és a falfestmények kutatása. Öt olyan nemzetközi konferencián vett részt előadással, amelyek ezekkel a stúdiumokkal foglakoztak. A főépület falfestményeiről 1985 óta jelentetett meg tanulmányokat: 1991-ben a Kölner Jb hasábjain adta közre az újabb balácai emlékeket. E művészet funeralis csoportjával foglakozott, a római kori halomsírok festett sírépítményeinek ismertetése kapcsán egy Párizsban megjelent munkájában. Látva, hogy ennek az emlékcsoportnak menynyiségével és teljes problematikájával egyedül képtelen megbirkózni, igyekezett tanítványokat is nevelni. 1999-ben - kutatók és restaurátorok részvételével konferenciát szervezett e témakörből „Kiemeléstől a bemutatásig" címen. Társszervezője volt 2001-ben a római kori falfestészettel foglalkozó nemzetközi kongresszusnak. 1998-2001 között az Association internationale pour la peinture murale antique alelnöke volt, ezenkívül az Association international pour l'étude de la mosaïque antique magyarországi referense. Általában elmondható, hogy a nemzetközi tudományos életben kifejtett tevékenysége egészen kiemelkedő. 13