A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)

S. Lackovits Emőke: Krisztus-ábrázolások a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményében. I. A szenvedő Krisztus megjelenítése

nek (Longinus-Kreuz), amelyeken pedig csak a kínzatás eszközei, továbbá Jézus öt szent sebének jelképei láthatók, azokat mártír, szenvedő- vagy könyörületkereszteknek (Arma Christi-Kreuze) mondják. Az ábrázolások kialakulásában figyelemre méltó szerepet játszott a német földről elterjedt, Jézus titkos szenvedéseit közreadó leírás és látomáson alapuló képi megjelenítés, továbbá Nagy Szent Gergely pápa látomásos miséje, valamint a Szent Oldalseb VI. századtól elterjedt tisztelete. Ezek a Longinus-keresztek és szenvedőkeresztek a népi vallásosság tárgyai közé tartoznak, korai előképeik azonban már a XIV. századból ismertek, amelyeken Krisztus elárultatásával és kínszenvedésével kapcsolatos minden személy, eszköz megtalálható. Az Arma Christi azután megjelenik az üvegképeken, téglákon, kőképeken, fa- és kőkereszteken, sőt vaskereszteken is, házak homlokzatán, oromfalán, szobák falán, továbbá házi oltárok felépítményeként. Előfordul utóbbi esetben az alsó harmadban az Utolsó ítélet megjelenítése is. Rendkívül népszerű, elterjedt ábrázolások, amelyek nagy változatosságban mind a természeti, mind pedig az épített környezetben egyaránt jelen vannak a mai napig.

102 A délnémet megfogalmazások kétséget kizáróan a középeurópai ábrázolásokra nagy hatással voltak. Hasonló megjelenítésekkel a Vanoi-völgyben ugyancsak lehet találkozni.'

03 A német nyelvterületen való elterjedtségét igazolja, hogy térítőre, függönyre is ráhímezték.

104 Európa keleti feléből az erdélyi románoktól ugyancsak ismert. Különösen nagy számban láthatók Maroshévíz, Beszterce, Dés környékén. (33-35. ábra)

105 Az a jelenet pedig, amikor Longinus megnyitja a Megváltó oldalát, több középkori alkotáson ugyancsak látható. így Antwerpenben a Musée Royal des Beaux Arts-ban Simone Martini alkotását, Padovában a katedrális keresztelőkápolnájában Giusto de'Menabuoi XIV. századi művét, Assisiben a Basilica superioreban Cimabue képét említhetjük, mint legjelesebbeket.

106 A San Rocco Canave di Arco- és a Volano San Rocco-templomok XVI. századi freskóin ugyancsak ezt a mozzanatot örökítették meg az alkotók, mint ahogy a XIII. században Guido da Siena is, amit az arezzói múzeumban őriznek.

107 Ez a jelenet látható Padovában a Santa Croce-templomban Girolamo dal Santo XVI. századi képén, Assisiben Pietro Lorenzetti freskóján, valamint a bécsi Dóm Múzeumban egy 1821-ben készült, fali szekrényben elhelyezett Golgota-kompozíción,

108 amely rokon a XIX-XX. századi német ábrázolásokkal. Ez a néhány adat is azt igazolja, hogy a népi ábrázolások számára többféle előkép létezett, azonban a máig élő képek, szobrok vagy keresztek ezektől lényegében mégis eltérő, sajátos megfogalmazások. Ehhez a kompozícióhoz, azaz a kínszenvedés eszközeinek megjelenítéséhez kapcsolódik gondolatilag a gyermek Jézus ábrázolása a kínzatási jelvényekkel. Vidékünkön kizárólag a német közösségekben lehet találkozni ezzel a képtípussal. A veszprémi múzeum Néprajzi Gyűjteménye kettőt őriz belőlük, de házbelsők, szobák, lakókonyhák falán több helyen láthattam még az 1990-es években is. Mindkét múzeumi példány színes papírkép széles, barna fakeretben. A kép közepén egy kék takaróval borított fekhely látható, rajta egy barna kereszt. A keresztszárak találkozásánál egy zöld párna, rajta hímzett, fehér huzatú kispárna, a kereszt alatt leomló fehér lepedő. A kép alsó részében rózsafüzér. A kereszten fekszik az Istengyermek, fölötte vörös függöny, aláereszkedő, dicsfénnyel övezett töviskoszorú. A háttérből pedig kiemelkednek a kínzatási eszközök. A kép restaurált, a múzeumi raktárból került elő revízió során. Bécsben készült 1890-1900 között, B. jelű, 558-as sorozatszámmal ellátott. (Ltsz.: 85.66.5., 61,5x47,6 cm). (36. ábra). A másik változat ugyancsak a legutóbbi vásárlásból származik, az előzőtől csupán annyiban tér el, hogy az Istengyermek nem a kereszten fekszik, az a háttérben, mintegy álomképként van jelen a kínzatási eszközök egy részével (Ltsz.: 2004.13.3., 40x53 cm). A veszprémi Gizella királyné Egyházművészeti Múzeumban egy olyan képet őriznek, amelyet a Szentföld növényeiből állítottak össze. Középpontjában a kereszt látható, ennek tövében a játszó Isten-gyermek, körülötte a kínzatási eszközök, jobbra egy templom, balra az üres koporsó. A képet az 1900-as évek elején ajándékozta a Tallián család az osztopáni templomnak (Ltsz.: 89.589., 50x70 cm).

109 Ezzel megegyezik a Hont község Csitár nevű határrészében 1850-ben épített kápolnában az a színezett papírkép, amely az oltár mögött található és rajta a kereszten alvó Gyermek látható a kínzóeszközökkel. '

l0 A papírképeken láthatóakkal megegyező megfogalmazás üvegképeken is megjelent. így a Néprajzi Múzeum gyűjteményében egy Sandl-típusú XIX. századi, Mözsről való, valamint egy ugyanezen típushoz tartozó mezőkövesdi üvegképen, továbbá a szombathelyi Savaria Múzeumban, egy ugyancsak Sandl-típusú képen.

111 Ez a típus, vagyis az Arma Christi vei együtt megjelenített gyermek Jézus a XV századtól jelent meg az európai művészetben, kedvelték a reneszánszban, de sajátos változatai csak a barokkban alakultak ki, nem nélkülözve ugyan a középkori gyökereket, döntően viszont a hívők kegyességének jellemzőit viselve magukon.

112 Valójában az történt, hogy az európai művészetben az antik mitológiai motívumokat (memento móri, vanitas 137