A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)

S. Lackovits Emőke: Krisztus-ábrázolások a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményében. I. A szenvedő Krisztus megjelenítése

Zoltán a XVIII. századból egyet őriz, amely a keresztet mutatja Krisztus öt szent sebével és a kínzóeszközökkel. A XIX. századból viszont hat található gyűjteményében: 1800-ból az üres kereszt a passió eszközeivel, 1810-ből a kereszt a feltámadást jelző lepellel és az Arma Christivel, 1840-ből a keresztet hordozó Jézus a kínzóeszközökkel, 1850-ből a kereszt alatt összeroskadt Üdvözítő a kínzatási jelvényekkel és Mária Magdolna az üres kereszttel valamint a kínzatás eszközeivel, 1870-ből pedig a keresztre feszített Krisztus a kínzóeszközökkel.

M

' A Néprajzi Múzeum gyűjteményében egy XIX. századi, Mözsről való Sandl-Buchers típusú tükörképen a feszület mellett jelentek meg a kínzatási jelvények. Ezzel megegyezik egy Zomborból való üvegkép a pohori műhelyből. Püspökbogátról és Németiből egy-egy XIX. századi Sandl-Buchers típusú üvegképen a két angyallal őrzött Szent Sír látható a kínzatás eszközeivel. Ugyanez a megfogalmazás Füzesmikoláról is ismert/

7 Szombathelyen a Savaria Múzeumban őriznek egy fakeresztet, amelyre rézből kiképzett kínzatási eszközöket erősítettek. Egy 1731-ből való és a szombathelyi megyei könytárban őrzött vépi kántorkönyvben pedig egy koporsó mellé rajzolta a szerző a kínzatás jelvényeit.

m A hódmezővásárhelyi Torma János Múzeum néprajzi gyűjteményében van egy mézeskalács-ütőfa, amelyen a virágokkal körülvett feszület alsó részén az Arma Christi látható/

9 A kézdiszentléleki templomban őrzik a Köntzey-ereklyés keresztet, amely hátoldalának teljes felületét a kínzatási jelvények fedik. Bécsben a Dom- und Diözesanmuseumban található egy Szent Sír-ábrázolás, amelyet a kínzatási jelvények vesznek körül.

90 A lourdes-i Pireneusok Múzeum szakrális gyűjteményében egy olyan, 72,5x41 cm-es, XVIII. századi fából készült misszáléállványt őriznek, amelynek felső harmadában egy kör alakú levélfüzérbe foglalva Jézus születése és megkeresztelése ábrázolások között az Arma Christi látható, amely a megváltást jelképezi, ami a születéssel kezdődött

91

. Arma Christivel ellátott szabadtéri szakrális emlékek is ismertek, megtalálhatók Vas megyében, közülük egyik legrégebbi a vasszilvágyi 1732-ben emelt kőoszlopon álló Krisztus szobor, ahol az oszlop két oldalára faragták a kínzatás jelvényeit (31/a-b. ábra). Győr-Moson-Sopron megyében Páliban van egy olyan fafeszület, amelynek alsó részére domború faragással kerültek rá a kínzatási eszközök.

92 Hédervárott az egykori Lipóti út mentén áll egy XVIII. századi pestisemlék, amelynek pillértörzsén a kínszenvedés eszközeit ábrázolták.

93 DélDunántúlról Imre Mária az egyéb passióemlékek között említi az egyedülálló XVIII-XIX. századi godisai kálváriát, ahol a kereszten a teljes Arma Christit megjelenítették. Ez az ábrázolás elemzése szerint a Golgota lényegével egyezik meg, áttételesen helyettesítette azt.

94 Sopronbánfalván a XVII. századi kálvárián ugyancsak megjelent az Arma Christi-ábrázolás szobortalapzatként szolgáló kőoszlopon.

95 Bár a recens néprajzi anyagban rendkívül kevés adat bukkant fel, de egy éppen a lényegre mutat rá akkor, amikor ennek az ábrázolási típusnak Golgota megnevezését említi. Nógrád megyében a Karancs vidéki szabadtéri fakereszteken valóságos Biblia pauperum jelent meg, a passió eseményei és a szenvedés eszközei, amit domború faragással, véséssel vagy rátéttel jelenítettek meg. Láthatók Ságújfaluban, Etesen,

96 (32/a-b ábra) Szccsényfelfaluban (itt kőből). Őriznek belőlük Balassagyarmaton, a Palóc Múzeum Néprajzi Gyűjteményében is. Mátraverebély-Szentkúton a kegyhely szélén egy 4 méter magas, Arma Christivel ellátott fakereszt áll.

97 Akisteleki régi római katolikus temető XX. századi keresztjére is ráfaragták a kínszenvedés eszközeit.

98 A háromszéki Haraj római katolikus templomának bejáratával szemben ugyancsak a kínzatási eszközökkel ékesített kőkereszt áll. Körmeneti keresztként az Anna Christivel ellátott feszület ismert Szolnokról, Gyöngyöspatáról, Gyöngyöstarjánból, amelyeket a keresztút végzésekor visznek.

99 Mezőkövesden a búcsúi körmenetben még az 1980-as években is vitték Krisztus keresztre feszítésének eszközeit egy kisméretű fakereszttel. A Jézus Szíve-búcsún pedig egy párnára téve a kínzatás jelvényeit hordozták.

Iü

" Szlovéniában is található olyan kőoszlop, mint az az 1767-ben állított (Dobrova pri Celju), amelynek a felső harmadában elhelyezett kereszt köré a kínzatási jelvényeket faragták.

101 Az Arma Christi kereszttel vagy feszülettel való ábrázolása legváltozatosabban és legelterjedtebben Németországból ismert. Ezeket a kínzatási eszközökkel körülvett feszületeket házak szent sarkaiban és szabadtéren, erdők szélén egyaránt felállították, sőt, a mai napig készítik őket Freiburg környékén, a Feketeerdőben. A Longinus-kereszt elnevezést arról a lovas katonáról kapták, aki megnyitotta a kereszten Jézus oldalát, amelyből vér és víz ömlött ki. A legenda szerint a Megváltó vére meggyógyította Longinus beteg szemét. Az ábrázolásokban megragadhatók a Grál és a Longinus-legenda nyomai, valamint a szent lándzsa kultusza. A kultuszt és a hozzá kapcsolódó tárgyakat bemutató kötet szerzője, Andernach szerint a XVIII. században a jozefinista reformok, majd a XIX. században a bismarcki kultúrharc elleni tiltakozás következményeként alakult ki ez a keresztábrázolás, döntően jezsuita, ferences, kapucinus és domonkos hatásra. Azokat, amelyeken Longinus is látható mellékalakként a lovon, kezében lándzsával, Longinus-keresztek136