A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)

S. Lackovits Emőke: Krisztus-ábrázolások a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményében. I. A szenvedő Krisztus megjelenítése

ban ugyancsak. Mint passiókép a XV. században alakult ki és a Vir Dolorum-ábrázolásokhoz hasonlóan a szenvedéstörténetben való elmélyülést hívatott elősegíteni.

70 így került be a flagelláns körmenetekre emlékeztető, ma is gyakorolt nagyheti vezeklő körmenetekbe Spanyolországban és Dél-Olaszországban. Az ábrázolásnak egy olyan változata is ismert, amely a börtönben, rács mögött ülve vagy állva ábrázolja Jézust. Ilyen Szilárdfy Zoltán magángyűjteményének egy XVIII. századi, valamint egy 1900-ból való metszete.

71 A kassai Kálvária-templom egyik kápolnájában is a szomorkodó, sebzett testű, töviskoronás Krisztus ül a rács mögött.

72 A Szomorkodó Krisztus látható Oravkán és Krakkóban a domonkosok templomában. Szabadtéri ábrázolásokon általában egy magas oszlop tetején ül a búsuló vagy szomorkodó Krisztus. Főleg Nyugat-Magyarországon terjedt el ez az ábrázolástípus. A legfigyelemreméltóbbakat említem csak meg, a teljesség igénye nélkül: Vas megyében, Győr-MosonSopron megyében több ilyen magas kőoszlopon ülő szobor is látható, így Sitkén, Sárváron, Bérbaltaváron XVIII. századiak, Felsőcsatáron pedig egy 1726-os kőkép." Kőszobor pl. a nagylózsi, vagy a fertőbozi is,

74 de a soproni múzeum gyűjteményében ugyancsak őriznek ilyen fából készült, XVIII. századi kisméretű ábrázolást. Megtalálható ez a típus Somogyban is, Kaposvár határában a Róma-hegyi szőlők alján egy téglából falazott képoszlop falfülkéjében fából faragva, üveggel elzárva, ami a térség legrégebbi képoszlopa. 1721-ben állították és helyi szóhasználattal „Gugyuló Jézus"-nak mondják.

75 Ismeretes a szomorkodó Krisztus szobra Budáról, a Hűvösvölgyből, Solymárról, a Jászságból, Szolnokról, Szelevényből, Kunszentmártonból

76 sőt, Selmecbányán az Óvárban egy 1584-ben készült síremléken látható.

77 Szlovéniában szintén megtalálható szabadtéren, kőoszlopra helyezve, amint azt jól példázza egy 1724-ben készült festett kőszobor (Bratonci v Prekmurju) és egy 1740ben emelt festetlen másik (Cresnjevec pri Bistrici ob Sotli).

78 Horvátországban ugyancsak előfordult, amiről a varasdi múzeum kőtárának egy szép, oszlopon ülő szomorkodó Jézus-szobra tanúskodik. (26. ábra) Ausztriában ugyanúgy látni belőlük, sőt, előfordulásuk gyakorinak mondható. Különösen kedvelt ábrázolás volt még Lengyelországban. A passió megfogalmazásához kapcsolódik az Arma Christi vagy a kínszenvedés eszközei, kínzatási eszközök, kínzatási jelvények önállóvá vált vagy a kereszttel, a feszülettel együtt megjelenő ábrázolása, továbbá ennek a barokkban kialakult sajátos változata, amelyen a kínzatás eszközeivel az Istengyermek jelenik meg. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményében háromféle képen és egy szoborkompozíción láthatók a fentiek. Három felirattal - Krisztus szenvedése, Das Leiden Christi, Christi Utrpeni Krista Pana - látták el azt a barna fakeretbe foglalt színezett papírképet, amely az 1890-es években készült Bécsben a Planck nyomdában. Felirata: „Druck et Verlag von a. Plank Sohn Wien, VIL Richtergasse 6." Feliratai azt jelzik, hogy az egész Monarchia területén, a magyar, a német és a szláv anyanyelvű közösségekben egyaránt terjesztették. Jellegzetes Planck-féle nyomtatvány, az ábrázolást belső keretként egy aranyozott sáv foglalja körbe, amelyben rózsából, nefelejcsből, árvácskából, gyöngyvirágból, búzavirágból, liliomból font koszorú alkotja a legbelső keretét. A kép közepén áll a kereszt, rajta a töviskoronás, vérző testű Krisztus. A feszület tövében négy faék, egy koponya és az alma felé kúszó kígyó, emlékeztetve az ősbűnre, amelyet Krisztus kereszthalálával törölt el. A feszületet a kínzatási eszközök veszik körül: az oszlop, a kötél, a korbács, a vesszőnyaláb, a nádszál, az ecetbe mártott szivacs, a fáklya, Veronika kendője, lámpás, kötél, létra, lándzsa, kard, kalapács, fogó, félig nyitott pénzeszacskó, emlékeztetve a 30 ezüstre, Jézus vérdíjára, amit Júdás kapott. Az oszlopon áll a kakas, Péter árulásának jeleként, a háttérben pedig egy mosdótál kancsóval, felidézve Pilátus cselekedetét, aki Jézusnak, az igaz Embernek halálában ártatlanságát igazolta. A Nap a világmindenséget hívatott jelezni, míg a háttér lángnyelvei az Utolsó ítéletre emlékeztetnek. A képet másodlagosan egy másik kép alatt háttérpapírként használták. Restaurált. (Ltsz.: 89.13.1., 52x39,5 cm). (27. ábra) Az előzővel azonos gondolat jegyében létrejött ábrázolás egy szoborkompozíció. Fehér damaszttal bélelt, üveggel elzárt barna, egykor zenélő szerkezettel ellátott fadobozban áll a köveket imitáló barna műanyag talapzatba erősített kereszt az aranyozott corpussal. A hátteret egy színes papírkép adja, amelyen Jeruzsálem épületeinek körvonalai látszanak, előterében jobbra fejét kezére támasztó, könnyeit hullató Isten-anya, balra lehajtott fejjel, összekulcsolt kezekkel János evangélista. A feszület két oldalán és a tövében térben elhelyezve a kínzatás eszközei: korbács, lándzsa, kalapács, kehely, fogó, létra, nádszál a szivaccsal, Veronika kendője, kard, vesszőnyaláb, kézmosótál, kancsó, köntös (egy vágatlan kelméből készült) övvel, három kocka {„...és köntösömre sorsot vetettek... ") pénzeszacskó 30-as számmal, kötél, oszlop, kakas. A feszület tövében az ősbűnt jelképező koponya és lábszárcsontok, azaz Ádám temetkezési 134