A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)

S. Lackovits Emőke: Krisztus-ábrázolások a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményében. I. A szenvedő Krisztus megjelenítése

A harmadik kép egy másik típust képvisel, Leiber szignós színes kromolitográfia, 1890 körül készült. A sötét háttérben Jeruzsálem körvonalai látszanak. A kép középpontjában a vérző testű, töviskoronás megfeszí­tett Jézus áll. A kereszt tövében térdel rózsaszín ru­hában, barna palástban, kibontott hajjal, lehajtott fej­jel Mária Magdolna, aki egy fehér kendőt tart a kezében, amellyel felfogja Krisztus lecseppenő vérét. Jobb oldalon Krisztusra függesztett szemmel, vörös ruhában, arany szegélyű kék palástban, fehér kendő­vel és fekete fátyollal befedett fejjel áll Szűz Mária, mellette pedig arany szegélyes zöld ruhában, karjára vetett barna palásttal János apostol. Bűnbánó Magdol­na mögött látható sötétkék ruhában, lila palástban, fedett fejjel a másik Mária vagy Salomé. Márkon hasz­nálták, a falon függött 1948-ig, a német család kitele­pítésekor helyezték el egy másik, helyben maradó család padlásán, innen került később a múzeumba (Ltsz.: 91.22.1., 42x33 cm). (19. ábra) Ugyancsak Márkóról származik a következő kép is, amelyet egy másik családnál használtak, 1948-ig ló­gott a falon, ekkor került a padlásra. A jelenet azonos az előzővel, csupán a színekben van eltérés. A háttér sötét, de ez feketébe hajló vörös. Mária Magdolna fehér ruhát és arany szegélyes vörös palástot visel, tekintete Krisztus aláfolyó, általa fehér kendőben felfogott vérére irányul. A Szűzanya fedett fejjel arany szegé­lyes vörös ruhában, kék palástban, míg János evan­gélista arany szegélyes zöld ruhában, barna palástban áll mögötte (Ltsz.: 91.39.1., 52,5x40 cm). (20. ábra) A következő képen a sötét háttérből fényt árasztva emelkedik ki a kereszt, rajta a vérét hullató Üdvözítő­vel. 1899-ben Drezdában nyomták ezt a színes papír­képet, amelyet széles, barna fakeretbe foglalva helyez­tek el a falon. Nagytevelen a Schweighoffer család használta az 1970-es évekig (Ltsz.: 2001.47.72., 91,5x72 cm). (21. ábra) Az utolsó két kép egy kedvelt, másik technikát képvisel, ún. kaucsukkép. Áttört, fehér papírlapra ra­gasztották fel a műanyagból domborított figurákat. A keresztet az esetek egy részében sodrott aranyszállal keretezték. A kereszt az üdvösség fájaként jelenik meg, amely a megváltás virágát (gyümölcsét) teremte az em­beriség számára. Ezt jelképezik a keresztből kinövő leveles, indás ágak. A feszület bal oldalán, kibontott hajjal, arany szegélyű fehér ruhában térdel bűnbánó Magdolna jobb oldalán arany szegélyű kék palástban, fehér ruhában áll a Fájdalmas Anya, de ugyanilyen ruhában mögötte János apostol. A képet geometrikus alakzatban végződő aranyzsinór keretezi. Sodrott aranyszállal kiképzett a felirat, felül: „ Világ Meg­váltója" alul: ,,könyörülj rajtunk". Az 1900-as évek első harmadában készült, Veszprémfaj szón használták az 1960-as évekig (Ltsz.: 91.55.1., 57x47 cm). (22. ábra) A másik kép technikájában nem különbözik az előzőtől, csupán más színeket használtak, így bűnbánó Magdolna fehér ruhában, aranyszegélyes rózsaszín palástban, Szűz Mária aranyszegélyes fehér ruhában, kék palástban, János apostol pedig aranyszegélyes ró­zsaszín ruhában és palástban látható. Viszont Krisztus feje köré arany dicsfényt applikáltak, a feszület alá pedig apró páfrányl evei eket, egy-egy gyopárt és mo­hát ragasztottak fel. Ezekről úgy tudták, hogy a Szent­földről származó növények. A Gizella Királyné Egyházművészeti Múzeum gyűjteményében található egy olyan kép, amelyen szentföldi növényeket helyeztek el a feszület köré (pálmalevelek, szárított virág). Ezek a képek széles körben elterjedt divatos alkotások voltak, amelyeknek mintájára az igényesnek nem mondható, tömeges használatra készült ábrázolá­sokat készítették, hasonlóan valóságos növényi ele­mekkel kiegészítve azokat, mintha a Szentföldről szár­mazóak lennének. Ezért azután különös becsben tar­tották tulajdonosaik ezeket a képeket, a falon fő helyre függesztve őket. A fentinek kora azonos az előzővel, de ezt az utóbbit Szentgálon a különösen vallásos Fogas családban használták az 1950-es évekig (Ltsz.: 93.20.8., 57,2x53 cm). Felirata a kép felső harmadá­ban félkör alakban elhelyezett: „Jézus Krisztus a meg­váltónk". (23. ábra) Egy különlegességnek számító kompozíciót talál­tam a közelmúltban Balatonfüreden, amelyet a nép­rajzi gyűjtemény számára megvásároltam. Tekintettel arra, hogy friss leletről van szó, fényképét nem tudom mellékelni. A szakrális tárgy egy szoborcsoport, amely háromalakos kálvária (a kereszten a Megváltó, a kereszt tövében a Szűzanya és János apostol). Viszont a talapzat alsó része, amely hengeresen kiképzett, egy hengert rejt, amelyen a passió képei láthatóak. A henger kézzel mozgatható és ennek eredményeként a 12 kálvária stáció jelenik meg színes papírkép for­májában. A képek angol feliratúak, a stációk jeleneteit fogalmazzák meg. Ebből arra következtetek, hogy amerikás kivándorlók révén került a Dunántúlra ez az összeállítás, amelyről sajnos az eladó vajmi keveset tu­dott mondani. Részletes feldolgozása a jövő feladata lesz. Bár ezek a képek, szobrok tömeges szükséglet kielégítését szolgálták, erre a célra készültek, de az igényes, művészi előképek vonásai még felfedezhetők rajtuk. Ez az ábrázolás az egyik legelterjedtebb volt, a Bakony és a Balaton-felvidék közösségeiben különö­sen német házakban fordult elő általánosan. A bemu­132

Next

/
Thumbnails
Contents