A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)

S. Lackovits Emőke: Krisztus-ábrázolások a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményében. I. A szenvedő Krisztus megjelenítése

A negyedik kép az elsővel és a harmadikkal azonos, barna fakeretbe foglalt színes papírkép, a Vir Dolorum képtípus jellegzetes darabja. 1890-1900 körül készült, 228 HB nyomatjelzéssel. Óbudaváron használták a XX. század végéig (Ltsz.: 2002.24.2., 49x39 cm). (11. ábra) Valamennyi kép az Ecce Homo típusba tartozó megfogalmazás. A megostorozást követte a töviskoronázás és a kigúnyolás, amikor vállára vörös palástot terítettek, kezébe nádszálat adtak, majd verték, gúnyolták, köpdöstek. A megfeszített Krisztust a XIII. századtól ábrázolták töviskoronával. A XV századtól önálló ábrázolásként jelent meg a tövissel koronázott Üdvözítő, főként szobrok formájában. A XVI. században az Alpoktól északra elsősorban a szenvedést, a töviskoronázást, a kínzatást ábrázolták, de a megfogalmazás az egész európai művészetben megtalálható. Ugyanakkor amikor Itáliában az ágakból font koronában néhány tövis jelezte csak a töviskoronát, addig Németországban az egészet tövises ágakból font kínzóeszközként jelenítették meg, mint pl. Grünewald isenheimi oltára középképén (Colmar, Musée d'Unterlinden 1513-1515).

44 Ez a töviskorona ismert a magyar nyelvterületről is. Egyébként a töviskoronát IX. Szent Lajos vitte el a Szentföldről Párizsba, majd belőle három tövist a római Santa Prassede-templomnak ajándékozott cserébe azért a vasgyűrűért, ami azt az oszlopot fogta körbe, amelyhez Jézust láncolták és amit a tövisekért cserélt el a pápa.

45 Szilárdfy Zoltán mutatott rá, hogy a töviskoronázás és gúnykirállyá öltöztetés közismert közép-európai ábrázolás, kegykép-reprodukciója a klagenfurti Szent Fő mása, megtalálható az Erzsébet-apácáknál, a varannói pálosoknál, a müncheni karmelita nővéreknél, a svájci Sankt Peter domonkos nővéreknél.

46 A töviskoronás Jézus-ábrázolások tulajdonképpen a Vir Dolorum különböző változatai. Ebbe a csoportba tartozik a Veronika kendője ábrázolástípus is, amely önálló képként vagy a szenvedő Megváltót megjelenítő kép hátterében egyaránt előfordul. Egyik különösen szép megfogalmazását az Esztergomi Főszékesegyház Kincstárában őrzik. Ez egy magyar kézművesműhelyben 1500-ban készült, aranyszövettel bélelt, összecsukható házi oltár, amelynek egyik belső oldalán Krisztus töviskoronás feje látható.

47 A középkorban magát a töviskoronázás jelenetét is megörökítették, mint pl. a Magyar Nemzeti Galéria 1490 körül készült oltárszárny-töredékén, ahol a megkínzott Jézus egy márványpadon ül összekötözött kezekkel, miközben három pribék hosszú dorongokkal a töviskoronát nyomja a fejére. A megjelenítés hasonló ES mester passiósorozatán láthatóhoz. Hasonló megfogalmazás ismert Régensburgból, Grossgmainból, Rothenburgból.

48 Azonos megfogalmazású velük az az 1502-ből való melki oltárkép is, amelyet ma Melkben, a Bencés Monostor Múzeumában őriznek. (12. ábra) Divald Kornél mintegy kilenc ábrázolását vette számba 19001919-ben tett útja során. Megtalálta Bakabányán, Liptószentandráson, Szentkereszten szárnyasoltárokon, Nagybobrócon egy XVI. századi casulán, Jánoshegyen egy XVII. századi augsburgi úrmutatón, Szepeshelyen Szilassy János útmutatóján, Korponán, Selmecbányán, Osikón pedig XVII. századi kelyheken, míg Lőcsén a már említett, minorita templomban lévő, deszkára festett XVI. századi fogadalmi képen.

49 Szilárdfy Zoltán magángyűjteményében a magánáhítat szentképei között őriz három XVIII. századi ábrázolást és ugyanebből az évszázadból négy képet, amelyeken Veronika kendője látható.

50 Jézus töviskoronás képéhez a XIX. században mintát jelentett Guido Reni festménye. A megnevezett gyűjteményben egy 1840ből, egy 1860-ból, egy pedig 1880-ból való, három Ecce Homo kép 1830-ban, 1850-ben és 1870-ben készült, míg Veronika kendőjét mutató négy kép 1840ben, 1870-ben és kettő 1880-ban.

5

' A töviskoronás Krisztus ábrázolás egyébként rendkívül elterjedt a népi vallásosság tárgyai között. Alig-alig hiányzott a római katolikus házakból. Még a XX. század második felében is jelentős számban lehetett találni belőlük. Az európai művészetben a XV században már olyan alkotók munkájaként jelent meg, mint Fra Angelico (1442), Botticelli (1481-82).

52 A titkos szenvedések egyik képi megjelenítése Varallóban a Sacro Monte egyik kápolnájának XVI. századi képe, amelyen a töviskoronás, összekötött kezű Krisztust egy pribék a nyakában lévő kötélnél fogva húzza. Ez a 15 titkos szenvedésnek az ötödik állomása.

53 Sienában a Dóm Múzeumban (Museo opera del Duomo) Duccio megostorozott Krisztus képének párja a tövissel koronázott Jézus.

54 A Settimana Santa és a Semana Santa körmeneteiben a megostorozott mellett a töviskoronás Krisztust is hordozzák.

55 A bécsi Dom-und Diözesanmuseum két, XV századi táblaképe közül az egyiken a töviskoronázás látható. Ez a típus elsőként Giottonak a Scrovegni kápolnában lévő freskóján jelent meg, de ismert egy 1410-ből való utrechti és egy 1440-ben készült kölni táblaképről.

56 A már említett, 1640-ből való, 36 képből álló bécsi textília másik passió képe a töviskoronázásnak az a változata, amikor két pribék botokkal veri az Úr fejére a töviskoszorút. Bad Aussee plébániatemplomában pedig a kínszenvedés harmadik állomása a töviskoronázás.

57 Szlovéniában szabadtéren 129