A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)

S. Perémi Ágota: A Lesencetomaj–Piroskereszt Keszthely-kultúrás temető övveretes sírjai

Az eddig feltárt temető területén viszonylag ritkák a kövekkel kirakott sírok. Ezek eddig csak a temető késői időszakából ismertek. Közülük is az egyik legteljesebb a 240. sírban látott napvilágot. A kőpakolás a sír nyugati végén ívesen záródót. A sír déli oldalán a 25 cm széles kősort a sír keleti végéig nyomon lehetett követni. A sír északi oldalán a 20-23 cm széles kőpakolás a sír közepéig tartott. A koponya mellett, kissé északabbra, 100 cm-es mélységben, egyik oldalán kerekedő fanyomokat (fejfa ?) lehetett megfigyelni. A sírgödrök mindegyike téglalap alakú, lekerekített sarkú akna volt. Két esetben, a 221-222. és a 224-227. sírok feltárása során, női és férfi vázat találtunk egymás mellett. A 224-227. sírok mélysége közti különbség 5 cm, míg a 221. és 222. sírok esetében 25 cm volt. Mindkét esetben a sírgödrök szélei nem váltak el élesen egymástól. Minden bizonnyal utántemetésekről lehetett szó. Valószínűleg közeli hozzátartozókról van szó. Úgyszintén egymás közvetlen közelében került elő a 95-96. sír. Közülük a 95. sír halottját részben a 96. sírban nyugvóra temették rá. A két sír közti különbség 5 cm volt. A sírok nem bolygatták egymást.

6 A sírok mélysége és az eltemetettek kora vagy vagyoni helyzete nem mutat összefüggést. A sírok mérete minden esetben az abban eltemetett méretéhez igazodott. Bolygatás négy sír esetében volt megfigyelhető. A feltárt terület nyugati részén a két kettős sír - 221-222. és 224-227.- volt megbolygatva, amelyek dupla sírhantja a rablás idején még jól látszódhatott. A másik két sír a temetőrész közepén volt. A 122. sírban a vázon még egy idegen vázhoz tartozó koponya is előkerült. Az övveretek szempontjából a legfontosabb, hogy mind a négy esetben a rablás során megbolygatták a medencecsontok környékét is, így ezekben az esetekben az övveretek számát, pontos elhelyezkedését már nem tudtuk megállapítani. Az övveretekkel eltemetettek közül inf. I. (0-7. év) korú volt a 95., 96. és 293. sírban nyugvó. Aduitus korú (20-39. év) a 122., 240. és 388. sírban nyugvó, míg Maturus korban ( 40-59. év) hunyt el a 67. sír halottja. Legidősebb, 60 év feletti volt a 222. sírban nyugvó. Közelebbről nem meghatározható az életkora a 223. és 342. sírban nyugvó felnőtté, míg a csontok rossz megtartása miatt nem vizsgálható a 227. sírban nyugvóé. Leletanyag /. Fülbevaló. Egy-egy bronz huzalból hajlított karika volt a 67., 96., 223., 240. és 293. sírokban, minden esetben a koponya jobb oldalán. Ez a viseleti szokás nem idegen az avarság körében és úgy tűnik, divatja a Keszthely-kultúrások körében sem volt ismeretlen, különösen a későbbi időszakban kedvelt. 2. Gyöngyök. Csak a gyerek sírokban voltak.

7 A gyöngyök többségét a sárga vagy fekete színű, a közép avar korban legáltalánosabb, köles gyöngyök teszik ki. Vegyes gyöngyökből álló nyaklánc volt a 96. sírban, amelyek között a bikónikus gyöngyök általában a korai sírokban gyakoriak. Itt valószínűleg örökölt darabokról lehet szó. A nyakláncban levő kis méretű dinynyemag alakú gyöngyök a VII. század végén jelennek meg.

8 Még későbbiek a 239. sír nagyobb, fekete dinynyemag alakú gyöngyei, amelyeket a VIII. századra tesz a kutatás. 3. Karperec csupán a 96. gyerek sírban volt. A késő avar korban gyakori bronz huzalkarperec a jobb alkarcsontok helyén került elő. Felülete beütögetett háromszögekkel volt díszítve.

9 4. Csatok Öntött, bronz, trapéz alakú, vas tüskés csat volt a 67. és 293. sírokban. Az övveretek mindkettőben bronz lemezből kivágottak voltak. Ezekben az esetekben a csatkeret két vége túlnyúlt a kereten, ami a késői időszakban jellemző.

10 A trapéz alakú csatok a griffes-indás korszak első harmadában gyakoriak, sok esetben griffes véretekkel együtt látnak napvilágot." Más csat nem volt ezekben a sírokban. Szintén bronz csat volt a 240. sírban, négyszögletes, áttört indadíszes csattesttel. Mellette volt egy másik vas csat is, amely a ruha összefogására szolgált. Kovrig I. az indadíszes csatokat az általa felállított tipológiai és kronológiai 3. csoportba sorolta. Ez az utolsó olyan csattípus, amely még griffes véretekkel fordul elő. Ezt követően az indadíszesekkel gyakoribb.

12 Vas cs átok Egy-egy darab volt a 95., 96., 223., 388. sírokban. Az utóbbi, szinte teljesen kirabolt sírt leszámítva, ezek a veretes övek összekapcsolására szolgáltak, így a kés vagy karika szintén erre az övre lehetett felfüggesztve. Két darab vas csat volt a 122., 222. és 342. sírokban. A 122. és 222. sírok bolygatottak voltak, de a 342. és a temető többi, két csatot tartalmazó sírleletei alapján, az egyik a veretes öv, a másik a ruha összefogására szolgált. Két öv viselete nem túl gyakori a lesencetomaji temetőben (összesen 22 esetben), különösebb divathoz vagy szokáshoz nem köthető, illetve 85