A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)

Éry Kinga: V. századi csontvázleletek Nagydém haárából

ÉRY KINGA V. SZÁZADI CSONTVÁZLELETEK NAGYDÉM HATÁRÁBÓL Bevezető Nagydém - Középrépáspuszta (Veszprém megye) le­lőhelyen Ilon Gábor 1991 - 1993 között feltárta egy is­meretlen nagyságrendű, V. századi temető 33 sírját, s benne 32 egyén csontvázát'. Megállapítása szerint a te­mető, amelynek megnyitására Kr.u. 420 - 430 táján, fel­hagyására néhány évtizeddel később, a hun birodalom felbomlása után kerülhetett sor, nagy valószínűséggel germán (keleti gót?) vagy alán eredetű hun segédnép hagyatéka. A sírok zömét, a bennük talált csontvázak szétesettségének mértéke szerint, legalább 10 évvel elte­metésüket követően, tervszerűen kirabolták. Az embertani vizsgálat az alábbi módszerekkel tör­tént. Életkor meghatározás: Ferembach, Schwidetzky és Stloukal, Nemeskéri, Harsányi és Acsádi, nem meg­határozás: Éry, Kralovánszky és Nemeskéri, mérés és leírás: Martin és Saller, termetbecslés: Sjovold. 2 A feltárt csontvázak nemi és életkori alapadatai az 1. táblázaton találhatók. A leletek a pápai gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum gyűjteményében van­nak. Eredmények Életkor és nem szerinti eloszlás A nagydémi minta legszembetűnőbb sajátossága a gyermekeknek a felnőttekhez képest igen magas, 64 %-os aránya (2. táblázat). Még szembetűnőbb, hogy mind a 20 gyermek 7 év alatti, akik között 10 gyermek a születéstől az első életévig terjedő időszakban hunyt el. Ez önmagában természetes, sőt elvárható, a Kárpát­medence történeti embertani leletanyagában azonban a 0 évesek ehhez fogható magas részaránya ez ideig nem fordult elő, közkeletű vélekedés szerint temetőn kívüli elhantolásuk miatt. A felnőtt korúak nemi megoszlása kiegyenlített (6 férfi, 6 nő), nem így elhalálozási koruk, amíg ugyanis a férfiak zöme 26 és 41 év között, a nők többsége 46 és 57 év között hunyt el. Külön kérdést vet fel néhány többes temetkezés. A 3. sírból két 45 év feletti, azaz szülőképes koron túli nő, valamint egy érett magzat vagy újszülött került elő (utóbbi eldöntése a csontok bolygatottsága miatt nem lehetséges). A 19. sírból egy 50 éven felüli nő és egy 1­2 éves gyermek, végül a 25. sírból két férfi csontváza vált ismertté. Egyik eset sem utal kiscsaládi temetkezésre. A sírok bolygatottsága miatt nem állapít­ható meg, hogy a halottakat egy időben, vagy különbö­ző időben temették egyazon sírba, sőt a nagyfokú boly­gatottság ismeretében még az sem kizárt, hogy egyes csontvázakat a rablás után más sírba dobtak vissza. Méret és alak szerinti sajátosságok A 3. táblázaton a koponyaméretek, a 4. táblázaton a vázcsont méretek statisztikai paraméterei, míg az 5-6. táblázaton az egyéni méretértékek találhatók. A kevés esetszám csupán a koponyajelző és testmagasság elemzését teszi lehetővé. A felnőttek 73 százalékának agykoponyája hosszú­vagy középhosszú (dolicho-mesokran), de a 27 száza­léknyi rövid (brachykran) koponyájú egyén jelenléte a népesség kevertségére utal. Ennél egységesebb a testmagasság, amely egy (talán kóros) esetet leszámít­va, a nagyközepes és igen magas értékek között talál­ható (7. táblázat). Taxonómiai szempontból 8 felnőtt sorolható az europid nagyrasszba, egy nő (23. sír) koponyáján azonban enyhén mongoloid jegyek észlelhetők (nagy, kerek szemüreg, széles és eléggé kitöltött arc). A koponya mindkét nemre egyaránt jellemző alaki sajátosságai szerint homlokuk mérsékelten hátrafutó, nyakszirtjük ívelt, sőt kontyos, felső fogmedrük mér­sékelten előreálló, szemfogi árkuk mély (8. táblázat). Az anatómiai variációk közül mindkét nemnél megfi­gyelhető a halántéktáji varratcsont (os epiptericum), s a farokcsigolyának a keresztcsonthoz forrása (sacralisa­69

Next

/
Thumbnails
Contents