A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)
Patay Róbert: Kora bronzkori leletek Balatonkeneséről
Csuprok: Egyetlen kisméretű, finom kidolgozású, profilait, tölcséres nyakú, valószínűleg nyomott gömbös testű töredék sorolható ebbe a kategóriába (3. ábra 3.), egy Tiszakürtről előkerült töredék a jó analógiája. 34 Amforák: Nagyméretű, gömbös testű edények, amforák töredéke lehet egy oldaltöredék (6. ábra 1.), két perem-, és válltöredék (3. ábra. 1., 4. ábra 6.). Mindhárom darab finom kidolgozású. A peremtöredékek párhuzamait többek közt Táp-Borbapusztán találták meg. 35 Fültöredékek: Sajnos csak töredékes fülek, fülindítások kerültek elő Balatonkenesén. A peremből induló (7. ábra 5-6.) és a vállra (?), hasvonalra (?) ülő (7. ábra 8-9.) szalagfülek a korszakunk számos lelőhelyén megtalálhatók: többek között Budapest-Aranyhegyi úton 36 , Boldogon 37 , Domonyban 38 , Hódmezővásárhelyen 39 , Mezőgyámon 40 , Tiszalúcon 41 ; de a Somogyvár-Vinkovci kultúra szávai lelőhelyén szintén feltűnnek 42 . Díszítések: Igen kevés a díszített darab. Igazi díszítésnek csak a kör alakú bordadíszt (6. ábra 5.) és az apró bütyköket tarthatjuk (4. ábra 5., 7. ábra 1-3.). Kör alakú bordadísz egy Csongrád-saroktanyai, kisebb méretű, öblös testű edényen 43 és egy Salán előkerült amfora 44 oldalán is látható. Az apró bütykös darabok többek közt Kompolton 45 , Tiszalúcon 46 fordultak elő. A többi plasztikus kiemelkedés, felületkezelés inkább az edények használatával lehetett kapcsolatos 47 . Ezek között megtalálhatjuk az egészen finom, szinte bekarcolásszerű, rendszertelen seprőzést (5. ábra 5.), a rendszeres fésűzést (5. ábra 1-4., 6.), a vízszintes fogóbütyköt (6. ábra 2.). Valamennyi töredék nagyobb méretű, finom kidolgozású, vékonyfalú fazekakból származik. Hasonló egészen finoman fésűzött oldaltöredékek a Makó kultúrában Domonyban 48 , Hódmezővásárhelyen 49 , Tiszakürtön 50 , valamint Szigetszentmiklós-Üdülősoron 5 ' és a Dunaföldvár-kálváriai telltelepülés IV. szintjén (=Proto-Nagyrév) 52 is megtalálhatók. Ez a díszítési mód a Nagyrévi kultúra felé mutat, csakúgy mint a rendszeres fésűzés, amely a KB II—III. időszakban terjed el 53 . Egy nagyméretű tárolóedény oldaltöredékén fésűzés és vízszintes, lapos fogóbütyök is látható (7. ábra 4). Hasonló darab Budapest-Aranyhegyi úton került elő. 54 Igen jellemző kora bronzkori technika az edények peremének és nyakrészének simítása, a válltól lefelé pedig durvítása (4. ábra 5.). Főleg a Somogy vár — Vinkovci —, 55 de a Makó kultúrában 56 is előszeretettel alkalmazták. A feltárt leletanyag kétség kívül a Makó kultúra emléke. Formailag meghatározható részében dominálnak a fazék-, és táltöredékek. Hiányzik viszont néhány, igencsak jellemző makói típus: a belsődíszes talpas tál, tagolt vállú, alacsony ívelt nyakú, kihajló peremű tálak, stb. Ez utóbbiak a Budapest környéki lelőhelyeken, a Budapest-Aranyhegyi úti ásatás anyagában is csak igen kis számban fordultak elő. 57 A gödörből nagy mennyiségű állatcsont is előkerült. Fajok szerinti megoszlásuk a következő 58 : Állatfaj darab szarvasmarha 370 juh/kecske/kiskérődző 137 sertés 4 kutya 3 gímszarvas 1 őz 2 hal 3 összesen 519 A táblázat alapján szembeötlik a szarvasmarhák és a juhok/kecskék/kiskérődzők csontjainak igen magas részaránya az anyagban, míg a sertéscsontok száma szinte elenyésző. Ez éppen ellentétes a Kompolton feltárt makói gödör állatcsontjainál megfigyelt arányokkal. 59 A vadászott/halászott állatok csontjai szintén igen kis számban találhatók a gödör leletanyagában. Balatonkenese területéről és tágabb környezetéből, a Balaton partja mellől, a Séd és a Börkös-réti-patak alacsonyabb fekvésű völgyeiből számos kora bronzkori lelőhely, lelet vált már korábban ismerté, többségük a topográfiai terepbejárások során. Balatonkenesén a fentebb említett, a Sirály Ktsz. raktára építésekor előkerültek mellett az Akarattya I.-Alagút nevű lelőhelyen is találtak makói leleteket. 60 Duzzadt peremű tálak oldaltöredékeit gyűjtötték össze Balatonvilágoson, 61 Balatonfőkajár-Rókalikaknál, 62 tűzdelt díszítésű oldaltöredékeket Balatonfőkajár-Szűcs-földeken, 63 seprőzött oldal töredékeket Küngösön. 64 Papkeszi határában több kisebb telepnyom is előkerült. 65 Sólyon és a királyszentistváni mészbetétes temető területén szintén találtak kora bronzkori cserepeket. 66 A Makó és a Somogyvár-Vinkovci kultúrák elterjedési területe a Balatontól északra érintkezik egymással. 67 A két kultúra elterjedési határát azonban még nem sikerült egyértelműen tisztázni. Egy széles zóna esetében nem dönthető el pontosan, melyik kultúra területéhez tartozik: lelőhelyeik ugyanazon területeket foglalják el, változás a kora bronzkor II időszakban lehet. 68 Kalicz-Schreiber R. és Kalicz N. azt feltételezi, hogy a kora bronzkor I. időszakban a Somogy várVinkovci kultúra a Makó kultúrával egyidőben csak a Dél-Dunántúlon terjedt el, a Dunántúl északi részére a kora bronzkor II idején, a korai Nagyrév kultúrával és 45
