A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)
Patay Róbert: Kora bronzkori leletek Balatonkeneséről
a harangedényekkel együtt jutott el. Ezért a Makó kultúra határát is délebbre kell meghúzni. A szerzők az újabb kutatásoktól várják véleményük igazolását. 69 Ráadásul a két kultúra idősebb szakaszainak összefüggései igen erőteljesek, közöttük csak bizonyos típusok megléte vagy hiánya alapján lehet különbséget tenni. 70 Vitatott kulturális besorolású leletcgyüttesek is ismerté váltak, pl.: Kajárpércecről és Rajkáról. Asatójuk, Figler A. a Somogyvár-Vinkovci kultúra emlékének tartja őket, de felmerült a Makó kultúrához való köthetőségük is. 71 Egyes edénytípusok mindkét kultúra sajátjai és így kulturális besorolásuk - főleg a töredékek esetében - problémát okoz: ilyenek pl. a belsődíszes talpas tálak, amelyek közül több bizonytalan töredéket ismerünk Veszprém megyéből. 72 Valószínű, hogy bizonyos makói elemek egy ideig még tovább élnek a somogyvári leletanyagban; valamint a tipikus Somogyvár-Vinkovci leletanyaggal előkerülő tipikus makói kerámiai is más: anyagában, kidolgozásában, színében különbözik a „igazi" makói leletanyagtól. 71 Legújabban Bondár M. foglalkozott a Dunántúl kora bronzkorának kutatási problémáival. Összefoglalta a korábbi elméleteket és azok nehézségeit, valamint saját ásatási tapasztalatait. Véleménye szerint a korai bronzkor 1. időszakban a Dunántúl déli felében a vucedoli, északnyugati részén pedig a Makó kultúra élt. A Somogyvár-Vinkovci kultúra rövid életű telepei a kora bronzkor második felében jelentek meg. A Makó és a Somogyvár-Vinkovci kultúrák az Észak-Dunántúlon nem egyidejűek, hanem időben követték egymást. 74 A bizonytalanságok, eltérő álláspontok ellenére a balatonkenesei gödör anyaga az „igazi" makói leletek közé sorolható. Teljesen hiányoznak belőle a Somogyvár-Vinkovci kultúra jellemző formái: a magas, hengeres edények a perem alatt két kis füllel, a magas nyakú, egyfülű korsók (kannelúrás dísszel és etázsfüllel is), a hengeres kis edények, stb. 7í Megvannak viszont a Makó kultúra jellegzetes típusai. A Dunántúlon egyelőre még nem lehet körvonalazni Északkelet-Magyarországhoz hasonlóan a Makó kultúra késői fázisát 76 ; de bizonyos - a Somogyvár-Vinkovci és a Nagyrévi kultúra felé mutató -jellegzetességek (pl.: a finom seprőzés és a rendszeres fésűzés megjelenése) alapján - hangsúlyozva a leletanyag csekélységét és az ilyen anyagokból levonható következtetések bizonytalan voltát - a kultúra fiatalabb fázisába, a kora bronzkor I időszak végéből származónak tartjuk a balatonkenesei leleteket. Az utóbbi években örvendetesen megszaporodtak a korai bronzkorunkkal foglalkozó publikációk, többségük azonban az Alföldön és Északkelet-Magyarországon folytatott feltárások eredményeit, az ott előkerült leletanyagokat ismertették. A Balatonkenesén előkerült gödör leleteinek közreadásával újabb, ásatásból származó leletekkel kívánjuk bővíteni a Veszprém megyéből mindeddig meglehetősen csekély számban ismert kora bronzkori lelőhelyek sorát; valamint a korszak dunántúli leletanyagának ismeretéhez szeretnénk további adatokkal szolgálni. RÖVIDÍTÉSEK BudRég Budapest Régiségei DMÉ A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve Dolg Dolgozatok a Szegedi Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből HÓMÉ A Hennán Ottó Múzeum Évkönyve JAMÉ A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Evkönyve JPMÉ A Jannus P innonius Múzeum Évkönyve MFMÉ -Stuc'Arch A Móra Ferenc Múzeum PME Évkönyve - Studia Archeologica Pápai Múzeumi Értesítő (Pápa) Savaria A Vas Megyei Múzeumok Évkönyve SlovArch Slovenská Archeológia (Nitra) SzMMÉ A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve WMMÉ A szekszárdi Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve ZM Zalai Múzeum átm. átmérő LDM Laczkó Dezső Múzeum lh. lelőhely Ltsz. leltári szám ma. magasság MNM Magyar Nemzet' Múzeum t. tábla tábl. táblázat 46 JEGYZETEK
