A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)

Patay Róbert: Kora bronzkori leletek Balatonkeneséről

kerámiazúzalékkal soványított (5. ábra 6.)- (Az 5. ábrán szereplő valamennyi töredék jól iszapolt, belső és a fésű­zésen kívüli külső felülete finoman kidolgozott, simí­tott.) 21. Nagyméretű amfora oldaltöredéke. Sötétszürke, csillámmal és kerámiazúzalékkal soványított, simított fe­lületű (6. ábra 1.). 22. Behúzott peremű tál perem töredé­ke, a perem alatt vízszintes fogóbütyökkel. Szürke, csil­lámmal és kerámiazúzalékkal soványított, simított felüle­tű (6. ábra 2.). 23. Duzzadt peremű, fordított csonkakúp alakú tál peremtöredéke, a peremen apró bütyökkel. Sö­tétszürke, csillámmal és kerámiazúzalékkal soványított, simított felületű (6. ábra 3.). 24. Kihajló peremű, gömbös testű edény perem-, és válltöredéke. Sötétszürke-barna foltos, homokkal és kerámiatöredékkel soványított (6. ábra 4.). 25. ívelt oldaltöredék, rajta kör alakú bordadísz. Feketésszürke, csillámmal és kerámiatöredékkel sová­nyított, simított felületű (6. ábra 5.). 26. Enyhén ívelt nya­kú, megvastagodó, háromszög keresztmetszetű peremű fazék peremtöredéke, a perem alatt kis bütyökkel. Kívül szürke, belül barna színű, homokkal és csillámmal sová­nyított, simított felületű (7. ábra 1.). 27. Peremtöredék a peremnél apró, hegyes bütyökkel. Belül sötétszürke, kí­vül barna foltos, homokkal és apróra zúzott kerámiával soványított, belül simított, kívül durva felületű (7. ábra 2.). 28. Peremtöredék a perem alatt kis bütyökkel. Belül sötétszürke, kívül okker-barna foltos, homokkal soványí­tott (7. ábra 3.). 29. Gömbös testű edény oldaltöredéke vízszintes fogóbütyökkel és fésűzéssel. Sötétszürke, ho­mokkal és csillámmal soványított, vékony falú, simított felületű (7. ábra 4.). 30. Kisméretű korsó(?)peremtöredé­ke a peremből induló szalagfül csonkjával. Sötétszürke, homokkal soványított, simított felületű (7. ábra 5.). 31. ívelt nyakú fazék enyhén kihajló peremtöredéke, a perem­ből induló szalagfül csonkjával. Szürke, apró kaviccsal soványított (7. ábra 6.). 32. Kettőskónikus testű, lekerekí­tett hasvonalú tál oldaltöredéke. Feketés szürke, homok­kal és apró kaviccsal soványított, simított, fényezett felü­letű (7. ábra 7.). 33. Oldaltöredék vékony szalagfül csonkjával. Sötétszürke, homokkal és apró kaviccsal so­ványított, simított felületű (7. ábra 8.). 34. Oldaltöredék szalagfül csonkjával. Szürke-barna foltos, homokkal és csillámmal soványított (7. ábra 9.). A ábrákon bemutatott leletek többségének felszíne fi­noman eldolgozott, simított, ám a fényezés nem jellem­ző. Valamennyi darab sötétszürke színű, redukciós ége­tésű, a soványításuk főleg csillámmal, kerámiazúzalék­kal és kisebb mértékben apró kaviccsal történt. A gödör leletanyagában megtalálhatók a jóval durvább kidolgo­zású házikerámia darabjai is: nagy számú oldaltöredék, valamint néhány további perem-, és aljtöredék is. A házi kerámiához sorolható töredékek felülete durva kidolgo­zású, valamennyi gyengén égetett, anyaguk szinte poró­zus. Többségük sötétszürke-szürke, de előfordulnak ok­kersárga-világosbarna darabok is. Szintén a csillámmal és kerámiazúzalékkal való soványítás a jellemzőjük, az apró kavics soványító adalékként itt is ritka. A balatonkenesei leletanyagból egyetlen edényt lehe­tett teljesen kiegészíteni. Ez egy enyhén kihajló peremű, ívelt nyakú, tojástestű füles fazék. Fülének csak csonkja maradt meg, valószínűleg a pereméhez csatlakozott. Hasonló fazekak számos makói típusú le­leteket tartalmazó lelőhelyről ismert, így pl.: Budaörs­ről 4 , Budapest-Aranyhegyi útról 5 , Táp-Borbapusztáról 6 . A napvilágra került leletek túlnyomó részét töredékek alkotják, ennek ellenére felismerhetők közöttük a Makó kultúra jellemző edényformái, típusai. Ezek a következők: Fazekak: Több típushoz sorolható töredékek is előke­rültek. Megtalálható a kihajló peremű, hengeres, kóni­kus, vagy tölcséres nyakú, tojástestű fazekak töredékei, amelyek nyaka éles tagolással válik el a testüktől (3. ábra 4., 4. ábra 5.). Hasonló darabok nagy számban ke­rültek elő a makói kultúra lelőhelyein, pl.: Battonyán 7 , Budapest-Aranyhegyi úton 8 , Hódmezővásárhelyen 9 , Kompokon 10 , Tiszakürtön", Tiszalúcon 12 , Táp­Borbapusztán' 3 ; megtalálhatók a Somogyvár-Vinkovci kultúrában is' 4 . Felfedezhető az ívelt nyakú, kihajló peremű típus (3. ábra 2.) és ennek egészen rövid nyakú változata is (4. ábra 3.), valamint egy enyhén ívelt nya­kú, duzzadt, háromszög keresztmetszetű peremű fazék töredéke (7. ábra 1.). Az előbbi Battonyáról 15 , Boldog­ról 16 , Tiszakürtről' 7 , nagyobb számban a Kosihy-Caka­csoportból 18 és a Somogyvár-Vinkovci kultúrából" isme­rős, míg a háromszög keresztmetszetű peremnek Abdá­ról került elő párhuzama. 20 Tálak: A tálak közül is többféle forma tűnik fel a ba­latonkenesei leletanyagban. Megtalálhatók a duzzadt, ívelt peremű, gömbszelet alakúak (3. ábra 6.), az egyik ilyen töredéken közvetlenül a peremen található apró bütyök (6. ábra 3.). Egy behúzott pereműn pedig a pe­rem alatt van vízszintes fogóbütyök (6. ábra 2.). Hason­ló duzzadt, ívelt peremű tálak nagy számban kerültek elő Budapest-Aranyhegyi útról, 21 Táp-Borbapusz­táról, 22 a topográfiai terepbejárások során Balatonvilá­goson, 23 a perem alatti fogóbütykös darabhoz hasonlók Battonyáról, 24 Tiszalúcról, 25 Táp-Borbapusztáról 26 is­mertek. Szintén előkerültek az egyszerű félgömbös tes­tű, egyenes peremű tálak töredékei (4. ábra 1., 7.): ame­lyek Boldogon, 27 Cakan 28 is megtalálhatók. A Makó kul­túra egyik vezető táltípusa a kettős kónikus vagy legöm­bölyített testű, behúzott vállú, kifelé duzzadt peremű tálforma. 29 (4. ábra 2., 4., 7. ábra 7.) Hasonló darabok többek között a boldogi, 30 domonyi, 31 Budapest-Arany­hegyi úti, 32 tarnabodi 33 leletanyagokban fordulnak elő. 44

Next

/
Thumbnails
Contents