A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)

Rainer Pál: Balatonfűzfő–Máma, közép- és újkori temetőrészlet

RAINER PÁL BALATONFŰZFŐ-MÁMA, KÖZÉP- ÉS ÚJKORI TEMETŐRÉSZLET Az elpusztult és Balatonfűzfő (Veszprém megye) belterületébe olvadt középkori-újkori Máma falu, majd puszta korábban sem volt ismeretlen a régészetitörténeti szakirodalomban.' Történetét az alábbiakban foglalhatjuk össze. Első említését a veszprémvölgyi Szűz Mária apácakolostor - Szt. István király által kelt és Kálmán király 1109-es átiratában fennmaradt - alapítólevelében találjuk.

2 Az ekkor már létező Márnát a „szentkirály", több környékbeli településsel - így a máig is meglévő (Balaton)kenese, Szárberény (ma Vörösberény) valamint az azóta elpusztult Csittény és Sándor (Balatonkenese határában volt)

3 falvakkal együtt a görög bazilissza apácáknak adományozta. Az apácák, akik feltehetően Szt. Imre herceg ismeretlen nevű bizánci feleségének kíséretével érkezhettek hazánkba, sokáig birtokosai maradtak e vidéknek. A görög apácákat az 1240-es évektől ciszterciek váltották fel.

4 IV. László király 1276-ban a veszprémvölgyi apácák királyi és főúri descensusok (a király, illetve a királyi megbízásból eljáró főemberek és kíséretük beszállásolása, ellátása

5

) folytán szegénységre jutott falvait (Berény, Kenése, Máma, Sándor) mindennemű denáros és élelmiszer-adózás, vagy a jövőben elrendelendő collecta (valószínűleg pénzben fizetendő rendkívüli adó, amelyet háború, vagy az uralkodó család ünnepélyes eseményei alkalmával róttak ki

6

) alól felmentette.

7 Máma Szt. László király tiszteletére szentelt egyházát 1296-ban említi először oklevél, amely ekkor a szárberényi Szt. Márton plébánia fíliája volt.

8 Idővel (1410) saját plébánosa lett, de továbbra is Szárberény alá tartozott.

9 1305-ben a veszprémi káptalan és a paloznaki nemesek közti perben három mámai ember - Filpe, Pál és András - is tanúskodott.

10 Egy 1339-es oklevélből mdjuk, hogy ekkor az apácák mámai jobbágyai az apácák és a veszprémi káptalan földje közötti erdőt közösen használhatták." 1352-ben Keszi birtok határjárásánál szerepelt az apácák Máma birtoka is.

12 1488-ban a veszprémvölgyi apácák itteni jobbágyai összesen 16 forint állami adót fizettek.

13 A XVI-XVII. századi adólajstromok jóllehet szűkszavú, de pontos adatokat őriztek meg e településről is. A mohácsi csatavesztést követően, az ország három részre szakadása idejében az alábbi portaszámokat találjuk Márnán : 1531-ben 5 szegény, 8 töröktől felégetett, 9 adófizető, 1536-ban : 1 újonnan épült, 7 puszta, 8 adófizető, 1542-ben : 4 szegény, 12 adófizető, 1543-ban : 12 adófizető. Bár 1535. június 4-én Pesthény György, Szapolyai János király országbírája (1530-1539)

14 védlevelet adott az apácák Berény, Máma, Sándor, Kenése, Szigetfő, Szentgyörgy és Kajár falubeli jobbágyainak, a védelem a gyakorlatban nem sokat érhetett. A formálisan továbbra is az apácák birtokában lévő Márnát (Vár)palota várának urai, Podmaniczky János és Rafael foglalták el, s a falu valójában az ő palotai vártartományukhoz tartozott, 1545-ben még 10, majd 1549, 1550, 1552, 1553-ban már csak 3 adózó portával. 1552-ben az ekkor már a török elől Körmendre (Vas vármegye) menekült apácáknak átmenetileg sikerült visszaszerezniük Veszprém környéki birtokaikat, s azokba Pápán beiktatták őket, de birtoklásuk a háborús viszonyok között állandósult bizonytalanságban továbbra is csak jelképes maradt. 1557-ben : 6 adózó, 2 szegény, 5 elhagyott, 1559-ben : 6 szegény, 1570-ben : 7 szegény, 1 zsellér, 1574-ben : 7 szegény, 1576-ban : 4 portát írtak össze az adózáskor a faluban. Közben 1563-1566 között a (székes)fehérvári szandzsákbég birtoka volt a község 8 házzal és 50 akcse fejadóval. (Fehérvár 1543-óta folyamatosan, Veszprém 15521566 között átmenetileg török uralom alatt állt.) 1572-ben egy mámai embernek 24 napot kellett dolgoznia a töröknek a fehérvári vár építkezéseinél. 1578-ban újra Palota vára tartozékaként szerepelt a falu, 1588-ban pedig a "Körmendy Apátzaké" megjelöléssel, utalva az apácák lassanként állandósuló nyugat-magyarországi kényszerlakhelyére.

I5 Valószínűleg a 15 éves háború (1591-1606) pusztí111