A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

S. Lackovits Emőke: A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményének türelemüvegei – üvegbe zárt jellegzetes szakrális ábrázolástípusok

átdöfött Jézus Szíve. Ezeket a munkákat az osztrák kutatók a keresztábrázolások közé sorolják.

17 Történetét tekintve az üvegbe zárt plasztika Európa-szerte kedvelt szobadísz volt a XVI. századtól. Egy-egy ilyen palackba valamely életképet, hajót, vadaskertet, stb. helyeztek el. E dísztárgyak közép-európai elterjedésében a német játékiparnak van elévülhetetlen érdeme.

18 Berchtesgadenben 1535-től készítettek miniatűr dísztárgyakat és kegytárgyakat háziipari keretek között a fafeldolgozásra specializálódott mesteremberek, míg Oberammergauban a XV. századtól. A reformáció térhódításának eredményeként kezdtek széleskörűen apró kegytárgyakat, feszületeket gyártani. Mindkét központban elsősorban kiterjedt játékkészítéssel foglalkoztak, azonban a XIX. századtól az olcsóbb játékok konkurenciája miatt az apró kegytárgyak, emléktárgyak, passiójátékok készítésére tértek át.

19 Többnyire különböző jeleneteket fogalmaztak meg a passióból, amelyek az ilyenjellegü ábrázolások terjedéséhez nagyban hozzájárultak, de a türelemüvegek készítésénél is előképként szolgálhattak. Hagyatéki leltárak arról tanúskodnak, hogy mind a világi, mind a szakrális ábrázolású türelemüvegek ("övegben foglalt kis oltár, azon kis képecske") a XVIII. században megjelentek és használatosak voltak a magyar tárgykultúrában, bár maguk a tárgyi emlékek csak kis számban maradtak meg ebből a korból: így a már említett vallásos ábrázolású türelempalack 1784-ből, valamint bányászpalack 1791-ből.

20 A templombelsőt, az oltárt megjelenítő összeállításokat követték a kálváriát, a kínzatási jelvényeket tömörítő türelemüvegek, amelyek témájuk azonossága mellett nagyon változatos ábrázolásokat produkáltak az alkotók tehetségének és az előképek sokféleségének megfelelően. A türelemüveg-beli ábrázolások előképei A türelempalackok döntő többségében a Golgota képi megjelenítése látható, de szinte elmaradhatatlan kellékek a kínzatási jelvények, mintegy 15-30 elem, amelyek a kínzatási eszközöket és a szenvedés-történettel kapcsolatos egyéb tárgyakat, jelképeket (pl. kakas) tartalmazzák. Verebélyi Kincső megállapította, hogy ezeknek jelegyüttessé formálódása több évszázad alatt ment végbe, amelyben szerepet játszott az adott kor értelmezése is.

21 Az Arma Christi kultusza a középkorba nyúlik vissza. A kínzatási eszközöket a győzelmes Krisztus felségjeleiként ábrázolták, de látványuk a fájdalom feletti elmélkedésre is késztette a híveket.

22 Az ikonográfiában és a szakrális folklórban évszázadokon át kivételes helyet foglalt el az Arma Christi kultusza - állapította meg nagyszámú adat birtokában Bálint Sándor. Összefüggött vele a passió szemléltetésének és megelevenítésének igénye, gyakorlata. Tisztelete a Santa Croce di Gerusalemme római templomához kötődik, amit a kor passiómisztikája támogatott. Magyar nyelvterületen is, hasonlóan Német- és Csehországhoz, már a XIV. században gyökeret eresztett. (Első magyar nyelvű méltatására az Érsekújvári-kódexben került sor 1530-ban.).

23 A kínzóeszközök és a kálvária képi megfogalmazása változatos formákban jelent meg Európaszerte.

24 E tárgyak, e jelvényegyüttes tiszteletét, kultuszának kibontakozását és széleskörű elterjedését egész Európában a bűnbánati felvonulások, a szentföldi kegytárgyak megtalálása, a passiójátékok, misztériumdrámák és a hitbuzgalmi irodalmi olvasmányok egyaránt elősegítették. Utóbbi területen kiemelkedő jelentőségű volt Martin Cochen kapucinus "Das grosse Leben Christi" címmel 1677-ben megjelent népkönyve, amelyhez néhány évtized múlva a magyar olvasók is hozzájuthattak, ugyanis egy nagyszombati klarissza apáca átdolgozta azt magyarra és kiadta.

25 Ugyanakkor a sokszorosított grafika is nagymértékben hozzájárult

26 és meggyorsította a témában megszületett ábrázolások elterjedését. A XVIII. században az egyéni ájtatossági formák előtérbe kerülésével, a magánáhitat szentképein megjelenő ábrázolásokkal, a nagyheti, s különösen a nagypénteki ájtatossági formákkal, bűnbánat tartással és a húsvéti körmenetekkel ezek a képi megjelenítések általánosan elterjedtek, különösen kedveltek lettek."

7 Jacobus de Man XVII. század végi, majd Melchior Haffner XVIII. századi rézmetszetén ábrázolt kínzatási eszközök

28 mintha előképként szolgáltak volna a népi vallásosságban kedvelt képi megjelenítéseknek. Antwerpen és Augsburg nyomdáinak sokszorosított szentképei egész Európát elárasztották, a vallásos ponyvanyomtatványok ének- és imalapjaira is bőven jutott belőlük, amelyekhez azután búcsúkban, vásárokban nem volt nehéz hozzájutni.

29 A rézmetszeteket, fametszeteket felváltó és a XIX. századtól egyre olcsóbbá váló litográfia, színnyomatok, képtípusok tömeges 94