A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

S. Lackovits Emőke: A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményének türelemüvegei – üvegbe zárt jellegzetes szakrális ábrázolástípusok

terjedését tették lehetővé. Német nyomdák nagy számban készítettek olyan, a szenvedéstörténettel kapcsolatos ábrázolásokat is, amelyeket magyar felirattal láttak el

31 A XVIII. században a kínzatás jelvényeinek változatos megjelenítésére többféle ábrázolástípus szolgált, ugyanígy a Golgotát a feszülettel és a tövében megjelenő szentekkel (Mária, János, Mária Magdolna) ugyancsak gyakran választották témaként és ezeket szívesen terjesztették.

32 Jellegzetes képtípus volt az, ahol Krisztus lecseppenő vérét angyalok, esetleg Bűnbánó Magdolna fogja fel, amelynek az archaikus imádságtípusok között is megtalálható az előképe, s amely imádság a XX. század közepéig különösen kedvelt, széles körben ismert, használt volt, s a magyar változatokon kívül európai megfelelőit ugyancsak megtalálta Erdélyi Zsuzsanna.

33 A XIX. században, de még a XX. század elején is készítettek olyan szentképeket, amelyeken a kínzatás eszközei láthatók, bár többségük megfogalmazása erősen eltért már a korábbi századokétól. Ez a barokk téma a populáris kultúrában a XX. századig megőrződött a szakrális ábrázolásokon. Népszerűségéhez a XIX. századtól hozzájárult a vásári képmutogatók tevékenysége is, akik a szenvedéstörténetet dramatizált formában adták elő. (Ez a hollandoknál, németeknél, dél-szlávoknál és a latin népeknél egyaránt ismert volt.) Ennek eredménye lett a "Jézus Krisztus keserves kínszenvedése" с ábrázolás, a szenvedéstörténet összefoglalt előadása. E században a képi megjelenítések közül különösen két ábrázolástípus figyelemre méltó, amelyek a türelemüvegek kompozícióinak szinte közvetlen előképeit nyújthatták. Az egyik egy 1810-ben készült tollrajz a "szenvedő Krisztus fegyverzete "-vei, a másik pedig egy 1870-ben előállított többszínnyomat "Leiden Christi" felírással.

36 Ennek a képtípusnak széleskörű elterjedését biztosította A. Plane és Fiának bécsi nyomdája, ahonnan három nyelvű felírással (magyar, német, lengyel) került ki nagyszámban ez a változat, amelyből a Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteménye is őriz két példányt. Mindkét megnevezett kép a kínzatás eszközeit vonultatja fel jellegzetes elrendezésben a kereszt, ill. a feszület körül. Az utóbbi (1870. évi) képtípus rendkívül gyakori volt a házbeli szakrális tárgyak között, búcsúkon, vásári és házaló szentképárusoknál egyaránt beszerezhették. Ez az ábrázolás jelenik meg plasztikus formában a türelemüvegekben, egy-egy alkalommal némi kiegészítéssel (három alakos Golgota, a Szent Sír, őrt álló katonák vagy kegyhelyek, Mária képei) téve gazdagabbá a mondanivalót, az alkotó tehetségének, ügyességének függvényében. A kínzatási eszközök, a passió attribútumai Krisztus kereszthalálára, áldozatára való emlékezés és emlékeztetés a legnépszerűbb tematikája maradt a XX. század elejéig a kőnyomatos képeknek, amelyek a paraszti vallásosság képi megfogalmazásai között a fő helyet foglalták el.

37 Olyanok ezek az alkotások, mintha színpadi jeleneteket örökítettek volna meg. Nem túlzás azt mondani, hogy bennük a "theatrum sacrum" populáris változatai őrződtek meg, az alkotók figyelemreméltó elvonatkoztató képességéről tanúskodva, amely a befogadóknak is sajátja volt. Megértették ezeket a jelképes alkotásokat, sőt, hitbuzgalmi jelentőségükkel is tisztában voltak és igényelték e színpadszerü, s a maguk módján látványosnak is mondható megfogalmazásokat. E szent színház típusú alkotások gyökerei a barokkig nyúlnak, hisz a színpadias megjelenítésformák segítségével a hívek számára a hittételek, hitigazságok jobb megértését, szemléltetését oldották meg.

38 Allegorikus jelentéstartalommal telítve, pontos megfigyeléseket rögzítve, realisztikus formákat megvalósítva jelentek meg az ilyen típusú munkák, színpadias kifejezésformákat alkalmazva.

39 Ebbe a szent színházba tartozott többek mellett a nagyheti passiójáték is, amelynek képi megfelelői a Golgota, az Arma Christi és a kálváriák voltak, s ez a forma, ez a megjelenítési mód látható egyszerűbb változatokban a türelemüvegekben. Végülis a palackba zárt belső kicsi tér a valóság látszatát kelti, s a tárgyak jelképes és valóságos jelentésükkel események sorát idézik fel színpadszerűen. Ugyanez a törekvés öltött testet az oltárral megjelenített templombelsők esetében, az áldozatot bemutató pappal. A húsvéti ünnepkör hagyományai a hozzákötődő passiójátékokkal, körmenetekkel és a Szent Sír állításokkal egyik legfőbb típusát alkották a szent színháznak

40

, ezért nem véletlen, hogy képi megfogalmazásai nagyszámú változatokban őrződtek meg a populáris kultúrában is, a magánáhitatot szolgálva, ugyanis a felvilágosodással felszámolódtak a theatrum sacrum-ok, de a barokk hagyományok alapján a népi vallásosságban a XIX. században és azon túl is továbbéltek.

41 Közvetlen mintákat jelentettek még e türelemüveg ábrázolásoknak a XVIII. századtól elterjedt feszület- és kálvária-állítások. Krisztus 95