A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

Perémi Ágota: A Lesencetomaj-Piroskereszt Keszthely-kultúrás temető fülbevalói

Egyéb mellékletek: szemes (92., 364.), illetve dinnyemag alakú és szemes gyöngyök (337.); hullámvonaldíszes agyag edény (92.); erősen kopott, átfúrt érem (?) (364.). Hasonló fülbevalók már az avar kor végén megjelentek. Virágkoruk a IX. század közepétől a X. század első feléig, legkésőbb közepéig tartott.

66 A lesencetomaji darabok esetében úgy tűnik, hogy valamivel korábban, VIII század elején, közepén már megjelentek. Úgyszintén elképzelhetőnek tűnik, hogy a későbbi darabok viseleti szokásával ellentétben itt még fülbevalóként viselték ezeket. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a temető mindhárom részén, az adott időszakra jellemző kosaras fülbevalókon kívül, más típusú fülbevalókat is hordtak. A keleti részen nyolc, a temető középső részén kilenc, míg a nyugati részén tizenegy fülbevalótípus került elő. Mindhárom periódusban voltak az adott időszakra jellemző típusok, amelyek később már nem, illetve előbb még nem jelentek meg. A hengerpalástos lengőcsüngőjű, a kiszélesedő karikájú, a hurkos, a hurkos-kampós fülbevalók csak a temető keletebbi részén kerültek elő. Mellettük nagy számban fellelhetők a gyöngycsüngős, a kis méretű, két félgömbből összeállított díszü, az egyszerű fülbevaló karikák és egy alkalommal négy granulátummal díszített típusok. Utóbbi négy fülbevalótípus megtalálható a temető középső részén is, de míg az első kettő egyre kevesebb alkalommal, addig a négy granulátummal díszített és az egyszerű fülbevaló karikák száma egyre nő. Ugyanekkor új fúlbevalótípusok is megjelennek: két félgömbből összeállított, csipkézett szélű és hasonló, granulátum-díszes; a három, illetve egy granulátummal díszített karikák. A temető nyugati részén egyre kevesebb számban, de még megtaláljuk a két félgömbből összeállított díszítésű, a négy, illetve három granulátummal díszített és egyre nagyobb számban az egy granulátummal díszített, valamint a díszítetlen fülbevaló karikákat. Mellettük öt újabb típus is fellelhető: a két félgömbből összeállított, díszített fülbevaló; a többszörös S-végű; a spiráldíszes; a két összetett granulátum párral díszített karika, valamint a csavart huzalból készült fülbevalók. Mind a három időszakban jól követhető az ízlés és a divat változása. A fentiek alapján, a nemek szerinti megoszlást véve alapul, feltűnő, mint ahogy az várható is volt, a fülbevalók különböző változatai elsősorban gyerek, valamivel kisebb számban nők (31 esetben) és ritkábban férfi (22 esetben) sírokból kerültek elő. A férfiak viseletében a kis méretű, két kis félgömbből összeállított, a díszítetlen, az S-végű, egy esetben három granulátummal díszített karikát találjuk meg. Minden alkalommal egy-egy darab volt a sírban és mindhárom temetőrészen megfigyelhetők. Mellette vas, ritkán bronz, egy vagy két csat, karika, kés, négy esetben övveretek, egy esetben tarsoly volt. A férfi sírokban fellehető egy fülbevalóval való temetkezés szokása már a kora avar kori sírokban és később, a közép, valamint késő avar korban is megfigyelhető. Az eltemetett társadalmon belül elfoglalt helyének megfelelően a fülbevalót aranyból vagy bronzból készítik. Ez a viseleti szokás ázsiai eredetű.

6 Lesencetomaj esetében, mivel az emlékanyagot hátrahagyok etnikuma még nem tisztázott, illetve csak különböző hipotézisek léteznek, ez a sírokban megfigyelt sajátosság talán támpontot nyújthat e kérdés tisztázásában. A női és gyerek

69 temetkezések esetében csak női váz mellett találtuk meg eddig a hurkos és a kiszélesedő fülbevaló karikákat, míg a hengerpalástos, lengőcsüngőjű és a két félgömbből álló, granulátumokkal díszített fülbevalókat csak gyerek sírokban. Egyéb mellékletek esetében, a gyerek sírok javára, eltérés mutatkozik a korongos fibulák, agyag edények, tojás, a kapcsos, szöggel záródó pántkarperecek és kígyófejes karperecek esetében. Azonos mértékben találhatók a sírokban gyöngyök, vas- és bronz huzalkarperecek, hasított szárú tűk stb. Időszakonként a nők és a gyerekek egyéb viseleti tárgyaik tekintetében követték a divat változásait: a temető keleti (korai) és középső („átmeneti") részén szemes gyöngyök, a vas és kígyófejes karperecek, a stílustűk igen ritka előfordulása jellemző, míg a nyugati részén (késői) a dinnyemag alakú gyöngyök, hasított szárú, nagy méretű stílusúik, poncolt díszítésű bronz huzalkarperecek dominálnak. A sírleletek el nem enyészett, elsősorban fémanyaga alapján, úgy tűnik, hogy nagyjából azonos volt a viseletük, mint a jellegzetes Keszthely-kultúrás viseletű nőké. Eltérés abban mutatkozik, hogy előbbiek gyakrabban viseltek vas csattal összefogott övet (mellette vas karikát és kést is), ami a Keszthely-kultúrás viseletű nőkre nem volt jellemző.

70 Ezzel szemben az orsógombok csupán a korai, míg többek közt a vasveretes vödrök vagy a nyakperecek a késői időszak Keszthely-kultúrás viseletű nők sírjaiban lelhetők fel. 54