A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

Perémi Ágota: A Lesencetomaj-Piroskereszt Keszthely-kultúrás temető fülbevalói

Ezek az eltérések, egyelőre úgy tűnik, inkább társadalmi, sem mint etnikai különbségekre utalnak.

71 Tehát nagy általánosságban elmondható, hogy a különböző fülbevalótípusokkal együtt a hagyományosnak mondható Keszthely-kultúrás viselet elemei is megtalálhatók. A viselet nagyjából egységes volt. A fent ismertetett fülbevalótípusok egyúttal fontosak lehetnek a kosaras fülbevalók keltezésében is. A feltárt terület egy-egy részének keltezésében a következő fülbevalótípusok jöhetnek számításba: - a terület keleti részében a hengerpalástos, lengőcsüngőjű; a gyöngycsüngős; a kis méretű, két félgömbből összeállított díszű és a négy granulátummal díszített fülbevalók. E típusok megjelenését a 670-es évek utáni, közép avar korra tehetjük. - a terület középső részében: gyöngycsüngős; a kis méretű, két félgömbből összeállított díszü; a négy-, három- egy granulátummal díszített fülbevalók. - a terület nyugati részén: két félgömbből álló és díszített fülbevalók; többszörös S-végű, spirálcsüngős karikák; két félgömbből összeállított díszű és granulátummal díszített fülbevalók. E típusok a késő avar korra jellemzőek. A feltárt terület középső része nem véletlenül kapta az „átmeneti" jelzőt. Ezen a részen elsősorban a kosaras fülbevalókat tartalmazó sírok esetében, a keleti vagy nyugati részen feltártakhoz képest, bizonyos változásokat lehet kimutatni. Méreteik megnőnek, általában bronzból készülnek. A karika kiképzése és díszítése sok esetben rokonságot mutat a keleti rész hasonló fülbevalóival, de egyúttal a később általánossá váló fülbevalókkal is. Továbbá a stílustük szárát már hasítják, míg a nyakláncokat még szemes gyöngyökből fűzik

72

, egyúttal tovább él a díszített kígyófejes karperecek divatja is. Éppen ezért talán nem tévedünk nagyot, ha e terület temetkezéseit a VIII. század elejére, esetleg közepére keltezzük. A feltárt terület legkorábbi, keleti részén eddig nem találtunk kora avar korra keltezhető fülbevalókat vagy más tárgyi emlékeket.

73 A feltárás és feldolgozás jelenlegi állapotában azt mondhatjuk, hogy a Lesencetomaj-Piroskereszt temetőt a 670es évek körül nyitották. A különböző fülbevaló típusokkal kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy vajon mi módon kerültek Tomajra, illetve a többi Keszthely-kultúrás temetőbe ezek az egyébként avar temetőkből jól ismert ékszerek? A legegyszerűbb válasz az lehetne, hogy kereskedelmi úton. Ebben az esetben viszont újabb kérdések merülnek fel. Mint fent is láttuk, a különböző fülbevalótípusok - leszámítva az egyedi vagy kis számú darabokat, amelyek akár helyi műhelyek termékei is lehettek - közép és késő avar korra keltezhetők. Amennyiben ezek kereskedelmi úton jutottak a közösségekhez, akkor bizonyos, hogy a két „nép" között hosszú távon nem lehetett rossz viszony, mint ahogyan azt korábban a kutatás feltételezte. Más kérdés, hogy vajon mi volt a kereskedelem alapja? Választ erre a kérdésre, legalább is egyelőre, telepásatások hiányában nem adhatunk. A temetők eddig megismert leletanyaga sem mezőgazdasági, sem más kézműves ipari tevékenységre nem utal. Csak feltételezhetjük, hogy a kétségtelenül magas szinten álló ötvösműhelyek tevékenysége hozzájárulhatott a kereskedelmi kapcsolatok kiépítésében. Másik lehetőségként felmerülhet, hogy a kultúra népe ezeket a fülbevalótípusokat már beköltözésükkor ismerte, esetleg magával hozta, de legalább is nem volt idegen tőlük. Ez viszont, legalább is egyelőre, igen merész következtetések levonásához vezetne. A kérdés további vizsgálata még a jövő feladatai közé tartozik. Összefoglalás A lesencetomaji temető feltárt területén nagyjából három időszak sírjai találhatók meg. Eddigi ismereteink szerint a temetőt a domb keleti szélén nyitották, nagyjából a 670-es évek táján és a közösség életében bekövetkezett lényegesebb változások vagy törések nélkül legalább a IX. század elejéig használatban maradt. A temető leletanyagának feldolgozása az OTKA (T 023318 sz.) támogatásával történik. 55