A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

V. Fodor Zsuzsa: Adalékok a nemzettudat múzeumi dokumentumaihoz a két világháború közötti Magyarország iskolai oktatásában

a Veszprém vármegye elemi iskoláiból származó füzetek, atlaszok, fotók e szellemiség korszakot végigkísérő tárgyi bizonyítékai.

9 A militarizmus kultúrpolitikai érvényesítését célozta az 1921-ben hozott rendelet a cserkészmozgalom támogatására és az 1921. LIII. tv., amely a testnevelésről rendelkezett.

1 Az 1919. szeptember 21-én harmadik alkalommal megalakult Magyar Cserkészszövetség alapszabályai a magyar cserkészmozgalomban a "nemzeti eszme" szolgálatának elsődlegességét és az Istenhez való hűséget hangsúlyozták. A cserkészetet számításba vették mindazok, akik a magyar serdülő ifjúság (elsősorban fiúk) katonai előképzését, "keresztény-nemzeti" nevelését előkészítették, nem utolsó sorban a katonai kormányzat, a Hadügyminisztérium." Az újjászervezett cserkészmozgalom életében a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak és az iskolának kitüntetett szerep jutott. A VKM a minisztériumon keresztül, az iskolahálózaton és a pedagógus karon át egyaránt döntően befolyásolhatta a mozgalom anyagi és erkölcsi támogatását. A tankerületek már 1921. decemberében megkapták az utasítást a cserkészcsapatok szervezésére, s a körrendeletben a cserkészotthonok létrehozását is sürgették. A veszprémi kegyesrendi gimnázium már ez évben megalakította a 126. Szt. Imre cserkészcsapatát, amelynek 20 éves jubileumi krónikája a mozgalom lényegének hű példája.

13 A trianoni békeparancs a magyar hadsereg majdnem teljes lefegyverzését írta elő, és tiltotta az általános hadkötelezettséget. E kiszolgáltatott helyzet enyhítését is célozta a törvény, amikor a fiatalok eredményesebb fizikai felkészítését, a kötelező testnevelés idejének meghosszabbítását írták elő. Azzal, hogy az iskolát elhagyó fiatalok férfiak esetében 21 éves korig - számára is kötelezővé tették a testnevelés meghatározott formáit, megalapozták a leventemozgalom elindítását.

14 A szervezett testgyakorlásban való részvételt mindenütt szigorúan ellenőrizték, s aki a leventeegyesületen belül a rendeletnek nem tett eleget, azt 1 millió koronáig terjedő pénzbírsággal sújthatták. Dr. Komjáthy László, Veszprém város polgármesterének 1926. május 29-én kiadott felhívása a törvény szigorának bizonyítéka. A hirdetés szövege a mozgalom célkitűzését is magába foglalja, amikor a fiatalokat a "nemes célért és hazáért hevülni tudó lélek és a küzdelmeket játszi könnyedséggel bíró edzett test megszerzésére" buzdítja.

15 A nemzettudat új tartalma Az iskolapolitikát is átható neonacionalizmus a bethleni konszolidáció idején Klebelsberg Kuno kultuszminiszter (1922-1931) jóvoltából mérsékeltebb formában nyilvánult meg.

16 A revíziós propagandában a békés művelődési verseny, Magyarország kultúrfölényének szuggesztív gondolata került előtérbe.

17 Klebelsberg kultúrnacionalizmusa új tartalmú nacionalizmust takart. Azt vallotta, hogy a súlyos politikai és gazdasági helyzetbe taszított, európai tekintélyében mélyre sülylyedt ország számára egy újszerű nemzeti érzés kibontakoztatása szükséges. Ennek alapja az a felismerés, miszerint a magyarság ezer esztendős kultúrájával felette áll a trianoni békeszerződés nyomán létrejött szomszédos országok új államalkotó népeinek.

1 Az ország felemelkedésének, az új európai tekintélyszerzésnek egyik nagyon fontos tényezőjét az újtartalmú nemzettudat minél szélesebb rétegekre történő kiterjesztésében látta. Klebelsberg "nemzetnevelési" programját a közoktatáspolitika területén a művelődési intézményrendszer megreformálásával és az új körülményeknek megfelelő továbbfejlesztésével kívánta megvalósítani. A tartalmi változást a tudomány területén végbement gyors fejlődés is ösztönözte. Az általa elindított iskolareform az oktatási-nevelési intézményrendszer egészét érintette. Klebelsberg 1925-ben új, modern, a korszerű európai reformpedagógiai törekvések minden pozitívumát érvényesítő tantervet vezetett be a hatosztályos elemi népiskolákba. Az új tantervet áthatotta az a törekvés, hogy "a népiskola alsó négy osztályában a nemzet minden tagja megkapja azokat az ismereti és érzelmi elemeket, amelyekből később a nemzeti összetartozás érzése, a nemzeti feladatok ismerete, a közös munkában való részvétel kifejlődhetik... Minden tantárgy, de különösen a magyar nyelv, történelem, földrajz tanításában lehetünk nagy hatással a gyermekekre".

19 Az iskolai műveltség fogalmának és tartalmának elsősorban a nemzeti tárgyakon, a történelmen, a földrajzon keresztül történő átértékelése a tankönyvekben hamarosan megjelent. A Nagy-Magyarország credójával való azonosulás nemcsak a tanórák, de az iskolai kiállítások hangulatát is áthatotta. Ezek elmaradhatatlan része a főhelyre kitett térkép a megcsonkított ország határainak kiemelésével, amelyet revíziós jelszavakkal vettek körbe. A vaszari római katolikus 158