A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

Tóth G. Péter: Otthon és külvilág. Magánélet és nyilvánosság egy veszprémi polgár szemével (Dokumentumok a Laczkó Dezső Múzeum Adattárábó)

ben szerettük e kedves két gyermekeket. Ök is inkább szaladtak Károly bácsijukhoz és Zsófi nénjökhöz, mint szülőikhez, Nem tudom mi belső ösztön, szánkba teendő falatjainkat adata velünk e két kedves gyermekeknek, s mi válhatatlan „4" levénk. Mind a négyen határtalan szerettük egymást. [...]/ A két fiu most már nagy, egyik Károly - ez az én kedvencem - borbély legény (de jeles). Másik a Miska - Pápán a ref Collegiomba jár a 9ik oskolába (kitűnő jó deák). Ez feleségem kedvence. " (1862. november 1.) A hierarchikus távolságtartó magatartás a kor társadalmi képletére világít rá úgy, hogy közben kijelöli egy veszprémi kispolgár helyét is egy vidéki kisváros társadalmában. kiterjedés intenzitás * egyházi, világi méltóságok :,: * megyei, városi elöljárók * * megyei, városi tisztviselők * EGO ** kereskedő, boltos, iparos ** kereskedő,... feleségek * ** napszámos, zsidó * segéd, inas, cseléd * Néhány idézet a Francsics szemszögéből nézve hierarchikusan alárendelt szereplőkről: ,, Ugy déli ÍJ és 12 közt egy szegény - napszám után élő - kertész jött hozzám, s jelenté, hogy velem négyszemközti beszédje volna. (1863. április 10.) ,, Tegnap este vacsora előtt egyszeresük beállít hoz.ám Jancsi inasom, s egész, alázatossággal jelenté: hogy ő ennek a holdnapnak utolján fürdőbe menend. / Magamban jót nevetve gondolám: „no, ha a mai korban még borbély inasok is fürdőbe utzanak; akkor nem tudom mit szóljak a mai világhoz..." / De még a fiúnak se tudtam egyebet szólni: „jól van. " / Igaz, hogy a fiu tele van scrofuliosus nyvalyával, no de mégis, egy szegény szüléktől származott borbélyinasnak fürdőbe utzani, - csupa nevetség! de még az a doktor is bolond ám, - nem hiába zsidó - aki ilyenféle embereknek fürdőt rendel vagy javasol." (1870. május 8.) A szereptcivolság talán a legjelentősebb a személyes életutak kialakításában. A házasság, gyerekszületés, halál alapvetően határozza meg az egyéni életutakat és a mindennapi életvilágokat. kiterjedés EGO intenzitás ** idősebb házasok / özvegyek **** ***** középkorú házasok *** * nem házas felnőttek * * felnövekvőben lévők * A házasságról és a halálról következőképp vélekedik Francsics hatvan éves fejjel: „Fél 4kor lefeküdtem, és el is aludtam mindjárt, még pedig jól, mely jó álmámból feleségem ébresztefel. Szegény Só fim!., hozzám jött, rám dűlt cigyomban, megcsókolci homlokomat, számat, többször egyszerűéi., én., mint egy darab fa -fekve maradtam. HATVAN ESZTENDŐ RÖHÖGÖTT RÁNK!!!" (1863. december 24.) „Most már napról napra öregszem - vénülök. Utjártamban már icegek-bicegek, botlom. De icegbiceg és botlik ám át még vezető sorsom is! még pedig nagyokat botlik!.. Mihez járul még, hogy vagy két hó óta oly fertelmesen köhögök és pöködök, hogy magam magamat utálom!.. Hát még mikor egy egy pökésem után feleségemet hallom susogva mondani: „ejha!" Ez aztán jólesik... ilyenkor aztán ah de kedves ez a vénülő élet!.. Es én folytonos köhögésem által napról napra rondábbá - s utálatosabbá válok. Én, aki ezelőtt undorodtam mikor előttem valaki köhögött és pökött. S ime most magam is benn vagyok abban a ronda nyavalyában, mely valóban nem lehet kellemes semmiféle tiszta gyomrú ember előtt." (1868. szeptember 4.) „Este lett, s igy nap nap után lejár... csak lejár... anélkül, hogy legkisebb élvezetünk volna itt az életben. Egyszeresük itt lesz az élet végperce... bukfenc lesz... mely véget vet minden szenvedésnek és örömnek. Amen (1868. március 28.) Nyilvánosság Ha a társadalmi nyilvánosság működését az egyén szintjén próbáljuk bemutatni, célszerű egy olyan eseményt kiválasztani, amely a város minden lakosa számára többé-kevésbé esemény, vagy amiről előbb-utóbb mindenki tudomást szerez. Francsics számos ilyet örökített meg naplójában: országos szinten az októberi diploma közvéleményre gyakorolt hatását, az Országgyűlés adófizetést megtagadó határozatát, Széchenyi István és Teleky László öngyilkosságát, a kiegyezést, I. Ferenc József koronázását; megyei szinten a vármegyegyüléseket, báró Fiáth Ferenc főispánná választását és kinevezését, a megépítendő vasútál144