A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Mezősiné Kozák Éva: Kővágóörs és evangélikus temploma

пак fenntartására rendeltek. Majd még 1559-ben is Tihany várához 1 adófizető telek tartozott. A község 1564-ben puszta, ezt követően az 1 telkes összeírásokban szerepel.

33 Tehát az 1553-64 közötti időben a lakosok visszamennek oda kis számban, a földesúri falvakban is kevés adózó lakosságot találtak a dicatorok. A török közigazgatási területeket tekintve Kővágóörs a fejérvári szandzsák csobánci nahiéjába tartozott. A fejadó a kincstári defterben feltüntetett adatok alapján 1563-66 között 20 ház után 50 akcse összeget tett ki. A falu Ihszán csaus tímárja.

34 Később 1572-ben a székesfehérvári vár építéséhez és javításához „Kővágó-Örs"-ről 3 embert 51 napi munkára visznek, ezt a napszámosok bérlajstromából tudhatjuk meg.

35 A hódoltsági községeket adófizetésre kényszerítették a végvári vitézek is, akik napi megélhetőségükhöz így akartak lehetőséget teremteni. A végvárak viszont, amelyek e területen általában magyar kézen voltak, védelmet nyújtottak a falvaknak a napi munkájukhoz. Kővágóörsöt 1566-88 között a dicalis összeírásokban nem találjuk. A 15 éves háború a megyében Veszprém várának törökök általi elfoglalásával kezdődött (1593). A Kál völgyében a pusztítás szintén lemérhető.

36 A nemesi lakosság Kóvágóörsön, vagy régi nevén Boldogasszonyörsön tovább élt, ez az 1599ból származó nemesi összeírásból, és a különböző periratokból olvasható ki. A községben 1599-ben 26 nemest írtak össze, és ezek 11 forint 85 dénár állami adót fizettek. A XVII. századból több értékes írásos emléket közöl Kővágóörsről Veress D. Csaba, a Kál völgyéről írott összefoglaló tanulmányában.

37 Többek között határjárást, periratot, végrendeleteket, levelet, nemesi portákról összeírást, adásvételi szerződést, elzálogosításról szóló levelet, dicalis összeírást. Ezekből az tükröződik, hogy a harcok közti szünetekben a nemesi falu a megszokott napi életét élte. Erghelius Ferenc veszprémi püspök 1620-ban elrendelte, hogy a boldogasszonyörsi határban lévő szántóföldjeiről kimutatást készítsenek. Az okmányból megismerjük a határ leírását, a határneveket és a földek birtokosainak nevét, stb. A veszprémi püspök hozzávetőleg 72 hold földet birtokolt, ezeknek zöme szántó, kevés rét, parlag szőlő a hegyen. Az egyház földje, a középkori templomhoz tartozó birtok hat határrészen szerepel a „tanarokon", Csorda-út mellett, a Sédre dűlőben, Halas tónál, Farkasveremben, Szólókúton. Említi a határjárás a tihanyi apát földjét, amely a püspök „Kiskertek"-ben lévő földjével volt határos. A helyi birtokosok mellett itt a püspök káli jobbágya, mindszentkáli, köveskáli és szentbenedekkáli lakosok is rendelkeztek földdel. A falu határában az irat említi a szénégetőt, és a Sóstón felül az országutat. Ezen a Székesfehérvártól Tapolcára vezető utat kell érteni, amely ma is forgalomban van.

38 Kóvágóörsön 1624-ben lezajlott peranyagból megismerjük a falu lakóinak nevét, életkorát.

39 Diskai Margit 1629-ben kelt levelében szerepel Kassai Huszár András boldogasszonyörsi prédikátor, amely jelzi, hogy ebben az időben a templom már az evangélikusé.

40 Az 1645-ből fennmaradt összeírás alapján Szarka Lukács Zala megye főszolgabírója a tihanyi apátságtól három telket kapott zálogul Kóvágóörsön.

41 Kálmán Mihály 1637-ben a maga és neje nevében kővágóörsi kúriájának felét és annak tartozékait eladta Sinka Ilonának és Rendesi Tamásnak. A kúria helyét is leírja az adásvételi szerződés. Keleten a közút, délen a Szűz Mária tiszteletére szentelt templom, északon a királyi közút és nyugaton a rétek határolták.

42 A középkori templom közelében lévő épületről van szó. Az időnként lezajló török támadásoknak kitett vidék sokat szenvedett a környező magyar várak vitézeinek zaklatásaitól is. Erre utal egy 1656-ból fennmaradt feljegyzés. A kővágóörsi nemesek panaszt tettek, hogy a nagyvázsonyi vár hajdúi a faluba érkeztek, megszálltak. Nem voltak tekintettel a nemesi kiváltságokra sem. A házakban ellátást kaptak, ennek ellenére bort, disznót, malacot vittek el.

43 A XVII. század második felének történetéhez tartozik, hogy a földesuraknak fizetett adó mellett 166080-as években a béke kedvéért a Balaton-felvidék falvai a töröknek is adót fizettek. A töröktől való felszabadulás után a királyi kincstár 1696-ban összeírást végzett, amelynek célja az állami adó megállapítása volt. Ezek szerint Kővágóörs az egy telkes nemesek birtoka, akik 22 1/2 hold szőlővel rendelkeztek és ezen 189 akó bor termett.

44 A XVIII-XIX. századi történeti adatok A XVIII. századtól a templommal foglalkozó adatok száma megnő, és ezek már magára az épületre is szolgálnak információkkal. A templom használatával kapcsolatban a protestánsokkal folytatott viták, a tatarozásokra utaló kérelmek, szerződések, az egyház földjeit tartalmazó írások, adás-vételi szerződések, végrendeletek, dicalis összeírások, stb. teszik ki a számunkra fontos anyagot. A Kál völgyében Szentbékkálla, Mindszentkálla, Salföld, Kékkút a katolikusoké, Köveskál, Monoszló, Balatonhenye református, Kővágóörs az evangélikus felekezeté. A protestáns pápai, másként veszprémi egyházkerületben majd ötven évnyi késéssel váltak szét a reformátusok az evangélikusoktól. A kutatás feltételezi, hogy ezért lehetséges, hogy a protestáns lakosság egy része ezen a területen luteránus maradt. A protestáns egyházszervezet kezdetben a főúri pártfogók védelme alatt állt, de a XVII. század elején ez ellen kifogást emeltek, és e helyett a presbitériumok kapták ezt a szerepet. A pápai zsinat 1630-ban kötelezővé tette az egyház fennhatósága alatt működő világi szervezet megalakulását, és ez 1650-ben általánossá vált a Dunántúlon.

45 350