A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Regenye Judit: Előzetes jelentés a Lengyeli kultúra szentgáli telepének kutatásáról

megvastagításával jöttek létre. (9. ábra 1., 5.) Ennek a gyakorlatnak kelet-szlovákiai párhuzamát ismerjük.

70 A peremek változatos kiképzésűek. Az egyenesre vágott (6. ábra 7., 7. ábra 22., 8. ábra 10.) és az elvékonyodó perem (6. ábra 3., 4., 7. ábra 18., 8. ábra 4., 9. ábra 10., 16.) mindvégig használatos a lengyeli kultúrában. A megvastagodó perem inkább a késói fázisban fordul elő.

71 (7. ábra 20.) A perem bevagdalással való díszítése szokás volt mindhárom fázisban, (6. ábra 1., 4.) de úgy tűnik, idővel módosult a gyakorisága. A II. fázisban még gyakori, de a III.-ban már igen ritka.

72 A bevagdalás mellett kedvelt a peremek ujjbenyomkodással való tagolása. (8. ábra 1., 9. ábra 14.) Egy esetben találunk az edény peremének külső szélén ujjbenyomkodással tagolt bordát. Ennek analógiáját a II. fázisban találjuk meg.

73 A plasztikus díszítés mellett jelentős csoportot alkotnak a bemélyített díszítések. (10. ábra 11-19.) Mélyen árkolt, szabálytalanul rajzolt meanderminta a legjellemzőbb. A vésés minősége és mintája lényegesen eltér a lengyeli kultúra korai időszakában alkalmazott karcolt díszítéstől. A kerámia színe, anyaga, soványítása ugyanaz, mint a többié, tehát kétségtelenül helyi gyártmányokról van szó. A 7. gödörben 9 db volt, ezek három, esetleg négy különböző edényhez tartoznak, az 1. objektumban 1, a 2. gödörben 1, és a 4. gödörben további 2 töredék fordult elő. A karcolás igen szórványosan ugyan, de előfordul a lengyeli kultúra kései fázisában, Veszprémben például 1 db került elő, Brodzanyban szintén.

74 A megelőző időszakból a szentgálihoz hasonló meander, illetve hálóminta ismert. (Veiké Kostolany)

75 A tiszapolgári kultúrában - bár a kisrétparti csoporton kívül nem szokás a karcolás - mégis előfordult ilyen díszítés Bélmegyeren, a kultúra legkorábbi időszakában.

76 A karcolt díszítésen kívül van egy bebökött pontsorral díszített töredékünk: (9. ábra 2.) Ez a díszítési mód nem szokás a lengyeli kultúrában, ritkán fordul elő,

77 ellenben gyakori a morva festett kerámiában és a tiszapolgári kultúrában.

78 Akadt továbbá még egy bepecsételésre emlékeztető módon díszített töredékünk. (7. ábra 10.) A leletanyagról elmondható, hogy a formák jó része, de főleg a díszítőelemek a lengyeli kultúra késői fázisának jellegzetességeit hordozzák magukon, a többség a II. fázistól használatos, megtalálhatóak azonban bizonyos archaikaus vonások is, elsősorban a karcolt töredékek nagy száma, valamint a finom kerámia jelenléte, hiányzik ugyanakkor a harangos csőtalp és a nagy, szarv alakú bütyök. Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy anyagunk a fehér festésű és a festetlen fázis közötti átmeneti időre datálható, a J. Pavúk által Moravany fázisnak,

79 J. Lichardus és J. Vladár által Topolcany-Szob horizontnak

80 nevezett időszakra. Közel áll hozzá A. Tocik komjaticei lelőhelye.

81 A fehér festés hiányát, mint már említettük, nem tartjuk kizáró oknak esetünkben. A szentgáli telep tanúsága szerint a Dunántúlon is létezett ez az átmeneti fázis, párhuzamosan a Kárpát-medence keleti felének Prototiszapolgár időszakával.

82 Lényeges különbség, hogy a Dunántúlon a változások nem voltak olyan, drámaiak, mint az Alföldön, de a fejlődés azonos üteméből következően bizonyos változásoknak itt is be kellett következniük. A változás egyik jele éppen a szentgáli és szomszédos lengyeli telepek megjelenése a Tűzköveshegy (tűzkő-kitermelőhely) körül. (12. ábra) A lengyeli kultúrának a tűzkőbányászatban játszott fontos szerepe kétségbevonhatatlan. J. Lichardus szerint pontosan a rézkor elején következett be a tűzkőbányászat jelentős fellendülése kapcsolatban a kultúra késői fázisának a rézkori civilizáció terjesztésében betöltött szerepével.

83 Közismert a lengyeli kultúrának a maueri és a saspówi bányákkal való kapcsolata.

84 A Szentgál környéki lengyeli telepeknek a tűzkő-előforduláshoz való szoros kötődése nem csupán azért egyértelmű, mert láthatóan a hegy körül vonnak szoros gyűrűt, hanem azért is, mert ez a vidék kívül esik a neolitikus településterületen.

85 Ha ennek ellenére mégis előfordulnak ott a lengyeli kultúra - és csak a lengyeli kultúra - lelőhelyei, akkor ez azt jelenti, hogy fontos érdekük fűződött az ottani megtelepedéshez. A felszíni leletek alapján ezek a lelőhelyek egykorúaknak tűnnek. A körülmények szándékos telepítést sugallnak elsősorban őrzési, ellenőrzési funkcióval, de valószínűleg egyben munkaerőt is szolgáltattak a falvak. Ez utóbbi feltételezés egyelőre nem bizonyítható, mert még rendkívül keveset tudunk a neolitikus tűzkőbányászat szerveződéséről, a telepeknek a bányákhoz való viszonyáról,

86 bár a Lengyelországból ismertek ilyen irányú eredmények.

87 Biró Katalin kutatásainak eredményeképpen Szentgál esetében lényegében ismert az egész struktúra: kitermelőhely, aprítóhelyek, telepek,

88 sőt ezek földrajzilag egy egységet alkotnak, tehát elmondhatjuk, hogy igen szerencsések a körülmények. Biró K. tűzköveshegyi ásatása, valamint az itt ismertetett közeli telep feltárása csupán a kutatás első lépcsőjét jelenti. Ezt a ritkán adódó helyzetet nem hagyhatjuk kiaknázatlanul, hogy a telepek elhelyezkedése önmagában véve is bizonyítékul szolgál egy kultúrának a tűzkőbányászathoz való egyértelmű kapcsolatára. 79