A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Regenye Judit: Előzetes jelentés a Lengyeli kultúra szentgáli telepének kutatásáról

3. Hengeres nyakú, kihajló peremű, gömbös hasú, kisebb fazék. (8. ábra 4., 9. ábra 15-17.) Az előbbinél ritkábban fordul elő, szintén a II. fázistól.

48 Bikónikus edények Behúzott peremű, lekerekített törésvonalú edény hasán általában bütyökkel. (6. ábra 13., 8. ábra 8., 9., 9. ábra 18-20.) Funkciója alapján a fazekakhoz áll közel, de mint kronológiailag fontos típust szokás külön említeni a késői lengyeli időszak legjellemzőbb edénytípusaként.

49 Vázák 1. Erősen kihajló peremű, feltételezhetően gömbös hasú, díszítetlen edény. (6. ábra 11.) Viszonylag kevés példány képviseli anyagunkban. A kultúra III. fázisában találunk hasonlókat.

50 2. Csonkakúpos, esetleg enyhén tölcséres nyakú, gömbös hasú forma, a töredékek falvastagsága arra utal, hogy nagyobb méretű edény. (8. ábra 10.) Elsősorban a П. fázis végi lelőhelyek anyagában fordul elő.

51 Tárolóedények Nagyméretű edényekre utaló talp- és fültöredékek. (10. ábra 20., 6. ábra 19., 7. ábra 8.) Minden lengyeli lelőhely anyagában megtalálhatók. Fedő Egyetlen töredékünk van csupán. (8. ábra 13.) Mérete alapján gondoljuk inkább fedőnek, mint tömör talpnak. E. Ruttkay szerint a lapos, korong alakú fedőgomb, mint amilyen ez is, késői jelenség a lengyeli kultúrában.

52 Kanalak Rövid nyélcsöves, félgömbös kanálrészű töredékek viszonylag nagy számban fordulnak elő. (7. ábra 3., 11., 17., 10. ábra 10.) Vékonyfalú kerámia: Az előzőnél jóval kisebb mennyiségű anyag tartozik ide. A formák a korai lengyeli időszak formakincsét őrzik. Poharak Leggyakoribb típus, előfordul papírvékony falú és kissé vastagabb változatban, ahol a nyakat körbefutó árkolás hangsúlyozza. Két típusa van: 1. Kihajló peremű, öblös hasú. (11. ábra 1., 5.) 2. Gömbös hasú, rátett tölcséres peremmel. (7. ábra 9., 15.) Mindkettő megtalálható még a lengyeli kultúra II., sőt III. fázisában is.

53 Bikónikus edények Az előző forma nyomottabb változata éles hasvonallal, kis bütyökkel. (11. ábra 5., 6., 8.) Hasonlót közöl H. Friesinger Langenloisból, a kultúra fiatalabb időszakából.

54 Megtaláljuk a II. és a III. fázisban,

55 sőt a Prototiszapolgár időszak leletei között is.

56 Vázák Hengeres nyakú, gömbös hasú, a vastagabb falú vázák 2. típusához hasonló forma, de annál sokkal vékonyabb falú töredékek tartoznak ide. Komjaticéból ismerünk hasonlót,

57 valamint a morva festett kerámia II. a-b periódusából.

58 A talajnak a kerámiára gyakorolt, már említett hatása miatt festéssel csak elenyészően kis számban találkozunk. A vastagabb falú kerámia esetében alig 12. ábra. Lelőhelyek a Tűzköveshegy körül Abb 12. Fundorte um den Túzkövesberg néhány fordult elő, ezek egyike egy fekete sávos töredék. (7. ábra 1.) A fekete sávos festés megtalálható Szlovákiában a II. fázisban,

59 de megvan a veszprémi késő lengyeli telepen is.

60 Egy másik töredék vörös festésű (11. ábra 21.). Ez a darab az árok mélyéről került elő, az ottani leletek épebb felületűek, mint a felszínhez közeliek. Szintén vörös festésű a virágcserép alakú tál, (11. ábra 18.) valamint néhány egyéb töredéken látszik még vörös festésmaradvány. A vörös szín általánosan használt a lengyeli kultúrában, szórványosan előfordul a III. fázisban is.

61 A vékony falú kerámián szintén vörös színű a festés, de ott is csak kis számban.

62 A festés szokása általános vélemény szerint a kultúra II. fázisával lezárul,

63 szórványosan előfordul azonban később is, sőt a tiszpolgári kultúra legelején szintén.

64 Nem tudjuk, hogy Szentgálon volt-e fehér festésű kerámia vagy sem, mert az állatcsontot elpusztító talaj a meszes festéket is nyomtalanul eltüntette, ha volt ilyen. Ezért a festés hiányát nem tudjuk jelen esetben a korhatározás kritériumának tekinteni. A díszítés elsősorban bütyök, fülek és a perem különböző kiképzésének formájában jelentkezik. A bütyöknek 11 fajtája különíthető el: kerek (6. ábra 7., 12., 8. ábra 17., 9. ábra 9., 11. ábra 23.), átfúrt kerek (8. ábra 19., 11. ábra 7.), nyakánál elvékonyodó gömbös (9. ábra 10.) - mindezek a II. fázis jellemzői - két oldalról benyomott hosszúkás

65 (8. ábra 8., 11. ábra 3.), lapos tetejű (7. ábra 16., 8. ábra 14., 16.), kúpos (6. ábra 18.) - az utóbbi kettő a III. fázisra jellemző

66 -, kis ovális (11. ábra 10.), nagy ovális (7. ábra 2., 8. ábra 15.), két oldalról benyomott nagy ovális alakú, kétosztatú

67 (10. ábra 6.), hosszúkás lapos (10. ábra 5.), háromszög alakú (7. ábra 8.) - utóbbi először a II. fázis végén jelenik meg.

68 Az edényeken való elhelyezésüket illetően általában peremen (6. ábra 2., 5., 10. ábra 2., 11. ábra 13.), alatta (6. ábra 7., 9. ábra 10., 13.) vagy a hason (6. ábra 15-18., 8. ábra 14-17., 10. ábra 5-9.) találjuk a bütyköket,

69 készítési módjukat tekintve pedig külön rátettek vagy az edényfal 78