A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Torma István: Veszprém megye az újkőkorban és a rézkorban (Településtörténeti vázlat)

4. ábra. A badeni kultúra lelőhelyei Veszprém megyében Abb. 4. Die Fundorte der Badener Kultur in Komitat Veszprém rásszerű növekedést jelent. A települési terület felső határa 4-500 m magasságig nyúlik fel, sot a földvárakat 600 m magasan is megtaláljuk. A késő bronzkori Jánosháza-Farkasgyepű-csoport települései és halomsírmezői éppen a Magas-Bakonyban tömörülnek. Mindazonáltal a hegység lakottsága rövid ideig tartott, az urnasíros korszak végét sem érte meg. A kelta korban is már a legtöbb korszakra jellemző települési képet látjuk. A korábbi időkhöz képest az jelenti a legfontosabb változást, hogy a lakóhelyek kiválasztásakor a kevésbé kötött, laza talajokat is előnyben részesítették. Ennek köszönhető a megye Ny-i felének sűrűbb benépesülése is. A római korban tovább növekedett a lakott terület nagysága, ami a régészeti korokban a X-XIII. században érte el a legnagyobb kiterjedést, de a Bakony nagy része még ekkor is zárt erdőség maradt, csak a XVIII. századtól kezdve jöttek létre itt ipari- és bányatelepülések. JEGYZET A tanulmány szövege azonos az 1978-ban Halléban megrendezett Mensch und Umwelt in urgeschichtlicher Zeit konferencián elhangzott előadás szövegével. Der Text ist identisch mit dem von dem Verfasser in Halle im Jahre 1978 gehaltenen und erschienenen Vortrag. Vgl.: Torma, I.: Die neolithische und kupferzeitliche Besiedlung des Komitats Veszprém (Ungarn), in Urgeschichtliche Besiedlung in ihrer Beziehung zur natürlichen Umwelt. Halle-Wittenberg 1980.129-138. DR. ISTVÁN TORMA MTA Régészeti Intézete H-1014 Budapest Úri u. 49. 68