A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Kópházi Ferencné: Kalendáriumainkról

nyi, Kisfaludy Károly és Sándor, Garay János, Kölcsey... „Ki a vallást s jámborságot gúnyolja és kineveti Az erkölcs és igazságot s hazáját nem szereti Az oly embert kerülni kell, mert élete poklot lehel" (Kisfaludy Sándor)

11 A kalendárium második, oktató részét erkölcsi útmutatóval indítja. Példaként állítja az ausztriai utalkodó ház tagjait, a hazáját védő katonát, a megtért fiút... stb. Mindennapi gyakorlati igényt elégít ki a Gazdák naptára fejezet. Képekkel illusztrált hasznos útmutatót ad a gazdálkodó parasztnak: a futóhomok lekötéséről, a lóvásárlási szabályokról, a gyümölcsfák trágyázásáról... Ismeretterjesztő cikkei valós történelmi eseményeket, hazai s távoli tájakat mutatnak be racionális eszközökkel. Történelmi leírásai a nemzeti eszme terjesztésében játszanak fontos szerepet (önkényuralom ideje!). Elsősorban magyar történelmi eseményeket ír le, a magyar történelem nagy alakjairól valós adatokat közöl. 1867 után nagy teret szentel a Habsburgház tagjainak (Ferenc József, Erzsébet királyné). Állást foglal a kiegyezésről: „Végre felvirradt az alkotmány visszaállításának napja 1867. február 18-án. A népeinek bojdogságát szívén viselő fejedelem, I. Ferenc József О felsége, hogy megmutassa szívének őszinte szándékát, mely szerint a múltakat teljesen feledi... Helyre állt a bizalom fejedelem és a nép között"

12 A történelmi események kiválasztásával kötődik az aktuális évfordulókhoz, s a hírlapok megjelenése ellenére friss híranyagot is feldolgoz. (Pl. részletesen beszámol a budavári honvéd szobor leleplezéséről 1893-ban). Ismeretterjesztő cikkeinek másik nagy csoportja az útleírások: István bácsi a nagyvilágban és István bácsi a hazájában címmel. Cselekményes, irodalmi jellegű leírások. Távoli tájakat, népeket, szokásaikat, egyegy természeti jelenséget, híres épületet ír le képekkel illusztrálva. Ezek a leírások felkeltették az olvasók érdeklődését, s további megismerésre serkentettek, szélesítve a látókörüket. Ezeken a cikkeken keresztül tulajdonképpen a kalendárium szórakoztató funkcióját összekapcsolta az ismeretterjesztő szereppel. A történelmi rész, valamint az útleírások kulturált szórakozást nyújtottak. Ezzel magyarázható, hogy az irodalmi rész viszonylag kevés az egyéb fejezetekhez képest. Mayer István meg is indokolja beköszöntőjében ezt a hiányosságot: családos gazdáknak szánja a naptárát, elsődlegesnek tartja a hasznosságot. Anekdotáinak, tréfás („paprikás") verseinek a főszereplői példamutató falusi emberek. „Szorgos munka szerez áldást, békességet, Tiszteletet, erőt, üde egészséget. S ha józan vagy, ámbár mindig földet túrnál: Boldogabb lehetsz a köszvényes nagy urnái. -"

13 A prózai müvek hiányoznak a kalendáriumból, egy-két verses moralizáló irományt közöl (Pl. Virágh Benedek író által írt Virágh bácsi tanácsai). Természetesen István bácsi naptárai is, mint minden kapitalizmus kori naptár, hasznos tudnivalókkal (postajáratok, vásárjegyzékek, hirdetések) zárul. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a XIX. századi bő kalendárium-irodalom között Mayer István naptára kiemelkedő színvonalat képviselt. Igen sok újszerű anyagot tartalmaz, ugyanakkor a hagyományos elemeket (jóslás) is megőrzi. Az új polgárosodott igényeknek jól megfelelt. Nyelvezete miatt közérthető volt a falusi nép számára. Ismeretterjesztő írásai segítették az új paraszti szemlélet kialakítását, látókörének tágítását. Mint látjuk, a reformkor célkitűzéseit, a népnevelést, népfelvilágosítást talán leginkább Mayer István és utóda Kőhalmi Klimstein József szerkesztő valósította meg. Kalendáriumai a népi irodalom sikeres darabjai. Az itt elemzett naptárak a Laczkó Dezső Múzeum könyvtárának kalendárium gyűjteményében találhatók. A gyűjtemény közel 150 darabból áll, német és magyar nyelvűek. Kiemelném a legrégibb kalendáriumunkat, amely 1661. évi, Bécsben, Kürner Jakab János nyomdájában készült. Veszprém megyében nem volt jelentős a naptár-kiadás. Az első nyomda Pápán működött a megyénkben, Bernhard Máté alapította. 1625-ben jelentetett meg kalendáriumot magyar nyelven. Ezt követően másfél évszázadon át nem létesült nyomda a megyében, ezért a könyvkötők forgalmaztak álmoskönyvet, ábécéskönyvet, kalendáriumot. Ezek a kiadványok a debreceni, kassai, nagyszombati, szebeni nyomdákban készültek. 1788-ban Pápán, majd egy év múlva Veszprémben az osztrák származású Streibig József alapított nyomdát. Kalendárium-kiadással sem 6, sem az őt követő Szammer Mihály nem foglalkozott, akinek 1793-1838 között volt nyomdája Veszprémben. Ezekben a nyomdákban főként vallási témájú, latin nyelvű kiadványok készültek. A 19. században vidéken, így Veszprémben is kis nyomdák jöttek létre, amelyek a lapkiadásból tettek szert haszonra. (Holott a kalendárium-kiadás jelentett általában nagy hasznot!) Veszprémi próbálkozások kalendárium-kiadásra előfordultak. így Jesztány Tóth János nyomdájából került ki 1840-ben: Magyar- és erdély ország közhasznú kalendárioma. 1862-ben Ramazetter Károly nyomdász jelentette meg a Balatonvidéki Naptár-at, amelyet 1871-ben Knauer Andor is kiadott. Ezek a naptárak kis példányszámú, rövid életű kalendáriumok voltak. Nagyobb példányszámban, több éven keresztül jelent meg a Veszprémmegyei Naptár. Közigazgatási, törvénykezési és társadalmi kalauz egész Veszprém vármegye területére, amely 1891-1917 között Krausz Ármin, majd fia nyomdájából került ki. A Köves és Boros nyomda (1894-1900) és Fodor Fe592