A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Kópházi Ferencné: Kalendáriumainkról

renc nyomdája is próbálkozott kalendárium-kiadással. Életképesebbnek bizonyult Pósa Endre Iparosok nagy képes naptára (1902) és az Iparosok Naptára (19121916). A két világháború között Fodor Ferenc nyomdája működött Veszprémben. Rendszeresen jelentette meg a Veszprémvármegyei Nagy Képes Naptár-at. A felsorolt adatokból kitűnik, hogy megyénkben nem volt jelentős a kalendárium-kiadás (hasonlítva a RÖVIDÍTÉSEK CSERBAK 1988. = CSERBAK A.: Kalendárium-típusok a Néprajzi Múzeum gyűjteményében. Budapest 1988.156. ED

VI 1829. = ED

VI ILLÉS P.: Kalendárium magyarázatja. Tudományos Gyűjtemény 5. 1829. 63-96. FAZEKAS 1819. = FAZEKAS Mihály előszava - Debreceni Magyar Kalendárium. 1819. 1. GELLERI 1974. = GELLÉRI LÁZÁR M.: A magyarországi kalendárium irodalom a kapitalizmus korában: 1850-1945. Századok 5.1974. 1226-1254. GELLÉRI 1975. = GELLÉRI LÁZÁR M.: A magyarországi kalendárium irodalom a kapitalizmus korában: 1850-1945. Századok 1.1975.112-150. HAHN 1983. = HAHN I.: Naptári rendszerek és az időszámítás. Budapest 1983. 126. JAKUCS 1965. = JAKUCS I.: A csízió és a kalendárium története, különös tekintettel a debreceni régi naptárakra. A Debreceni Déri Múzeum Evkönyve 1965. 203-214. KOVÁCS 1989. = KOVÁCS I. G.: Kis magyar kalendáriumtörténet 1880-ig. Budapest 1989. 241. MÁTRAY 1853. = MÁTRAY G.: A magyar naptárakról a közelebbi négy évszázadban. Akadémiai Értesítő 1. 1853. 26-37. PINTÉR 1908. = PINTÉR J.: A legrégibb magyar naptár. Természettudományi Közlemények 1908. SZEGLETI 1978. = SZEGLETI I.: Veszprém megye nyomdászata 1860-1920. Veszprém 1978.408. Die Studie beschäftigt sich mit dem Ursprung der ungarischen Kalender und mit ihrer Rolle in der Geschichte des ungarischen Bildungswesens. Sie weist auf die Ursachen, praktischen alltäglichen Bedürfnisse hin, die zur Entstehung der Kalender führten. Diese Kalander haben sich von den ersten Ausgaben im 15-16ten Jahrhundert bis heute - sowohl was die Struktur, als auch den Inhalt anbelangt - sehr verändert. Diese populären Lektüre änderten sich parallel mit der gesellschaftlichen Entwicklung, mit der Verbürgerlichung. Die frühen Kalander haben vor allem eine zeitangebende Funktion versehen, während die aus dem 18-ten Jahrhundert schon eine Rolle in Verbreitung der Kenntnisse und Unterhaltung eine wichtige Rolle eingenommen haben. Der Leserkreis dieser Kalender hat sich infolge der Schulreformen von Maria-Theresia und Joseph IL sehr verbreitet und zwar von der früheren Adelschichte bis zu den einfachen Schichten der Kleinadeligen, Kleininteligenz und Bauern. Von dieser Zeit an spielten die Kalender eine wichtige Rolle in der Bildung der einfachen Menschen, in der Verbreitung ihrer Kenntnisse. Diese Rolle haben unsere bedeutendsten Schriftsteller und Dichter, wie z.B. Fazekas Mihály, Vahot Imre, Vajda Péter, Tompa Mihály, Jókai Mór und andere erkannt. Langsam kam auch die Funktion der Kalender zur Geltung, die als eine Brücke in dem geistigen Kontakt zwischen der gebildeten und einfachen Menschen diente. Im zweiten Teil der Studie können wir über einen der besten, über den „wahren Volksbildungskalender", den „István bácsi Napdebreceni, kassai, csepregi kiadásokhoz), inkább egyházi, oktatási és közigazgatási kiadványok jelentek meg, a szórakoztató-szépirodalmi anyag mindössze 6%-ot tett ki az összes nyomdászati terméknek. Talán ezzel is magyarázható, hogy a könyvtárunkban inkább országos naptárak találhatók. A Veszprém megyei nyomdákban készült kalendáriumok bemutatása részletesebben egy másik dolgozat témája lehet. TRÓCSÁNYI 1933. = TRÓCSÁNYIZ.: Az első ponyvafüzettől a néplapig. Magyar Szemle 19. 1933. 340-349. VIGA 1976. = VIGA Gy.: 19. századi miskolci kalendáriumok néprajzi vonatkozásai. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15.1976. 209-228. 1. EDVI1829.94. 2. PINTÉR 1908. 579. 3. HAHN 1983. 60-63. A hónap kezdőnapját a holdsarló megjelenésekor hirdették ki (kalare = kihirdetni), a hónap első napjának elnevezése ezért: kalendae. 4. GELLÉRI 1974.1236. 5. FAZEKAS 1819. 6. VERES P.: Számadás. Budapest 1948. = 24. 7. MÁTRAY Gábor (1797-1875) író, zeneszerző. Az első magyar szépirodalmi és divatlap, a Regélő elindítója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Széchenyi-könyvtár őre. Lásd Révai Lexikon. 13. 491. 8. TRÓCSÁNYI 1933. 347. 9. Révai Lexikon 13. 298. 10. István bácsi Naptára: Képes Kalendáriom 1856-ra. Szerkeszté Majer István. 11. István bácsi Naptára: Képes Kalendáriom 1859-re. Szerkeszté Majer István - május havi életbölcsesség. 12. István bácsi Naptára 1880. szökőévre. 48. 13. István bácsi Naptára 1889. évre 86. tára" (Kalender des Onkels Stephans) lesen. Der vom Bischof Mayer István im Jahre 1856 publizierte Kalender wurde - die Bedürfnisse breiter Volksschichten in Betracht genommen - verfasst und zu seiner Popularität trugen auch die Namen wie z.B. Berzsenyi, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kölcsey und anderer bei. Der strukturelle Aufbau, die einzelnen Kapitel dieses Kalenders dienten sowohl der Aufklärung, der Popularisierung der Wissenschaftan, der patriotischen Erziehung als auch der Unterhaltung. Die Kalender gaben viele nützliche Hinweise für die Landesbauer und Handwerker. Die ungarischen Kalender spielten zweifellos eine sehr bedeutende Rolle in der Volksbildung, da es ja allbekannt ist, daß es in den einfachen Bauern- und Handwerkerfamilien bis zu letzten Zeiten so zu sagen kein einziges Buch, keine einzige Lektüre gab... Eben deshalb haben diejenigen Verfasser, die - um eine je größere Popularität und einen damit verbundenen großen Profit zu erreichen - schäbige und wertlose Angaben publiziert haben, eine große Sünde begangen. Den wahren Wert der Kalender geben die mit Hand eingetragenen Notizen, die zugleich als wichtige Quellen in der Forschung der Ethnographie, Geschichte, Soziologie gelten. ÉVAKÓPHÁZI „Laczkó Dezső" Múzeum H-8201 Veszprém Erzsébet sétány 1. JEGYZETEK UNSERE KALENDER 593