A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Tóth Sándor (Zirc): Egy természetrajzos muzeológus visszatekintése

75. ábra. A darázsra emlékeztető zengólegyek egyik gyakori képviselője Abb. 15. Ein häufig vorkommender Vertreter der an die Wespen erinnernden Schwebfliegen sokat. Ennek átlageredménye alapján a gyűjteményben található egyetlen példány jelenlegi értéke meghaladja a 300 forintot. A számítás megközelítőleg érvényes más múzeumokra is. Vagyis a Bakonyi Természettudományi Múzeum kereken 20 ezer példányt számláló zengólégy gyűjteményének az értékét ezzel a megközelítéssel 6 millió forintra becsülhetjük. A 60 ezer példányból álló teljes kétszárnyú anyag közel 20 millió forintot „ér". A múzeum valamennyi (geológiai, botanikai, zoológiai, fotó, adattári, könyvtári stb.) gyűjteményének adatai adhatnák ki a sokakat bizonyára meghökkentő teljes értéket. Természetesen vitatható, hogy az efféle számításnak van-e egyáltalán értelme. A kérdésre sokféle válasz adható, közülük szabad legyen kettőt kiemelni. 1. A múzeumi dolgozóknak a gyűjtemények gyarapítása, kezelése és megőrzése iránt érzett felelőssége szempontjából nem lehet közömbös a rájuk bízott vagyon értékének a tudatosítása. 2. Talán az sem kevésbé fontos, hogy a múzeum működtetője (önkormányzat) rendelkezzen legalább hozzávetőleges adatokkal a fenntartása alá tartozó intézményben őrzött tudományos gyűjtemény által képviselt értékről. Annál is inkább, hiszen az б feladatuk többek között a gyűjtemények megfelelő elhelyezéséről, vagy az ezekkel összefüggő biztonsági berendezéseket és az értékek biztosítását is magában foglaló műtárgyvédelemről, illetőleg a jobb munkafeltételek megteremtéséhez szükséges anyagi fedezetről való gondoskodás. A múzeumi gyűjtemények természetesen pénzben nehezen kifejezhető tudományos értéket is képviselnek. Ebben a megközelítésben azonban a tárgyak, legalábbis egy tekintélyes részének az egyedi elbírálására lenne szükség, ebbe a kérdéskörbe azonban nem kívánok belebonyolódni. A zengőlégy kutatások egyes részeredményei több kétszárnyú családot tárgyaló vegyes témájú, zömmel azonban csak a zengólegyeket tartalmazó önálló dolgozatban jelentek meg (17, 26, 29, 31, 42, 43, 44, 52, 57, 64, 66, 72, 73, 79, 83, 86, 92, 93, 96, 97, 100, 101,102,106,110,112). Kellemetlen hernyószőrök A zengólegyek mellett az eddigiek során talán a fürkészlegyek kutatásával foglalkoztam a legtöbbet s legbehatóbban. A fürkészlegyek lárvái kivétel nélkül erősen alkalmazkodott paraziták, főleg a kártevő hernyók pusztításában és ezen keresztül a biológiai védekezésben van, de várhatóan méginkább a jövőben lesz nagy szerepük. Kutatásukat két irányban folytattam, illetőleg végzem jelenleg is. Vizsgálom elsősorban az elterjedésüket Magyarországon, kiemelten a Bakony hegységben, másodsorban tanulmányozom a biológiájukat, közelebbről azt, mely fajok lárvái milyen gazdaállatoknak a parazitái. A vizsgálatnak az a lényege, hogy a természetből begyűjtött hernyókat laboratóriumi körülmények között tartjuk és belőlük a parazitákat kineveljük. A fürkészlégy téma különösen az 1980-as évek közepén került előtérbe, amikor az egyik legveszedelmesebb erdészeti kártevőnek a gyapjaslepkének a Balaton-felvidék és a Keszthelyihegység néhány pontján, valamint a Káli-medencében sokszáz hektár erdőt tökéletesen tarrarágó óriás gradációja alakult ki. Akkor természetesen elsősorban a gyapjaslepke fürkészlégy parazitáit vizsgáltam. Gyakran megfordultam a hernyórágta erdőkben, amelyekben persze más fajok, így pl. az aranyfarú szövő is előfordultak. E lepke hernyójának a szőrei az ember bőrére kerülve hosszú ideig tartó, fájdalmas viszkető kiütéseket okoznak, aminek eredményét sajnos heteken keresztül magam is „élveztem". A fürkészlégy kutatásban elért eredményekről viszonylag sok publikáció jelent meg (60, 61, 62, 67, 70, 71, 74, 78, 81,87,90,91,100,107,111,113). A botcsinálta szúnyogkutató A kétszárnyú rovarok közül az emberek zöme valószínűleg a csípőszúnyogokat ismeri a legjobban és szidja a leggyakrabban. Ennek nyilvánvaló oka, hogy ki-ki szó szerint is a saját bőrén tapasztalhatja e gyakran az embernek is sok bosszúságot, ráadásul fájdal52