A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Nagybákay Péter: Veszprém és a kézművesipari kutatások

93. KOSZEGI-KRALOVÁNSZKY 1979.7-8. 94. PÁLFY1936. 95. NAGY LÁSZLÓ 1940. 96. NAGY LÁSZLÓ ,1981., 1984. 97. VAJKAI 1942., I960., 1961., 1940. 98. NAGYBÁKAY 1963., 1964., 1965., 1966., 1971/a; 1972. 99. Acta Mechanica 1724-1783, Liber Cehalium 1815-1847, Articuli Cehales 1764-1788, Privilégia Cehalia 1492-1839. 100. Catalogue (Privilégia et articuli ceharum) 221-303. 101. SZÁDECZKY 1913. П. 242-324. 102. EPERJESSY 1967.259-260. 103. NAGYBÁKAY 1971/b. 104. ÉGETŐ 1971.269-274. 105. BARTÓCZ 1971., 1978., 1980. 106. NAGYBÁKAY 1980. 107. FODOR 1986., 1989/a., 1989/b. 108. Céhtörténeti kutatásokkal foglalkozó országos tanácskozás Nagyvázsonyban 1971. április 22-23. - Veszprém Megyei Múzeumi és Helytörténeti Tájékoztató 1971/4.11-14. 109. NAGYBÁKAY P.: Kézművesipar-történeti tanácskozás Körmend 1987. máj. 19-20. - Ethnographia 99. 1988. 430432. 110. KISS M.: A VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottságának 10 éves munkája - Vasi Szemle 35. 1981. 195-199. (196) 111. A Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipar-történeti Munkabizottságának szimpóziumairól megjelentetett kiadványok: I. Kézművesipar-történeti Szimpózium vitaanyaga Veszprém 1972. szept. 29-30. Veszprém 1972. 112. I. Kézművesipar-történeti Szimpózium referátumai és hozzászólásai. Veszprém 1972. szept. 29-30. (Szerk. Nagybákay P.) Veszprém 1973. 86. II. Kézművesipar-történeti Szimpózium vitaanyaga Veszprém 1973. dec. 14-15. (Szerk. Bartócz J. Éri I., Nagy L., NagybákayP.)1973.24. II. Kézművesipar-történeti Szimpózium referátumai és hozzászólásai. Veszprém 1973. dec. 14-15. (Szerk. Nagybákay P.) Veszprém 1974. 118. III. Kézművesipar-történeti Szimpózium. Fertőd 1976. okt. 26-27. (Szerk. Nagybákay P.) Veszprém 1977. 131. (VEAB Értesítő 1977Д.) IV. Kézművesipar-történeti Szimpózium. Veszprém 1980. dec. 1-2. (Szerk. Nagybákay P.) Veszprém 1981.210. V. Kézművesipar-történeti Szimpózium. Veszprém 1984. nov. 20-21. (Szerk. Nagybákay P. Németh G.) Veszprém 1985.310. VI. Kézművesipar-történeti Szimpózium. Veszprém 1988. nov. 15-16. (Szerk. Nagybákay P. Németh G.) Veszprém 1989.260. VH.Kézművesipar-történeti Szimpózium. Veszprém 1990. nov. 12-14. (Szerk. Nagybákay P. Németh G.) Veszprém 1991.202. I. Internationales Handwerksgeschichtliches Symposium. Veszprém, 20-24. 11. 1978. (Red. É. Somkuti, I. Éri, P. Nagybákay) Veszprém 1979.453. II. Internationales Handwerksgeschichtliches Symposium. Veszprém, 21-26.08. 1982. (Red. Zs. Fülep, P. Nagybákay, E. Somkuti) Veszprém 1983.

1—II. 354,372. Ш. Internationales Handwerksgeschichtliches Symposium. Veszprém 18-24. 10. 1986. (Red. P. Nagybákay, G. Németh) Veszprém 1987.

1-П. 374,376. I. Nemzetközi Kézművesipar-történeti Szimpózium. Veszprém. 1978. nov. 22-24. (Szerk. Éri I. Bácskai V., Dóka K., Nagybákay P.) Veszprém 1979. 332. (VEAB Ért. 1979/П.) П. Nemzetközi Kézművesipar-történeti Szimpózium Veszprém. 1982. aug. 21-26. (Szerk. Dóka K. Éri I., Nagybákay P.) Veszprém 1984.

1-П. 384,324. Ш. Nemzetközi Kézművesipar-történeti Szimpózium. Veszprém. 1986. okt. 18-24. (Szerk. Nagybákay P. Németh G.) Veszprém 1988. 252 p. (Válogatás) 112. A recenziókat közlő külföldi sajtótermékek: - Österreichische Zeitschrift für Volkskunde, Wien - Zeitschrift für Volkskunde - Jahrbuch für Volkskunde und Kulturgeschichte, Berlin - Volkskunst-Zeitschrift für volkstümliche Sachkultur, München - Kwartalni Historii Kultury Materialnej, Warszawa - Umeni a remesla (Art and Craft, Kunst und Handwerk) Praha - Tool & Trades - The journal of the Tool & Trades History Society, Ipswich, Suffolk - Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung, Wien - Zeitschrift für historische Forschung, Köln-Berlin - Blätter für deutsche Landesgeschichte - Jahrbuch für Wirtschaftsgeschichte - Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte, Wiesbaden - Archiv für Sozialgeschichte, Bonn - Mitteilungen des Östereichischen Staatsarchivs, Wien - Oberösterreichische Heimatblätter, Linz - Burgenländische Heimatblätter, Eisenstadt - Adler - Zeitschrift für Generalogie und Heraldik. Wien - Technische Kulturdenkmale - Zeitschrift des Industriemuseums für Handwerk und Technik, Hagen 113. Handwerksgeschichte in Ungarn vom ausgehenden 16. bis zum frühen 19. Jahrhundert. (A kézművesipar története Magyarországon a 16. sz. végétől a 19. sz. elejéig) Herausgegeben und bearbeitet von Rainer S. Elkar unter Mitwirkung von Peter Nagybákay, Cornelius Neutsch, Rolf Huthsteiner. Bochum 1989.221 p. 114. Reininghaus, Wilfried: Zur Handwerksgeschichte in der DDR - Bemerkungen zur Forschungen zwischen 1970 und 1989. (Megjegyzések az NDK-ban 1970 és 1989 között folytatott kézművesipar-történeti kutatásokhoz) - Blätter für deutsche Landesgeschichte Bd. 126/1990.283-299. 115. Kézművesség. Főszerkesztő: Domonkos О., szerkesztő: Nagybákay P.: a Magyar Néprajz nyolc kötetben sorozat III. kötete. Budapest, 1991. 823. VESZPRÉM UND DIE HANDWERKSGESCHICHTLICHEN FORSCHUNGEN Das erste Kapitel der Studie gibt einen Überblick über die Daten des Handgewerbes der Stadt Veszprém von Zeit der Staatsgründung an bis zum П-ten Weltkrieg. In der skizzenhaften Geschichte des Veszprémer Handwerkgewerbes werden die Probleme und Ursachen erörtert, infolgederen sich das Handgewerbe - trotz zahlreicher günstiger Möglichkeiten - nicht erfolgreicher entfalten konnte und damit wird die Aufmerksamkeit darauf gelenkt, um sich mit den diesbezüglichen zahlreichen Details gründlicher zu beschäftigen. Ausser einigen schriftlichen Aufzeichnungen über die Bürgerschichte und Handwekerschichte des mittelalterlichen vornehmenen weltlichen und kirchlichen Zentrums ist sozusagen nichts aufrechtgeblieben, denn die Stadt ist im 16-17-ten Jahrhundert, zur Zeit der türkischen Kriegen fast völlig zerstört worden, sie wurde zu einer Grenzfestung umgestaltet, deshalb wissen wir nur über die Anwesenheit und Tätigkeit einiger Handwerkerzweige, die im Dienste der damaligen Kampftätigkeiten standen. Nach der Austreibung der Türken geriet die Bürgerschaft der neuerlebenden Stadt immer wieder in Konflikte mit dem auf seinen Sitz zurückkehrenden Bischofstum als Grundbesitzer. Trotzdem entwickelte sich aus den in der Stadt wohnenden Bürgern und Adeligen eine Verhältnis517