A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)
Nagybákay Péter: Veszprém és a kézművesipari kutatások
NAGYBÁKAY PÉTER VESZPRÉM ÉS A KÉZMŰVESIPAR-TÖRTÉNETI KUTATÁSOK Bevezetés E vázlatos összefoglalásban a következő három fejezet keretében szeretném a címben megjelölt témakört a veszprémi múzeum megnyitásának 90-ik évfordulója alkalmából megvilágítani: 1. Veszprém város kézművesipar-történetének vázlatos áttekintése, 2. A veszprémi múzeum kézművesipar-történeti gyűjtő és publikációs munkássága, 3. A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága (VEAB) Kézművesipar-történeti Munkabizottságának tevékenysége. - Az 1. fejezet rövid tanulmányban kísérli meg a város kézművesipar-történetének főbb adatait és a még feldolgozásra váró részfeladatok kidolgozásának szempontjait bemutatni, - a 2. fejezet címe önmagáért beszél: a múzeumnak a kézművesipar-történet iránti folyamatos, intenzív érdeklődését és elkötelezettségét dokumentálja, - a 3. fejezet pedig a múzeum rendszeres gyűjtő, kutató és publikáló munkájából kinőtt veszprémi munkabizottság országos, sőt egy kicsit nemzetközi tudományszervezési, forrásfeltáró, feldolgozó és publikációs tevékenységével foglalkozik. 1. Veszprém város kézművesipar-történetének vázlatos áttekintése Veszprém város történetének átfogó monográfiájával sajnos még a mai napig adós a modern tudományos hely történetírás. Annál jelentősebbnek kell tekintenünk a Veszprém megyei Levéltár Kiadványai sorozatában megjelent két művet: Gutheil Jenőnek az Árpád-kori Veszprémről írt, 1960-ban befejezett nagy munkáját, 1 amely sok tekintetben túllépi a címben jelzett időhatárt, és kitekintést nyújt egészen a mohácsi vészig, 1526-ig, valamint Hungler Józsefnek a törökkori Veszprémről 1986-ban megjelent könyvét. 2 Gutheil munkája fő eredményének azt tartja, hogy sikerült kutatásai révén Veszprémet a magyarországi városok között mint korban Esztergomot is megelőző püspökvárost és a magyar középkor Székesfehérvárral egyenrangú egyik legrégibb közigazgatási és kulturális centrumát bemutatnia. A fennmaradt gazdag oklevélanyag ehhez képest sajnos csak elenyészően kevés adattal szolgál a város gazdaságtörténetére és ezen belül a kézművesipar kialakulására vonatkozóan. Ennek egyik oka talán éppen a város kiemelkedő egyházi és kulturális jellegében rejlik. Ezért a korai kézművesipar is csak az egyház közvetlen vonzásában tűnik fel. Gondolunk itt a talán még a X. században alapított veszprémvölgyi apácamonostor XII. századi átírású alapítólevelében felsorolt mesteremberekre (halászok, ácsok, kovácsok, kádár, esztergályos 3 ), akik ugyan még nem városlakók voltak, hanem az apácarend birtokán dolgoztak, vagy a kolostor műhímző műhelyére, amelyben a híres ún. magyar koronázó palást is készült, elismerten magas technikai és művészi színvonalon, kétségtelenül a XI. század elején. 4 A Sédre települt egyházi tulajdonú malmokra is már a XI. századból vannak adataink. Ezenkívül pl. az 1295-ben említett, Veszprémben lakó Máté és az 1352-ben említett Demeter ötvösmester is kétségtelenül egyházi megrendelésekre dolgozott. Az előbbi V. István királynak is udvari aranyművese volt. 5 A Veszprém körüli ún. királyi szolgáló népekről is korán történik említés (csatárok = fegyverkészítők, fazekasok vagy gerencsérek, kovácsok, stb. 6 ). Benedek varga 1304-ben, vagy Mikocha szabó 1352-ben már alighanem elsősorban a városlakók számára varrt lábbelit illetve felsőruházati cikket. Nyilván ezt a vargát nevezi Gutheil később csizmadiának. 7 (A csizmadia itt minden bizonnyal lábbeli készítő vargát jelent, mert az önálló, speciális csizmadia mesterség csak a XVI-XVII. század fordulóján alakult ki a Kárpát-medencében, feltehetően török hatásra). A jelentősebb iparosodás a XIV. században indult meg. Egy 1415. évi oklevél már veszprémi hentesekről (valószínű, helyes fordításban mészárosokról 8 ), tímárokról, szabókról, ácsokról, kovácsokról, szakácsokról, vargákról, molnárokról, sőt fürdőmesterről is említést tesz. 9 Ezekre gondolhat Hungler, amikor arra utal, hogy bizonyos ipari foglalkozások képviselői 503
