A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Koncz Pál: Imre Géza ajkai nyomdász és könyvkötő

36. 250 kg súlyú betűanyag 37. 1 festékes fali kaszni 38. 15 festékes doboz hiánnyal 39. 1 falhoz rögzített polc 1/2 kg ragasztóanyaggal 40. 1 cégtábla 41. 13 db lassúkötésű festékdoboz 42. 7 db üres, üzemben tart, részben üzemhez tartozó, részben nem használható dobozok 43. 1 db üvegben 20 dkg sósav, másik üvegben 20 dkg benzin 44. 1 db üvegben 20 dkg petróleum 45. 1 db táblatartó asztal 46. 1 db papírállvány 8 részes, deszkából 47. 1 db 5-lépcsós létra 48. 1 db két részből álló készáruszekrény 49. 1 db asztal 3 nem zárható fiókkal 50. 1 asztal 1 fiókkal 51. 1 szerszámos falitábla 3 db gépszerszámmal 52. 1 db szedővas

30 53. 1 db ringlizó gép " A leltározó a következő részben összeírta a fellelhető készárut, félkész nyomtatványokat, különféle papírokat. Helyszűke miatt csak összefoglalóan sorolom az egyes papírféleségeket, anyagokat a mennyiség jelölése nélkül: Csomagoló-, selyem-, falragasz-, kulór-, flórpapírok, levelezőlap-karton, fehér és színes levélpapírok, különféle borítékok, névjegykártyák és kártyakartonok, jegyzetblokkok, dossziék, esküvői meghívók, gyászjelentések, pénztári és egyéb blokkok, tekercses és íves nyomópapírok, egyenként többszáz darabosíves készletekben. A leltár említi az 1947. és 1948. évi számlakönyvet is. Lajstromba vette a számlamásolati és az ún. nyomdakönyvet, melybe a mester köteles volt sorban regisztrálni a nyomtatványok, megrendelések pontos adatait, költségét és eladási árát. A leltárban szó esik különféle pénztárkönyvekről, árjegyzékekről és mintakönyvekről, de jellemző módon a tollszárakat és üres tintásüvegeket is felsorolta. A megrendelt, de félbemaradt munkák közül az alábbiakat regisztrálta a jegyzék: az Üveggyárnak készített „tervteljesítési könyvecske" feldolgozatlan anyaga, ajkacsingeri bányaüzem fizetési ívei, házi átadási jegyzőkönyv, ellenőrnapló, műszaknapló, stb. Mintegy húszféle adminisztrációs nyomtatványtípus, megközelítőleg 4800 Ft értékre becsülve. A leltárban szerepel az a hat könyv, melyet a nyomdahelyiségben lelt: „Lenin, Sztálin a szocialista munkáról; Kommunista kiáltvány; Rákosi Mátyás: A fordulat éve; Perceg a szú; Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor összevonja szemöldökét; Vezérek." Az összeírás záradéka önmagát minősíti: „Vangel Gyula Imre Géza nyomdájából én mint államosított megbízott a leltár tőlem telhetőleg a legnagyobb figyelemmel végrehajtottam maradtam elvtársi üdvözlettel Vangel Gyula". Az államosítási leltározás után a helyiséget lepecsételték. Ekkor Imre Géza igen nehéz helyzetbe került, sérült lába is nagyon rossz állapotban volt ekkoriban. Szinte teljesíthetetlennek látszott, hogy ő a kisnyomdák államosítása után a veszprémi állami nyomdába 75. ábra. Imre Géza könyvkötő magánkisiparosként, 1970 körül Abb. 15. Géza Imre als privater Buchbindler-Kleingewerbetreibender in den 1970-er Jahren járjon be, ha továbbra is nyomdászként akar dolgozni. 1950. január 7-én levélben fordult a veszprémi Szabadság nyomdavállalat akkori vezetőjéhez, Harasztovich Lajoshoz, kérve, hogy az elvi egyesítés után is maradhasson helyén, az ajkai nyomdában és ott mint alkalmazott segéd dolgozhasson. így ír: „Minden fillér nélkül maradtam úgy, ahogy vagyok, minden mellékjövedelem nélkül, ezenkívül az eddigi létfenntartás is csak a piacról és a boltból történt. (...) Adósságom is van, hivatalos is, amit rendezni kellene idejében. Az üveggyári munka éppen elég lett volna, ha be lehetett volna fejeznem." (levélfogalmazványból). Január 24-én Hrasztovich előbb a székesfehérvári Vörösmarty nyomdához utalta, de ezt Imre Géza nem fogadhatta el. Március 1-től szedőként alkalmazták Veszprémben, a volt Vida-nyomdában. Ekkoriban más államosított kisnyomdák volt tulajdonosai, ill. nyomdászai is ott helyezkedtek el, pl. a zirci, a balatonfüredi és több megszűnt veszprémi nyomdából.

32 1950 év elején a budapesti Wittmann testvérek és embereik 17 kilós kalapácsaikkal törték szét, tették használhatatlanná azokat a nyomdagépeket, melyeket a lezárt magánnyomdákból korábban nem szállítottatott el az államivá lett veszprémi és pápai nyomda saját telephelyére.

33 Imre Gézának is végig kellett néznie, hogyan teszik tönkre másodízben megszerzett berendezését, melyet anyai örökség-részből, a Sipos fényképész-féle ház felének eladásából vásárolt. Özvegye 499