A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Tóth Sándor (Zirc): Egy természetrajzos muzeológus visszatekintése

ben is jelentős gyűjtéseket végeztem Gyula környékén (IX). Megyeri János a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanára, a szikesek szakértőjeként tervbe vette a kiskunsági szikesek élővilágáról egy könyv megjelentetését. A kötet kiadására sajnos nem került sor, de a vizsgálatokban néhány éven keresztül magam is részt vettem, elsősorban a Fülöpszállás és a Szabadszállás környéki szikes tavak kétszárnyú, valamint szitakötő faunájának feltárásával (X). Viszonylagosan jó kutatottsága miatt említést érdemel még a Velencei-tó környéke, de elsősorban a közvetlen partvidéke (XI), ahol szintén elég rendszeresen megfordultam az elmúlt 1-2 évtizedben. A többnyire csak néhány évig tartó célprogramok közé sorolhatók a Magyar Természettudományi Múzeum megbízása alapján végzett munkák. Csupán anyagfeldolgozás és publikálás volt a feladatom a Hortobágyi, a Kiskunsági, valamint a Bükki Nemzeti Parkban (52, 79, 112), korábban azonban mindhárom területen gyűjtöttem személyesen is. Aktív helyszíni vizsgálatokra került sor a Bátorligeti Természetvédelmi Területen (100), valamint az Aggteleki Nemzeti Parkban (XII). Legújabban pedig a Szigetköz (XIII), továbbá a tervezett Balaton-felvidéki Nemzeti Park kutatása került előtérbe. Az utóbbi két program, továbbá az ugyancsak létesítés stádiumában álló Duna-Dráva Nemzeti Park (XIV) feltárási munkálatai már szerves részét képezik az 1992-ben a nemzeti parkokban és néhány egyéb természetvédelmi területen beindult nagyszabású országos ökológiai környezeti állapotfelmérésnek. A teljesség igénye nélkül készült felsorolásból is jól érzékelhető a kutatási lehetőségek sokszínű skálája, amelyben végeredményben csak az egyén kutatási kedve, vagy ha úgy tetszik energiája és nem utolsósorban a szűkreszabott ideje jelenti a határt. Agáma-,,vadászat" a pergamoni Akropolisz romjainál Nem tartozom a nagy utazók közé, szerény anyagi lehetőségeim sem tették lehetővé távoli exotikus tájak felkeresését. Számomra a külföldet sokáig Csehszlovákia jelentette. A határainkon túli első, igaz csak szerény eredménnyel járt rovargyűjtésem egy jutalomüdülés „mellékterméke" volt. A szertárfejlesztés és a szemléltető oktatás terén végzett munkáért 1959ben pedagógus csoport tagjaként a csehországi Frantiskovy Láznéban tölthettem egy hetet. Mi sem természetesebb, mint hogy a rovarász felszerelést nem felejtettem otthon, és üdülés közben találtam alkalmat a környéken való gyűjtögetésre is. A következő külföldi utam 1964-ben gyűjtéssel összekötött családi kirándulás keretében szintén Csehszlovákiába vezetett a Magas-Tátrába. Később már saját gépkocsival többször megfordultam a Magas-Tátrában és a Szlovák 12. ábra. A szerző külföldi gyűjtéseit jelölő vázlatos térkép Abb. 12. Landkartenskizze über die ausländischen Sammelplätze des Verfassers 49