A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Tóth Sándor (Zirc): Egy természetrajzos muzeológus visszatekintése

10. ábra. A Tiszakutatás egykori bázisépülete a folyó hullámterén a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben Abb. 10. Das einstige Basisgebäude der Theißforschung auf dem Flutraum des Flußes in dem Naturschutzgebiet von Mártély tájmúzeum gyűjtőterülete egybeesik „A Bakony természeti képe" program keretében folyó tervszerű kutatások hatáskörével. A Bakony esete tulajdonképpen már átvezet a különböző programok keretében végzett gyűjtések kategóriájába. Ezek részben kívülről, részben belülről fakadó indítéka nem szorul bővebb magyarázatra. Az ember iparkodik a lehetőség keretein belül konkrét célok érdekében tevékenykedő kutatócsoportok munkájához csatlakozva dolgozni, szerény mértékben hozzájárulva a közös terv megvalósításához. Nem elhanyagolható vonzerőt jelent természetesen az ilyen programokban rejlő publikációs lehetőség kamatoztatása sem. Ezek közül csak a jelentősebbeket említem meg, utalva az ottani munka eredményeként készült publikációkra is. Időrendi sorrendben is az első helyre kívánkozik a Tiszakutatás, amelybe még Kolosváry Gábor profeszor úrnak a Tiszakutató Bizottság akkori elnökének a felkérésére kapcsolódtam be 1960-ban, és hosszú éveken, illetőleg évtizedeken át lelkesedéssel dolgoztam a munkaközösség tagjaként. A gyűjtőmunka a Tisza hullámterének gyakorlatilag a teljes magyarországi szakaszára kiterjedt ugyan (IV), de a gyűjtőhelyeket szemléltető térképen is kirajzolódnak intenzívebben vizsgált körzetek, mivel a Tiszakutatás keretében is voltak kiemelten kezelt területek, mint pl. a Tisza II. víztározó, ma Tisza-tó (IVa), a régebben tervezett Csongrádi-vízlépcső (IVb), a Mártélyi Tájvédelmi Körzet (IVc), stb. A program keretében készült publikációk többsége a Tiszakutatás önálló folyóiratában (Tiscia) jelent meg (4,5, 6, 8,9,16,18, 22, 31). Mint arról a korábbiakban már szó esett, de a történelmi hűség kedvéért itt is meg kell említeni, „A Bakony természeti képe" programhoz 1964-ben csatlakoztam. A gyöngyösi Mátra Múzeum is kezdeményezett „A Mátra és a Cserhát természeti képe" címmel egy programot, (V) amelyben 1974-től magam is résztvet48 11. ábra A szerző gyűjtótábora a Barcsi borókásban Abb. 11. Sammlungslager des Verfassers in der Barcser Wacholderheide tem, de mivel a szervezés nem volt folyamatos, tevékenységem is bizonyos fokig rapszodikus lett. Ennek ellenére a kutatómunka eredményeit több publikáció fémjelzi (19, 80, 81, 84, 85, 86, 87, 88, 89,93). Uherkovich Ákos (JPM Természettudományi Osztálya, Pécs) 1975-ben indította útjára „A Mecsek és környéke természeti képe" programot (VI), ebben kezdettől fogva aktívan tevékenykedtem. Különösen intenzív munka folyt a Zselicben (Via), a Barcsi Borókásban (VIb) és a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet (VIc) területén. Ezt egyébként jól érzékelteti a megjelent publikációk nagy száma is (21, 24, 26, 40, 54,5, 66, 67,101, 103,104,105, 106, 107). Horváth Ernő a szombathelyi Savaria Múzeum Természettudományi Osztályának a vezetője 1976ban határozta el magát „Az Alpokalja természeti képe" program megszervezésére (VII), amely másfél évtizedes eredményes működés után a szervező halálával sajnálatos módon félbeszakadt. Az Alpokaljának az alábbi három kiemelt centrumában folytak intenzív vizsgálatok: Soproni-hegység (Vila), Kőszegihegység (Vllb), Őrség (VÏIc). A terület kutatásában mindvégig aktívan részt vettem, kihasználva a viszonylag szegényes publikációs lehetőséget is (42, 82,83,113). Ábrahám Levente a Somogy Megyei Múzeumok Természettudományi Osztályának vezetője indította el és koordinálta 1989 és 1991 között Somogy megyében a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet (VIII) biológiai vizsgálatát. A korábban a kutatások hatásköréből csaknem teljesen kimaradt, „fehér folt"-nak számító terület a kétszárnyúak szempontjából nagyon értékesnek bizonyult, ez kitűnik a munka eredményeit tartalmazó publikációkból is (108, 109,110,111). A Réthy Zsigmond a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum osztályvezetője szervezésében folyó „Békés megye természeti képe" programban mindössze két éven át (1989-1990) tevékenykedtem hivatalosan, de magánemberként még 1991-ben és 1992-