A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Tóth Sándor (Zirc): Egy természetrajzos muzeológus visszatekintése

9. ábra. A szerző hazai gyűjtéseinek helyeit szemlélető áttekintő térkép Abb. 9. Landkarte, wo die heimischen Sammlungsplätze des Verfassers anschaulich eingezeichnet sind évek során egyik fő témám volt. Csatlakozva a KLTE Ökológiai Tanszékén Dévai György egyetemi docens irányításával már régebbóta végzett nagyon alapos hálótérképező és az azzal összefüggő számítógépes faunisztikai adatfeldolgozó munkához, részt vettem az európai szisztémával kompatibilis UTM hálótérkép hazai alkalmazásának kipróbálásában, különös tekintettel az ún. alhálóra bontás lehetőségeinek a Bakonyban, mint mintaterületen való részletes vizsgálatára (76,77). A fentieknek megfelelően a szemléltető térkép 5 x 5 km-es alhálónak megfelelő bontásban tűnteti fel a jeleket. Vagyis egy jel 5 x 5 km-es négyzetnek felel meg, ezért egyes esetekben akár 4-5 konkrét lelőhelyet is takarhat. A térkép ettől függetlenül a céljának megfelelően szemléletes és számos hasznosítható információt tartalmaz. Ezek közül érdemes talán néhányat kiemelni. Mindenekelőtt feltűnő a jelek egyenetlen szóródása. Ennek alapján jól kirajzolódnak a téma szempontjából „fehér folt"-nak nevezhető területek, amelyek kimaradtak az eddigi gyűjtésekből. Ilyenek jól érzékelhetően pl. ÉK-Borsod, a Nyírség, a Hajdúság, Békés egy része, a Duna-Tisza-közének északi és déli területe, a Jászság és a Nagykunság, a Dunántúl ÉK-i csücske, a Mezőföld, Tolna megye, a Somogyidombság, Dél-Zala és a Kisalföld egy része. Teljesen kimaradt a gyűjtésből a Börzsöny. A gyűjtések földrajzi „elterjedésének" ilyetén alakulása természetesen korántsem véletlenszerű, azt objektív (néha szubjektív) tényezők befolyásolták. Ezek közül a két legfontosabb meghatározó jellegű a mindenkori lakóhely és a különböző programokhoz való csatlakozás. A megállapítható szabályszerűségek nagyjából körrel is behatárolhatók. Ezek a körök római számmal jelölve egyben hivatkozási alapul szolgálnak az egyes programok tárgyalásánál. A lakóhely közelebbi és távolabbi környékén folytatott gyűjtéseket jól tükrözik az I. és a II. számmal jelzett körben foglalt pontok (Tard és Hejőbába). Hejőbábától azonban lényegében nem választható el a Tiszának a Tiszapalkonya és Tiszatarján közötti* szakasza. Zirc esetében (III) a lakóhely környéki munka már nem különíthető el, sőt teljesen egybeolvad a Bakony hegység egészének a kutatásával. Itt ugyanis a lakóhely és a munkahelyül szolgáló intézmény, mint 47