A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Ács Anna: A felekezeti viszonyok változása Nemesvámoson a XVII. századtól napjainkig. (A H. N. adventista gyülekezet megalakulása és működése)

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. S. LACKOVITS 1987. 120. KO VÁTS 1942.481. THURY1893.46. Conscriptió Animárum 1757. Püspöki Levéltár Veszprém A 14. 8. (542-543) Az előző, 1745. évi összeírásban nem is szerepel Vámos, csak az azonos nevű Somogy megyei település. Feltehetőleg olyan kis számú lehetett akkor a katolikus lakosság Vámoson, hogy össze sem írták. Conscriptió Animárum 1757. A 14. 8.717-718. A veszprémi egyházmegye papságának névtára 1975. 112— 113. és PFEIFFER 1987. 32. ILA-KOVACSICS 1964.292. Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787) Budapest 1960.(246-247) ILA-KOVACSICS 1964. 292. „Tekintetes Nemes Veszprém Vármegye által 1819-1820. esztendőkben véghezvitetett Nemesi Összeírás" Veszprém megyei Levéltár (továbbiakban: VeML) IV. 1. e. Erről részletesen VAJKAI 1959.A. (8-9), VAJKAI 1959.B. (18-19) és EÖTVÖS 1909. 24. a szentgáli nemesekről: „Tisztújítás, követválasztás, hosszú dőzsölő kirándulások, vásárok, torok, családi ünnepek. Vámosra és a Balaton mellékére atyafilátogatások, szüretek következnek össze-vissza egymásután..." Vámoson - ellentétben Szentgállal - a két világháború közötti években csupán egyetlen nemesi származású nagygazda szólíttatta magát nemzetes uramnak. BÉL 1989. 106. Vajkai ugyancsak e jelenségeket figyelte meg a környező bakonyi kisnemesi falvakban (VAJKAI 1959.B. 19.) és Jankó is a Balaton-melléki vegyes lakosságú falvakban. (JANKÓ 1902.110.) JANKÓ 1902. 105. HUDI 1986. 346. HUDI 1986. 345. Bár a Vámosra betelepült zsidók száma nem érte el a tapolcafői 79-cet, de - közel tízszerese - a kisnemesi községekben ekkortájt megtelepült zsidók átlagának. PAPP

I.: Isten szava a tűzi veszedelemben... Veszprém 1841. Könyvében felsorolta a károkat és ismertette a tűzvészben kárt szenvedők megsegítésére sietők névsorát. SZINNYEI1905. 298. TRÓCSÁNYI (szerk.) 1981. 165. és 224. 314. hiv. Pap István pápai professzori állását éppen a műve miatt nem nyerhette el, üldözték eszméi miatt, a könyvében hirdetett nézetei visszavonására akarták kényszeríteni. Munkájában a Guzmics Izidor képviselte katolikus nézeteket kívánta összeegyeztetni a protestáns állásponttal, több külsőséget is hajlandó lett volna átvenni a katolikusoktól. ALBERT 1984. 12. Adata az 1829-1847 közti évekre vonatkozik. SZINNYEI 1905. 299. PAP I.: Természet temploma. Veszprém 1852. Előszó XII. 1. Mutschelle idézet: „A fő lénynek igazi papja a természet; temploma a mindenség, tisztelete az erény."; XI. 1.: „Én is azért semmit inkább nem óhajtok, mint azt, hogy ezen munkám is eszköze legyen a különböző felekezetek jól értett egyesülésének, kiket az emberi kezek által épített templomok egymástól elszakasztottak, s közöttök elválasztó falat húztak..." TRÓCSÁNYI 1981. 196. SZIGETI 1981. 24. Rosos István első alispán hivatalos jelentése az 1847. évről. Veszprémi felső külső járás 9. Vámos. VeML IV. 1. b. 94/1848. Veszprém külső felső járás helységeiben lakozó Izraeliták összveírása. 1849. február 15. Vámos (380-381) VeML IV. 1. h. Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Öszszeírások. FÉNYES 1851. 260. Fényes korábbi, 1836. évi adatainak hitelessége is megkérdőjelezhető Vámos esetében: 261 katolikus, 1522 református, 58 zsidó. A reformátusok lélekszáma 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. aránytalanul magas, összevetve azt Rosos István 1847-es felmérésének adataival. (FÉNYES 1836.444.) ILA-KOVACSICS 1964. 292. Ugyanakkor ugyanitt IV. 2. tábla: 1869: 1566 lakó, míg 1857: 2050 lakó, tehát a számadatok pontatlanok, egymásnak ellent mondanak. Schematismus venerabilis Cleri Almae diocesis... Veszprém 1851.30. Schematismus venerabilis Cleri Almae diocesis... Pest 1857. 22. Schematismus venarabilis Cleri Almae diocesis... Veszprém 1865.30. Schematismus venerabilis Cleri Almae diocesis... Veszprém 1875.28. DVORZSÁK 1893. 29. A Magyar Korona Országainak 1900. évi Népszámlálása. Első rész. A népesség általános leírása községenkint. Budapest 1902.(158-159) Ezt a jelenséget figyelte meg köveskáli gyűjtése során Gergely Katalin is: „... párválasztásnál a legfontosabb szempont a vallási hovatartozás volt. Különösen a református kisnemesek és leszármazottaik ragaszkodtak leányaik, fiaik párválasztásánál az egyazon vallásúhoz..." (GERGELY 1984. 638.) A vegyes házasságokat, ha éppen úgy adódott, drasztikus módon akadályozták meg. Több ilyen eset ismert a faluban. Most csupán egy idős református asszony visszaemlékezéséből idézhetünk: „Balatonfüreden lett volna nagyon komoj kedves fiu aki el akart veni feleségül kedves asszonyom volt is rajta (megjegyzés: akinél szolgált Füreden) de a piszkos vámosiak akarták agyonütni mert katolikus gyermek volt el hoztam az ivadékhoz és megakartak verni engemetis hogy büdös dög nem rontod meg a famíliát ugye gyermeknek szót kel fogadni mert akor meg verik és én szót fogatam és a fiatal ember el ment sirva hát én is siratam akor ászt mondota hogy eszti legyen szives elkísérni az országútig de nem engedtek el mert már ősze szűrték a levet a vén Banyák..." Tizennégy évvel idősebb református fiúhoz kényszerítették hozzá, az asszony anyósa rontását érezte a házasságkötésben. (Részlet F. G-né kéziratos füzetéből) Gergely Katalin ugyancsak ezt a jelenséget tapasztalta Köveskálon. GERGELY 1984.638. A kiélezett vallási ellentét e megnyilvánulásáról Köveskálon: GERGELY 1984.638. Ez a folyamat jellemezte a Balaton-melléki és bakonyi vegyes falvakat általában a múlt század utolsó harmadától. JANKÓ 1902. 105. és 110.; VAJKAI 1959. B. 19. és GERGELY 1984. 630-631. SZIGETI 1981. 13-14. 1. SZIGETI 1990.98. pl. az iloncaiak jövedelmi viszonyairól. BEREZNAI 1985. 308.: a katolikus egyházból kiábrándulva ... „e reménytelen szegénységben élő bodonyi parasztok a vallási életben találtak némi vigasztalást." Kétes hírét keltették, egyesek azt híresztelték, hogy bordélyházból került ki. Albert 1984. 15. Albert József még 1983. évi szociológiai felmérése során is túlzott mérvűnek tartotta a faluban az alkoholizálást. Idézi a falu egykori jegyzőjének mondását: „Meggyőződésem, hogy akik beálltak adventistának asszonyok, az volt az indítékuk, hogy a férjüket visszatartsák az alkoholtól." ALBERT 1984. 15. A nemesvámosi református egyházból kitértek anyakönyve 1932. évtől. Nemesvámos, Református Lelkészi Hivatal. Szigeti Jenőt nemesvámosi útjaira időnként elkísérte kisfia, aki ma a H. N. Adventista Egyház elnöke. Ifj. Szigeti Jenő szívesen emlékezik vámosi élményeire: szombat délutánonként az istentisztelet után a gyerektanítók kivitték játszani a gyerekeket a rétre. A lányoknak virágból koszorút fontak, a fiúknak meg jól suhogó vesszőt vágtak, vízimalmot készítettek, amit a Séd vizén úsztattak. 438