A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Ács Anna: A felekezeti viszonyok változása Nemesvámoson a XVII. századtól napjainkig. (A H. N. adventista gyülekezet megalakulása és működése)

4. ábra. Ifj. Völgyi Lajos (1944—45 körül) Abb 4. Lajos Völgyi jung, (um 1944—45) Sándor vendégként fogadta őket és gyermekei számára vallásos könyveket vásárolt tőlük. Végül meghívta őket a falujába, Vámosra. A helységnév hallatán a Csik nővérek ijedten csak ezt tudták mondani: „Vámosra nem megyünk, mert ott megvernek bennünket." Aztán - erőt véve félelmeiken - mégis felkeresték a falut, a bibliaolvasó hírében álló családokat. Sok vallásos könyvet eladtak megismétlődő vámosi útjaikon és sok érdeklődőre találtak. Mivel a hatóság sem űzte ki őket a faluból és az egyházi vezetés sem gátolta tevékenységüket, adventista igehirdetőt hívtak Vámosra. Kezdetben Köblös Erzsébet, majd az erdélyi származású Lázár Sándorné Veszprémi Ida (6 Huenergardt munkatársa volt) tartott bibliaórákat vasárnap esténként Völgyi Lajosék lakásának első szobájában. Az érdeklődést jellemzi, az új vallási eszmék iránti nyitottságra utal, hogy sokszor szűknek bizonyult a lakás, az udvaron állva hallgatták a bibliamagyarázatot. Az adventista tanítások hódításának hátterében nem volt jelen Vámoson a fokozott szegénység, a szociális bizonytalanság, kiszolgáltatottság, mint például a Kárpátalján

58 vagy a mátraalji részeken.

59 Nyilván előkészítette a befogadást, ha nem is közvetlenül, a törzsökös református kisnemesség korábbi domi424 5. ábra. Nagy Klára 1944-ben Abb 5. Klára Nagy, 1944 nanciájának csökkenése mind vallási mind gazdasági téren, amely komoly tekintély veszteséggel is járt. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a vámosi adventista közösség kialakulásának okait, előzményeit kutatva az I. világháború szörnyű hatását sem. A családok többsége katonát adott a frontra, sokan közülük életüket is veszítették. A faluból 54 áldozatot követelt a világháború és hadirokkantak sorát. A tragikus, eddig még soha nem tapasztalt háborús események a világvége közeledtét sugallták, egyesek számára Krisztus második eljövetelére utaltak. A háború éveiben különösen gyakran forgatták a bibliát Vámoson, vigasztalást, reményt keresve benne, olvasása által. Az első adventista megkeresztelkedése a faluban Vámoson az első adventista nem Nagy Sándor családjából való volt, mint az várható lett volna. A bognár felesége, Völgyi Lajosné Kajdi Eszter keresztelkedett meg elsőként. A szentgáli református földművescsaládból származó, vámosi bibliás nagyanyja révén a biblia tanításait alaposan ismerő 27 éves fiatalasszony 1922-ben merítkezett alá. Sajnos a családi emlékezet sem őrizte meg a keresztelkedés helyét -