A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Körmendy Kinga: Külsővat község történetére vonatkozó okleveles adatok a XV–XVI. századból

KORMENDY KINGA KÜLSŐVAT KÖZSÉG TÖRTÉNETÉRE VONATKOZÓ OKLEVELES ADATOK A XV-XVL SZÁZADBÓL Külsóvat község Veszprém megye pápai járásának Vas megyével szomszédos nyugati határán fekszik, a Marcal folyó jobb partján. Neve a Vot személynévből ered.

1 Árpád-kori történetére - írott forrásból - nincs adatunk.

2 A helységnévre utaló Wot, Vod névalakokkal Anjou-kori oklevelekben, a Vot helységnévvel 1488-ban egy vatikáni forrásban találkozunk.

3 A XVXVI. századi okleveles adatok a következő problémák megoldását teszik lehetővé: 1. A Vas megyei Váti (Wathi, Vathi, Válty, Válti) család itteni birtoklásával kapcsolatosan a falu nevének Vat alakban való rögzülése a Vot névformával szemben. 2. A község okleveles adatainak elkülönítése a Vas megyei Vát és a Baranya megyei Nagyvát településekre vonatkozó okleveles adatoktól. 3. Az Antiochiai Szt. Margitról elnevezett plébániatemplom középkori apátsági eredetére vonatkozó hagyomány forrásainak vizsgálata és a Vatikáni Levéltárban lévő adat feldolgozása a középkori plébániatemplomról. Á falu nevének Wath névalakja a Vas megyei nemesek universitasához tartozó Wath-i család birtokmegosztásával kapcsolatos 1438-ból.

4 Ez az adat a község jelenleg legkorábbi okleveles említése. Az eddig számon tartott 1444-es oklevél, nem a Veszprém megyei Vatra, hanem a Vas megyei Vátra vonatkozik.

5 Bónis György a Wath-i családhoz tartozónak véli Clemens Ladislai literati de Nagwath kancelláriai jegyzőt. „... 1453-ból ismert ... protonotarius... Váti László... Nem lehetetlen, hogy testvére volt Váti Mihály kormányzói kancellárnak: fia kancelláriai jegyző lett Mátyás udvarában."

6 A Baranya megyei Nagyváty (Váty) községről elnevezett Nagyváti, Váti (Nagwath, Wath) család mindkét névalakban előfordul forrásainkban.

7 Abban az esetben, ha Váti László a Nagwath-i (Wath-i) családhoz tartozott, akkor nem kizárt, hogy Nagyváti Kelemen (Clemens Ladislai literati de Nagwath) valóban a fia. Ugyanakkor azonban nem lehetett Váti (Wath-i) Mihály testvére, a Vas és Veszprém megyében birtokos család tagja. A családnevek esetében mindig a hivatkozott forrás eredetiben való vizsgálata szükséges a kérdéses helynévvel való azonosításhoz. A latin szövegben lévő latinos helyesírással közölt helységnév vagy név önkényes magyarosítása félreértéseket okoz. így nem fogadható el az az állítás sem, hogy Váti Mihály kancellár egyik oklevele, amelyet Nagyváton adott ki, a Veszprém megyei Vaton kelt 1448-ban.

8 A plébánia legrégibb anyakönyvének (1743-1765) előzéklapján olvasható bejegyzés azt a hagyományt rögzítette, hogy a községben apátsági egyház (ecclesia abbatialis) állt. Ennek romjaiból építették fel a jelenlegi templomot 1794-ben, amit 1796. júl. 13-án Antiochiai Szt. Margit tiszteletére szenteltek fel.

9 Simonfi Szolán ferences, plébániai adminisztrátor 1798-ban pro memóriában foglalta össze a templom és a község történetére vonatkozó - a kor történelemszemléletén alapuló - feltevéseit. A templom középkori védőszentjét ugyan nem ismerte, de a jelenlegi titulusból visszakövetkeztetve úgy gondolta, hogy Pázmány Péter titulus és rendi megjelölés nélküli „Whod viguit 1219" tétele vonatkoztatható Külsővatra.

10 így az apátság alapítója vagy II. Béla lett volna, aki szívesen időzött a közeli Ság hegyen, vagy II. András, aki a jeruzsálemi zarándokútjárói Antiochiai Szt. Margit fejereklyéjét is magával hozta. Érveit Pacher Donát 1912-ben elfogadhatatlannak ítélte.

11 A legújabb kori rendtörténeti munkákban sem található bizonyíték, sem Pázmány, sem Simonfi feltételezéseinek azonosítására.

12 így az írott történeti források alapján a templom Árpád-kori apátsági jellege nem bizonyítható. Simonfi Szolán történeti fejtegetése csak abban helytálló, hogy Antiochiai Szt. Margit fejereklyéjét II. András hozta Magyarországra.

13 Antiochiai Szt. Margit középkori magyarországi tisztelete Álmos herceg 1107-ben tett szentföldi zarándoklatára nyúlik vissza. О alapította a szent tiszteletére a meszesi monostort és a dömösi prépostságot 1108-ban. II. András kereszteshadjárata (1218) után elsősorban nemzetségi monostorok épültek a tiszteletére. A már meglévő hahóti (XI. sz.) mellett, a garábi bencés (1234), a pornói ciszterci (1234) apátság, a 393