A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)
Mezősiné Kozák Éva: Kővágóörs és evangélikus temploma
15. ábra. A déli befalazott XVIII. századi bejárat Abb 15. Der südliche eingemauerte Eingang aus dem 18-ten Jahrhundert A templom belső terében kevéssel megemelték a szintet. A kérvény szövegében leírják, hogy a belső tér sötét, mert szűk ablakok világítják meg. A falkutatás után láthattuk, hogy az északi homlokzaton három, a délin négy ablakot alakítottak ki. Az északi homlokzaton lévők nagyon alacsonyra kerültek, tulajdonképpen a karzat alatti rész megvilágítására szolgáltak. (10. ábra) A déli oldalon a középkori ablakok is használatban maradtak, a belsejükbe beforduló XVIII. századi vakolat ezt mutatja. A középkori szentély lebontására is ekkor került sor, és a korai szentély szabálytalanul kitűzött, deformált tengelyével ellentétben az újat már körültekintően tűzték ki, a középkori hajó vonalában. Az új szentély északi falán egy félköríves zárású falifülkét is kialakítottak. A hajó északi belső fala mentén megépített karzatfeljáró elbontásra került, erre az ideépült ablak miatt volt szükség. Új helye a hajó északnyugati sarka lehetett, ekkor is még a régi középkori karzatot használták. A jelentősen megnagyobbított templom déli oldalán új bejáratot nyitottak, amelyet befalazottan találtunk meg. (15. ábra) A kutatás nyomán bebizonyosodott, hogy a bejárat a középkori vakolatot átvágva később került beépítésre. Megfigyelhető volt a kiszedett küszöb helye. A felső része kis közbeiktatott szöglettel szegmensívesen zárult. Az új ablakok is ezt a lezá360 16. ábra. A helyreállított belső tér a karzattal Abb 16. Der wiederhergestellte innere Raum mit dem Chor rást kapták. Ebben az időben már nem állt a torony a nyugati homlokzaton, mint erre a XVIII. századi térkép is utal. A külső homlokzaton új függőleges lizénákkal tagolt vakolatarchitektúra készült, amelynek vízszintes zárását a lábazat felett és felül a párkány alatti magasságban rekonstruálni lehetett, de magát a párkánykiképzést e korból sem ismerjük. (9. ábra) A XVIII. század vége felé a településen az evangélikusok száma csökkent. Az egyházi birtokokon is osztozkodni kellett a katolikusokkal. Nyilván a pénzhiány okozza, hogy a templom átalakítási munkálatai, berendezésének elkészítése nagyon elhúzódott. A templom északi, illetve déli belső homlokzata mentén álló szépen faragott fa karzat 1776-ból való. A karzat négy tartópillére közül három darabot a középkori lebontott építmények maradványaira helyezték. Az építésének pontos idejét az északi karzat mellvédjének pillaszter díszítésein örökítették meg. A negyedik szám úgy került elő, hogy azt az elemet javítani kellett, és 1797-ben a padok készítésekor építőanyagként ezt a darabot is felhasználták. A karzat eredetileg keleti irányban hosszabb volt, de a közeli időben lebontották. Az északi, illetve déli homlokzaton a falcsatlakozás helye még megfigyelhető (16. ábra) Az 1794-ből fennmaradt munkaszerződések utalnak arra, hogy a templomon nagyobb építkezések