A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Mezősiné Kozák Éva: Kővágóörs és evangélikus temploma

15. ábra. A déli befalazott XVIII. századi bejárat Abb 15. Der südliche eingemauerte Eingang aus dem 18-ten Jahrhundert A templom belső terében kevéssel megemelték a szintet. A kérvény szövegében leírják, hogy a belső tér sötét, mert szűk ablakok világítják meg. A falkuta­tás után láthattuk, hogy az északi homlokzaton há­rom, a délin négy ablakot alakítottak ki. Az északi homlokzaton lévők nagyon alacsonyra kerültek, tulaj­donképpen a karzat alatti rész megvilágítására szol­gáltak. (10. ábra) A déli oldalon a középkori ablakok is használatban maradtak, a belsejükbe beforduló XVIII. századi vakolat ezt mutatja. A középkori szen­tély lebontására is ekkor került sor, és a korai szen­tély szabálytalanul kitűzött, deformált tengelyével el­lentétben az újat már körültekintően tűzték ki, a kö­zépkori hajó vonalában. Az új szentély északi falán egy félköríves zárású falifülkét is kialakítottak. A hajó északi belső fala mentén megépített karzat­feljáró elbontásra került, erre az ideépült ablak miatt volt szükség. Új helye a hajó északnyugati sarka lehe­tett, ekkor is még a régi középkori karzatot használ­ták. A jelentősen megnagyobbított templom déli olda­lán új bejáratot nyitottak, amelyet befalazottan talál­tunk meg. (15. ábra) A kutatás nyomán bebizonyoso­dott, hogy a bejárat a középkori vakolatot átvágva ké­sőbb került beépítésre. Megfigyelhető volt a kiszedett küszöb helye. A felső része kis közbeiktatott szöglet­tel szegmensívesen zárult. Az új ablakok is ezt a lezá­360 16. ábra. A helyreállított belső tér a karzattal Abb 16. Der wiederhergestellte innere Raum mit dem Chor rást kapták. Ebben az időben már nem állt a torony a nyugati homlokzaton, mint erre a XVIII. századi tér­kép is utal. A külső homlokzaton új függőleges lizénákkal ta­golt vakolatarchitektúra készült, amelynek vízszintes zárását a lábazat felett és felül a párkány alatti magas­ságban rekonstruálni lehetett, de magát a párkányki­képzést e korból sem ismerjük. (9. ábra) A XVIII. század vége felé a településen az evangé­likusok száma csökkent. Az egyházi birtokokon is osztozkodni kellett a katolikusokkal. Nyilván a pénz­hiány okozza, hogy a templom átalakítási munkálatai, berendezésének elkészítése nagyon elhúzódott. A templom északi, illetve déli belső homlokzata mentén álló szépen faragott fa karzat 1776-ból való. A karzat négy tartópillére közül három darabot a kö­zépkori lebontott építmények maradványaira helyez­ték. Az építésének pontos idejét az északi karzat mellvédjének pillaszter díszítésein örökítették meg. A negyedik szám úgy került elő, hogy azt az elemet ja­vítani kellett, és 1797-ben a padok készítésekor építő­anyagként ezt a darabot is felhasználták. A karzat ere­detileg keleti irányban hosszabb volt, de a közeli idő­ben lebontották. Az északi, illetve déli homlokzaton a falcsatlakozás helye még megfigyelhető (16. ábra) Az 1794-ből fennmaradt munkaszerződések utal­nak arra, hogy a templomon nagyobb építkezések

Next

/
Thumbnails
Contents