A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)
Mezősiné Kozák Éva: Kővágóörs és evangélikus temploma
11. ábra. A déli homlokzat két román kori ablaka Abb 11. Die zwei romanischen Fenster der Südfassade 12. ábra. A torony belsejében feltárt kripta Abb 12. Die in dem Inneren des Turmes freigelegte Krypta Az 1776-ban épült fa karzat építésével funkciója megszűnt, új feljárat kialakítására volt szükség. A feltételezésünk az, hogy a régi karzat egy ívvel nyílt a hajó irányába, a múlt századi is ezt a formát követte. A fennmaradt térképek, írásos feljegyzések értékelései alapján tudjuk, hogy a középkorban a templomnak tornya volt. Az 1743-ból fennmaradt térképen láthatjuk, hogy a nyugati homlokzat előtt egy kétszintes torony emelkedik. (2. ábra) A későbbi XVIII. századi térképen (3. ábra) a középkori templom alaprajzát láthatjuk, de nyilván már csonkán, mert a nyugati homlokzat előtt nincs torony. Viszont a rajzon a haranglábat feltüntették. A rajzokból kiolvasható adatokat kiegészítik az idős lakosok 1773-ból fennmaradt tanúvallomása, akik több ízben utalnak régi toronyra, pl. a szentély és torony tetejéről a szél a vaskeresztet leverte. A torony melletti falon festett képet láttak. A régi toronyból leesett a harang és eltörött. A tanúvallomásokból kiderül, hogy az új haranglábat a katolikusok és protestánsok együtt építették, és ebbe új harangot is vásároltak. A kikövetkeztetések alapján erre 358 13. ábra. A hajóban feltárt mellékoltár Abb 13. Der im Schiff freigelegte Nebenaltar 14. ábra. A középkori szószék maradványa Abb 14. Reste der mittelalterlichen Kanzel az építkezésre 1755 táján került sor. A régi torony, miután lepusztult, lebontották. A XIX. századi torony belsejében végzett kutatás során sziklából kivésett, kőfalakkal kiépített kriptát tártunk fel (5. ábra, 12. ábra), amelyet nyugatról erős bolygatás ért. A belső terét törmelék töltötte ki, amelyben a temetkezésre néhány csonttöredék, koporsószeg utalt. A betöltésben színes festett vakolatot, bécsi fazék peremét, XV. századi edény töredékét, és nem utolsó sorban piéta szobor részleteit találtuk meg. 58 A szobor 15%-a maradt meg. Rekonstruált magassága 80-85 cm lehetett. Mária bal kezével a fátylát tartotta, sima ruhaszegélyéből részletek maradtak meg. Krisztus alakjából testének töredékeit, lábfejeit, rovátkolt ruharészletet, drapéria részletet ismerjük. A szobor lesarkított posztamensen állt. Felületén égésnyomokat lehetett megfigyelni. A fejek hiánya esetleges erőszakos pusztítására utalhatnak. A stílusjegyek alapján készítését a XIV. század második felére, Nagy Lajos király uralkodásának idejére helyezhetjük.