A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Tóth Sándor (Budapest): A veszprémi székesegyház középkori kőfaragványai II.

C. Az északkeleti oldalépítménybe nyíló kettős árkád nyugati féloszlopának töve. Feltárva a kripta oldalfolyosójának ma elfalazott végében. D. A délkeleti oldalépítménybe nyíló kettős árkád középpillérének felső részéből a keleti és a nyugati féloszlop törzse és fejezete. Feltárva a déli előcsarnok és lépcsőház felől, látható. E. A déli mellékhajó nyugatról második szakaszába nyíló kapu keretének két részlete. Feltárva a külső falfelületen, látható. F. Az északi mellékhajó nyugatról második szakaszába nyíló félkörös ablak szűkületi záradékköve. Feltárva a külső oldal felől, látható. GÓTIKUS: G. Az altemplom keleti ablakának külső része, záradék és oldalbélletek. Feltárva a külső falsík felől, látható. RÖVIDÍTÉSEK A. Periodikák ÉÉ = Építés-Építészettudomány, Budapest MM = Magyar Műemlékvédelem, Budapest MV = Műemlékvédelem, Budapest VMMK = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, Veszprém B. Könyvek, tanulmányok ÁDÁM 1912. = ÁDÁM I.: A veszprémi székesegyház. Veszprém 1912. (209 fölött: II. rész) ÉRI 1972. = ÉRI I.: Veszprém. H. n. 1972. GUTHEIL 1979. = GUTHEIL J.: Az Árpád-kori Veszprém. Veszprém 1979.

2 GYÜRKY 1963. = H. GYÜRKY, K.: Die St. Georg-Kapelle in der Burg von Veszprém. ActaArch 15.1963. 341-408. KISS 1987. = KISS, Á.: Pannonische Architekturelemente und Ornamentik in Ungarn. Budapest 1987. KOPPÁNY 1984. = KOPPÁNY T.: A Közép-Dunántúl reneszánsz építészete. Ars Hungarica 12. 1984. 183-232. MM 1300-1470 = Magyarországi művészet 1300-1470 körül. Szerk. Marosi E. I—II. Budapest 1987. MMT = A magyarországi művészet története. Szerk. Dercsényi D.-Zádor A. H. п. 1970

4 (szöveckötet, képkötet) MRT 2. = ÉRI L-KELEMEN M.-NÉMETH P.-TORMA L: Magyarország Régészeti Topográfiája 2. A veszprémi járás. Budapest 1969. MRT 4. = DAX M.-ÉRI I.-MITHAY S.-PALÁGYI SZ.-TORMA I.: Magyarország Régészeti Topográfiája. 4. A pápai és zirci járás. Budapest 1972. MSZ = Magyar székesegyházak. Szerk. Éri I. Budapest 1989. (3348 = Erdei F.-Dercsényi В.: Veszprém. Székesegyház. Tájak korok múzeumok kiskönyvtára 120. H. n. 1981.) PALÁGYI-TS 1976. = K. PALÁGYI S.-TÓTH S.: A római és középkori kőtár katalógusa. Tihanyi Múzeum. H. n. 1976. SCHALLABURG = Schallaburg '82. Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn 1458-1541. 8. Mai - 1. November 1982. Wien 1982. TM = TÓTH M.: A művészet Szent István korában. Szent István és kora. Szerk. Glatz F.-Kardos J. Budapest 1988. 113-132. H. A szentély északkeleti részének fallábazata a támpillérek csatlakozó sarkaival. Feltárva a várfeljáró felőli kerítésfalon belül, látható. /. A szentélyt az egykori északi sekrestyeépítményhez kapcsoló fél támpillér töve, lábazatrésszel. Feltárva a mai építmény keleti bejáratának déli kávája felől, látható. J. Az egykori északi sekrestyeépítményből a mellékszentély zárófalának vonalában kiugró támpillér keleti lábazati köve. Feltárva a mai építmény északi falában, a belső sík felől, visszafalazva. K. Az egykori déli sekrestyeépítmény északnyugati sarokpillérének szelete. Feltárva a mai építmény nyugati, belső falsíkja felől, visszafalazva. L. A déli mellékhajó nyugatról harmadik szakaszába nyíló csúcsíves ablak záradékának szűkülete. Feltárva a külső falsík felől, látható. M. A déli mellékhajó nyugatról második szakaszába nyíló félkörös ablak szűkületi kövei, mérműcsonkokkal. Feltárva a külső falsík felől, látható. TS 1. = TÓTH S.: A veszprémi székesegyház középkori kófaragványai. VMMK 1.1963. 115-141. TS 2. = TÓTH S.: XIII. századi építőmühely Veszprémben: VMMK 6.1967. 163-179. TS 3. = TÓTH S.: Régészet, műemlékvédelem, történelem. ÉÉ 5. 1973.617-630. TS 4. = TÓTH S.: A gyulafehérvári fejedelmi kapu jelentősége. ÉÉ 15.1983. 391^128. TS 5. = TÓTH S.: A keszthelyi Balatoni Múzeum középkori kőtára. Zalai Múzeum 2. Zalaegerszeg 1990. 147-187. 1. Vö.TS 1.135. 2. TS 3.; Településtörténet és régészet. A településtörténeti kutatás módszerei. Korreferátumok. Veszprém 1974.27-34. 3. Az anyag összetételére nézve 1. a Függeléket. Ennek és előzményeinek tételeire a szövegben és a jegyzetekben dőlt nagy betűk, arab és kisbetűs római számok utalnak. 3.a Erdeitől van nyomtatott alaprajz is, hibás korszakjelölésekkel (MSZ 40). 4. A szentély gótikus oldalépítményei nem voltak egyformák. Az északi kisebb volt a mainál. Bővebben 1. alább. Á modern oszlopok alatt a kripta északi részén eredeti pillértöveket figyeltem meg (A-B). Ugyanitt a keletibb oldalépítményt kapcsoló árkádpár nyugati féloszlopát is észleltem (C). A déli oldalon a megfelelő árkádpár jelentős részét feltárhattam (vö. D). Az északi oldalépítmények közötti falról, amely nyílással készült, 1. TS 3. 620-622. Ettől nyugatra boltozott szakasz volt. A déli oldalpítményból megfigyelt kis felmenő falrész a szokásosnál vékonyabb volt. A nyugati oszloppár vonalában hasonló vastagságú korai fal bekötési nyoma látszott. Az északi részen csak ennek keleti széle és a kiszedett oldalfal nyoma maradt meg, de ez majdnem végig. A nyugati szakasz feltárt árkádmaradványa ma is látszik, ezen kívül a felsoroltak közül csak az északi osztófal maradéka és a déli árkádpár egy része. A XVIII. században az addigi korai altemplomrész keleti szakaszát barokká alakítva fenntartották, a többit pedig a mai lépcsők elődeivel és a közbülső helyiséggel váltották fel. Ennek nyugati falán befalazott nyílást észleltem. Azóta itt ajtót törtek a kripta felé. 5. Az északi torony többször újraboltozott alja kelet felé mindig zárt volt, dél felé sokáig nyitott lehetett. A korai szentélyfal JEGYZETEK 341