A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Praznovszky Mihály–Geiszt Jakabné: Beszámoló a Veszprém megyei múzeumi szervezet 1987–1992 közötti tevékenységéről

1988-ban a tapolcai és a pápai múzeumot átadtuk a helyi tanácsok kezelésébe bízva abban, hogy a helyi önállóság és kapcsolat segít a múzeumok működtetési gondjain és költségein. A reformnak számító elképze­lésünk nem ment minden gond nélkül, eredményessé­ge nagyban múlott a helyi vezetés felkészültségén, il­letve az adott múzeumi vezetés alkalmazkodó képes­ségén. Elhanyagoltságuk miatt megszüntettük a zán­kai kiállítóhelyet és a pápai patika múzeumot. Elké­szült a balatonfüredi Jókai villa teljes felújítása és új kiállítást nyitottunk benne a Petőfi Irodalmi Múzeum közreműködésével. Tihanyban új kiállítóhellyel gya­rapodtunk. Hozzánk került az ún. Balatoni Ház a Pisky sétányon. Segítettünk a vanyolai Vajda Péter emlékkiállítás létrehozásában a helybelieknek. Ugyancsak ebben az évben jelentősen csökkent a mú­zeumok nyitva tartási ideje illetve bevezettük az idő­szaki nyitva tartást, azaz a téli szünetet. 1990-ben elkészült és megnyílt a badacsonyi Sze­gedy Róza ház és új kiállítása, amely a költő és hitve­se emlékét idézi fel. Az Ajkán létrehozott városi mú­zeum (tanácsi alapítású és kezelésű) megszervezésé­ben és állandó kiállításának megrendezésében közre­működtünk. 1990-ben Sümeg került át a városi tanács kezelésé­be, s vált így ki a szervezetből. A tulajdonjogi válto­zások miatt ideiglenesen beszüntette működését a tüs­kevári és a pálkövei kiállítóhelyünk. Ugyancsak je­lentkeztek a tihanyi múzeum tulajdonjogi kérdései is ebben az évben. A zirci Természettudományi Múze­um szervezeti átalakításában is számos tárgyalásra került sor. Ebben az eszendóben a múzeumi igazgatóság pár hónapig külön költözött. Az ún. volt főispáni házban kaptunk helyet, majd a megyei tanács épületébe ke­rültünk, de egyik megoldás sem bizonyult végleges­nek, így továbbra is jelentős feszültség mutatkozott a szakmai munkavégzés megfelelő körülményeinek hi­ánya miatt. 1991-ben visszakerült a pápai városi múzeum a szervezethez a város és a múzeum közötti meg nem értés és feladat-tisztázatlansága miatt. Az év közepén történt változás után a pápai városi önkormányzat évi meghatározott nagyságrendű anyagi támogatást bizto­sít a múzeum városi feladatainak ellátásához. 7992. január elsejével megoldódott a zirci múze­um évtizedes gondja. Kivált a szervezetből és máso­dik megyei múzeumként közvetlenül a megyei önkor­mányzat hatáskörébe került. Jelentősen változott műtárgyvédelmi helyzetünk is. 1988-ban elkészült a felsőörsi raktárbázis D jelű rak­tár épülete. Ezt 1989-ben és 1990-ben elláttuk fűtés­sel és vízvezetékkel is. Sajnos a felsőörsi raktárépítési rekonstrukció ekkor leállt, s még mindig maradtak külső raktáraink ugyancsak Felsóörsön, illetve Ba­konybélben. 1990-től kezdődően a vagyonvédelemben is válto­zások történtek. Minden múzeumunkban volt leg­alább mechanikus védelem, de több intézményünk­ben elektromos riasztórendszer is működött. Sajnos nem mindig hatásosan, „köszönhetően" a pénzügyi feltételek elégtelenségének is, amelyek nem tették le­hetővé a korszerű berendezések megvásárlását. Személyi kérdések A múzeumi szervezet élén 1987 nyarán változás történt. Július 1-vel eltávozott és a tapolcai múzeum igazgatója lett dr. Törőcsik Zoltán, helyére szeptem­ber 1-vel dr. Praznovszky Mihály, a Nógrád Megyei Múzeumok korábbi igazgatója jött. Ez időszakban tá­vozott nyugdíjba dr. Uzsoki András igazgatóhelyet­tes, Kollár Lászlóné gazdasági osztályvezető, dr. Tóth Sándor a zirci Természettudományi Múzeum igazga­tója, Veress D. Csaba tudományos főmunkatárs. Örökre el kellett búcsúznunk dr. Vajkai Auréltól a múzeumi szervezet egykori igazgatójától és dr. Bár­dossy Lászlónétól, nyugdíjas gazdasági igazgatóhe­lyettesünktől. A fenti időszakban számos kollegánk kapott állami és megyei kitüntetést, elismerést. Szakmai tevékeny­ségük elismeréseként többen tudományos társaságok választott tisztségviselői lettek. Felsorolás szerint említve: K. dr. Palágyi Sylvia: az MTA Régészeti Bizottságának tagja, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat régészeti tit­kára, Veszprém Megyei Jogú város Oktatási és Kul­turális Bizottságának tagja, az Osztrák Régészeti Inté­zet tiszteletbeli tagja, az antik mozaikokkal ill. az an­tik falfestményekkel foglalkozó két nemzetközi társa­ság magyarországi referense, az ICOMOS Régészeti Parkok, Nemzeti Emlékhelyek Bizottságának tagja, az MTA VEAB Településtörténeti Munkabizottságá­nak régészeti titkára ill. az Iparrégészeti Munkabizott­ság tagja. S. dr. Lackovits Emőke: a Magyar Néprajzi Társaság választmányi tagja, az MTA VEAB Néprajzi Munkabizottságának tagja, a Pulszky-társaság választmányának tagja. dr. Praznovszky Mihály: 2L Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára, a Magyar Történelmi Társulat Országos választmányá­nak tagja, az Irodalomtörténeti és az Irodalomismeret с szakmai lapok szerkesztője, illetve szerkesztő bi­zottsági tagja. Rainer Pál: a Turul Szerkesztőségének tagja, az MTA VEAB Műemléki Munkabizottságának tagja. Mindezeken kívül V. dr. Fodor Zsuzsa megszerez­te egyetemi doktori címét a történettudományok köré­ben, majd megszervezte a Páneurópai Unió veszprém megyei csoportját s annak tevékenységét. Veress D. Csaba titkára lett a Magyar Történelmi Társulat Veszprém megyei csoportjának, míg dr. Praznovszky 26

Next

/
Thumbnails
Contents