A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Praznovszky Mihály–Geiszt Jakabné: Beszámoló a Veszprém megyei múzeumi szervezet 1987–1992 közötti tevékenységéről

Mihály egy ideig vezette a Magyar Iroda­lomtörténeti Társaság Veszprém megyei csoportjá­nak munkáját. Gopcsa Katalin művészettörténész visszatért ugyanebbe a feladatkörbe, majd mellé alkalmaztuk Kádár Tibort, aki két esztendőt töltött a múzeumban. Létrehoztuk az irodalomtörténész muzeológusi stá­tuszt is, amelyet kezdetben Kőszegi Lajos töltött be, majd távozása után dr. Ács Anna látta el ezt a felada­tot, megosztva néprajzosi munkakörével. A megyei múzeumi szervezetben dolgozó szakal­kalmazottak közül a szakmuzeológusok azok, akik a választott szaktudományukban a megye egészére ki­terjedő tevékenységet folytattak a komplexitás igé­nyével. Azaz a gyűjtőmunkán kívül elvégezték a fel­dolgozást, majd eredményeikről publikációikban ad­tak számot a múzeum periodikáiban vagy országos tudományos fórumokban. Ugyanakkor résztvettek ha­zai és külföldi szakmai konferenciákon, ahol előadá­sokat is tartottak, de tartottak előadásokat szerte a megyében tudománynépszerűsítő céllal is. Fontos te­rülete munkájuknak a múzeumban végzett tárlatveze­tés, amelynek során az érdeklődő közönséget fogad­ták és tájékoztatták mind a látnivalókról, mind a mú­zeum munkájáról. A tudományos munkavégzést egyre több technikai eszköz is segítette. Korszerű másológépeket vásárol­tunk, minden intézményben megjelentek a számítógé­pek speciális múzeumi programokkal majd a video is, mint új megőrzési eszköz belépett a múzeumi gyakor­latba. A múzeumi szakember közösség az ez időszakban stabilan együttmaradt, egyedül az anyai szerepet vál­lalók hiányoztak hosszabb-rövidebb ideig, amely tá­vollét azonban meglátszott az általuk ellátott szakte­rület mkunkájában. Szakterületek Régészet E tevékenység fő munkaterületén elsőként az ása­tások említendők. Az őskori ásatásokat Regénye Judit végezte Szentgál-Fűzikút neolitikus telepen, Balácán tár fel őskori gödröt, valamint a góri (Vas megyei) ásatáson is részt vett. A római kori ásatások irányítója dr. Palágyi Sylvia, akinek nevéhez a balácai villaegyüttes munkálatainak végzése kötődik, még ha ez a munka - rajta kívülálló okok miatt - a kívánatosnál lassabban is haladt. így, ebben az időszakban sor került a Likas dombi halom­sír feltárására, a II. épület feltárásának befejezésére, s annak romkonzerválására, az I. és X. épület további kutatására. Mindezen felül Kemenesszentpéteren a Dombi dűlőben 2 halomsír ásatást végzett, míg Bala­tonfűzfőn római fazekastelepet tárt fel. A népvándorlás kori-középkori ásatások között Cs. Dax Margit több éven át folytatta - Rainer Pállal együtt - a veszprémi vár feltárását. S. Peremi Ágota ugyancsak több évig dolgozott a lesencetomaji Piros kereszti temető feltárásán és a várpalotai Semmelweis utcai feltáráson. Rainer Pál munkája is sokrétű volt. Ásatásokat végzett a lovasi r. k. templomnál, a döbröntei várnál, az eplényi avar temetőben, Nagyvázsonyban Baráti pusztán, Gyulafirátóton, Szigligeten a várnál. Ezenkí­vül dolgozott Győr és Vas megyékben is. Tapolcán dr. Törőcsik Zoltán folytatta a templom­dombi ásatásokat, amelyeknek első lezárult szakaszát romkonzerválással fejezte be. Pápán Ilon Gábor a vá­rosfalkutatást indította meg, majd folyamatos munká­ja lett a döbröntei vár ásatása, a Nagydém-középré­páspusztai feltárás, s ő is részt vett a góri Kápolna­dombi földvár ásatásán. Kutatott a Kemenesszentpé­ter, Dombi dűlői őskori lelőhelyen. A tervszerű ásatások mellett - amelyekről a régé­szek minden évben megírták pontos ásatási jelen­téseiket - eseti, váratlan, de minden évben jelentős számú munkát jelentett az ún. leletmentések elvégzé­se. A teljesség igénye nélkül felsoroljuk azokat a tele­püléseket, ahol a fenti korokból származó leletek ke­rültek elő, s amelyeket e kollégák tárták fel, gyűjtöt­ték be: Mencshely, Balatonkenese, Várpalota, Berhi­da, Farkasgyepű, Németbánya, Gyarmat, Balatonal­mádi, Balatonrendes-Ábrahámhegy, Veszprém-Csa­tárhegy, Tapolca-Diszel, Pula, Pápa, Külsővat, Ne­mesvámos, Szentkirályszabadja, Balatonszepezd, Vá­szoly, Veszprémvarsány-Sikátor, Eplény, Zalagyö­mörő, Liter, Veszprém (több utcában is), Alsóörs, Ba­latonfűzfő, Balatonkenese, Dudar, Sümeg, Tés, Vö­rösberény, Papkeszi, Királyszentistván, Somlóvásár­hely, Városlőd. Természettudomány A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum dolgozói a Bakony természeti világát kutatták első­sorban, de volt lehetőségük arra is, hogy az ország más pontjain is végezzenek kutatásokat, így Sziget­közben, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben, az Alpokalja körzetében. (Ezek elsősorban dr. Tóth Sán­dor nevéhez fűződnek). Ebben az időszakban minden gyűjteményi egység jelentős számú anyaggal gyarapodott. A geológiai, botanikai, gerinctelen, rovar, gerinces gyűjtemény feldolgozottsága is jó színvonalú volt. Ugyanez mondható el a könyvtár, az adattár és a fotótár gyara­pításáról, feldolgozottságáról. 1988-ban nagy visszhangot keltett leletük volt a pulai lignitbányából begyűjtött ősorrszarvú csontvá­za. 1991-ben a sümegi Kocsis Lajos-féle geológiai gyűjteményt átadták a helyi múzeumnak. Rend­szeresen részt vettek megyei és megyén kívül új táj­védelmi körzetek létesítésének tudományos előmun­27

Next

/
Thumbnails
Contents