A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Praznovszky Mihály–Geiszt Jakabné: Beszámoló a Veszprém megyei múzeumi szervezet 1987–1992 közötti tevékenységéről

Mihály egy ideig vezette a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém megyei csoportjának munkáját. Gopcsa Katalin művészettörténész visszatért ugyanebbe a feladatkörbe, majd mellé alkalmaztuk Kádár Tibort, aki két esztendőt töltött a múzeumban. Létrehoztuk az irodalomtörténész muzeológusi státuszt is, amelyet kezdetben Kőszegi Lajos töltött be, majd távozása után dr. Ács Anna látta el ezt a feladatot, megosztva néprajzosi munkakörével. A megyei múzeumi szervezetben dolgozó szakalkalmazottak közül a szakmuzeológusok azok, akik a választott szaktudományukban a megye egészére kiterjedő tevékenységet folytattak a komplexitás igényével. Azaz a gyűjtőmunkán kívül elvégezték a feldolgozást, majd eredményeikről publikációikban adtak számot a múzeum periodikáiban vagy országos tudományos fórumokban. Ugyanakkor résztvettek hazai és külföldi szakmai konferenciákon, ahol előadásokat is tartottak, de tartottak előadásokat szerte a megyében tudománynépszerűsítő céllal is. Fontos területe munkájuknak a múzeumban végzett tárlatvezetés, amelynek során az érdeklődő közönséget fogadták és tájékoztatták mind a látnivalókról, mind a múzeum munkájáról. A tudományos munkavégzést egyre több technikai eszköz is segítette. Korszerű másológépeket vásároltunk, minden intézményben megjelentek a számítógépek speciális múzeumi programokkal majd a video is, mint új megőrzési eszköz belépett a múzeumi gyakorlatba. A múzeumi szakember közösség az ez időszakban stabilan együttmaradt, egyedül az anyai szerepet vállalók hiányoztak hosszabb-rövidebb ideig, amely távollét azonban meglátszott az általuk ellátott szakterület mkunkájában. Szakterületek Régészet E tevékenység fő munkaterületén elsőként az ásatások említendők. Az őskori ásatásokat Regénye Judit végezte Szentgál-Fűzikút neolitikus telepen, Balácán tár fel őskori gödröt, valamint a góri (Vas megyei) ásatáson is részt vett. A római kori ásatások irányítója dr. Palágyi Sylvia, akinek nevéhez a balácai villaegyüttes munkálatainak végzése kötődik, még ha ez a munka - rajta kívülálló okok miatt - a kívánatosnál lassabban is haladt. így, ebben az időszakban sor került a Likas dombi halomsír feltárására, a II. épület feltárásának befejezésére, s annak romkonzerválására, az I. és X. épület további kutatására. Mindezen felül Kemenesszentpéteren a Dombi dűlőben 2 halomsír ásatást végzett, míg Balatonfűzfőn római fazekastelepet tárt fel. A népvándorlás kori-középkori ásatások között Cs. Dax Margit több éven át folytatta - Rainer Pállal együtt - a veszprémi vár feltárását. S. Peremi Ágota ugyancsak több évig dolgozott a lesencetomaji Piros kereszti temető feltárásán és a várpalotai Semmelweis utcai feltáráson. Rainer Pál munkája is sokrétű volt. Ásatásokat végzett a lovasi r. k. templomnál, a döbröntei várnál, az eplényi avar temetőben, Nagyvázsonyban Baráti pusztán, Gyulafirátóton, Szigligeten a várnál. Ezenkívül dolgozott Győr és Vas megyékben is. Tapolcán dr. Törőcsik Zoltán folytatta a templomdombi ásatásokat, amelyeknek első lezárult szakaszát romkonzerválással fejezte be. Pápán Ilon Gábor a városfalkutatást indította meg, majd folyamatos munkája lett a döbröntei vár ásatása, a Nagydém-középrépáspusztai feltárás, s ő is részt vett a góri Kápolnadombi földvár ásatásán. Kutatott a Kemenesszentpéter, Dombi dűlői őskori lelőhelyen. A tervszerű ásatások mellett - amelyekről a régészek minden évben megírták pontos ásatási jelentéseiket - eseti, váratlan, de minden évben jelentős számú munkát jelentett az ún. leletmentések elvégzése. A teljesség igénye nélkül felsoroljuk azokat a településeket, ahol a fenti korokból származó leletek kerültek elő, s amelyeket e kollégák tárták fel, gyűjtötték be: Mencshely, Balatonkenese, Várpalota, Berhida, Farkasgyepű, Németbánya, Gyarmat, Balatonalmádi, Balatonrendes-Ábrahámhegy, Veszprém-Csatárhegy, Tapolca-Diszel, Pula, Pápa, Külsővat, Nemesvámos, Szentkirályszabadja, Balatonszepezd, Vászoly, Veszprémvarsány-Sikátor, Eplény, Zalagyömörő, Liter, Veszprém (több utcában is), Alsóörs, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Dudar, Sümeg, Tés, Vörösberény, Papkeszi, Királyszentistván, Somlóvásárhely, Városlőd. Természettudomány A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum dolgozói a Bakony természeti világát kutatták elsősorban, de volt lehetőségük arra is, hogy az ország más pontjain is végezzenek kutatásokat, így Szigetközben, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben, az Alpokalja körzetében. (Ezek elsősorban dr. Tóth Sándor nevéhez fűződnek). Ebben az időszakban minden gyűjteményi egység jelentős számú anyaggal gyarapodott. A geológiai, botanikai, gerinctelen, rovar, gerinces gyűjtemény feldolgozottsága is jó színvonalú volt. Ugyanez mondható el a könyvtár, az adattár és a fotótár gyarapításáról, feldolgozottságáról. 1988-ban nagy visszhangot keltett leletük volt a pulai lignitbányából begyűjtött ősorrszarvú csontváza. 1991-ben a sümegi Kocsis Lajos-féle geológiai gyűjteményt átadták a helyi múzeumnak. Rendszeresen részt vettek megyei és megyén kívül új tájvédelmi körzetek létesítésének tudományos előmun27