A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Praznovszky Mihály–Geiszt Jakabné: Beszámoló a Veszprém megyei múzeumi szervezet 1987–1992 közötti tevékenységéről

PRAZNOVSZKY MIHÁLY-GEISZT JAKABNÉ BESZÁMOLÓ A VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET 1987-1992 KÖZÖTTI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Általános helyzet A múzeumi szervezet eltelt hat éve egyúttal a magyar társadalom történetének egyik legizgalmasabb és sorsdöntő fél évtizede is. A társadalmi rendszer megváltozásának első jelei éppen a nyolcvanas évek végétől egyre nyilvánvalóbbá váltak, ami minden területen kihatott a szakmai tevékenységünkre is. Kezdetben elsősorban a működtetés nehézségei éreztették, hogy a régi felfogásban és módon nem lehet folytatni munkánkat. Nyilvánvalóvá vált, hogy az addigi gyakorlat, a költségvetési támogatás egyoldalúsága már kevés lesz a megfelelő színvonalú szakmai munka elvégzéséhez. Egyelőre csak olyan lehetőség látszott - amellyel 1988 óta többször is élt a szervezet -, hogy a belső erők átszervezésével kell bizonyos költségeket átcsoportosítani. Ezalatt természetesen létszámrevíziót kell érteni, amelynek során először bizonyos múzeumi segéderőktől váltunk meg, de 1990ben már a szakmát is érintette ez a koncepció. Majd ezt felváltotta a vállalkozói szemlélet, amelynek során a legnagyobb tapasztalatot az jelentette, hogy a múzeum alkalmatlan a tőle idegen funkció ellátására. Nem a múzeumnak kell vállalkozni, hanem a múzeumban kell vállalkozni. A befektetett anyagi és szellemi energia töredékét sem hozta a kívánatosnak, s helyenként ellenszenvet váltott ki, nemkívánatos megítéléssel járt. (Kereskedelmi, vendéglátóipari kezdeményezések, szerződések, stb.) Maradt tehát a harmadik út 1992-től kezdődően. Alapítványoktól, pályázati kiírásokból anyagiakat szerezni a szakmai munkához, hiszen addigra a költségvetési támogatás - mégha a megye és Veszprém város összefogott is - éppen csak a működtetés költségeit biztosította. A múzeumi szervezet életképességét dicséri, hogy e sokak által igénybe vett területen tudott anyagi forrásokat szerezni és szakmai munkáján nem látszott meg ez a zökkenő. Még akkor sem, ha a gazdasági ellátó szervezet munkáján túl, a szakmai alkalmazottak munkaidejének jelentős része is erre a „pénzszerző" tevékenységre fordítódott. A változás másik területe a törvényalkotás, azaz a társadalom jogi rendszerének átalakulása, a társadalmi mechanizmusok új szellemű működtetése. Számos olyan új törvény született, amely kihatott a szervezet munkájára, nem csekély igazgatási gondot okozva, amelyeken csak lassan és nem egyszer veszteségeket szenvedve lehetett úrrá lenni. Ide kell sorolnunk az önkormányzati törvényt, a tulajdoni törvényt, a kárpótlási törvényeket, a közalkalmazotti törvényt stb. Mindezekkel együtt nem készülhetett el az új múzeumi törvény, s ez a furcsa kettősség sok gond forrása lett

; Erezhető volt a változás olyan eseménysoron is, mint a látogatottság visszaesése. Ez ugyan országos tendencia volt, s a korábbi évek kikozmetikázott látogatói számait reális mennyiségre helyezte, de ez végső soron a társadalom gazdasági stabilitásának megbillenését is jelentette: egyre kevesebben jártak múzeumba s az egyre emelkedő szabadidős költségeket nem tudták megfizetni. Nem is a múzeumi belépők szolidan emelkedő árai voltak ezek, de a bennünket leginkább érintő terület: a fiatalok múzeumba járásának a visszaesése, az iskolai kirándulások számának radikális csökkenése, illetve elmaradása. S bár mellékes körülmény, de az évkönyvek múzeumtörténeti eseményként fogják megőrizni az 1992. szeptemberi betörést a balácai múzeumba, illetve a novemberit a Laczkó Dezső múzeumba (mindkettő tettese ugyanaz a személy), s csak a krónikási hűség kedvééit jegyezzük fel, hogy az ellopott régészeti tárgyak nagy része szerencsésen visszakerült a múzeumba. S ugyancsak a bűnügyi krónikák őrzik a felsőörsi műtárgyvédelmi központ szolgálatos nappali őrének az 1992. december 31-én történt rejtélyes halálesetét. Intézmények E hat esztendő alatt intézményrendszerünkben jelentős változások történtek mind a fejlesztést, mind a műszaki állapotot, mind a belső struktúrát illetően. 25