A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Éry Kinga: Kora avar kori népesség csontmaradványai Balatonfűzfő határából

ÉRY KINGA KORA AVAR KORI NÉPESSÉG CSONTMARADVÁNYAI BALATONFŰZFŐ HATÁRÁBÓL Bevezetés 1960-ban, a Balatonfűzfőről Almádinak tartó út fölötti domboldalon, a Szalmássy-telep térségében, homokbányászás során a VI. század vége és a VII. század második fele közé keltezett avar kori temetőre bukkantak, néhány sírt el is pusztítva. A veszprémi Bakonyi Múzeum munkatársai 1961-1964 között fel­tárták a temető 81 sírját, majd 1976-1978 között an­nak további 56 sírját (ÉRI 1962., 1963.; DAX-NÉ­METH 1964.; NÉMETH 1965.; CS. DAX 1977., 1978., 1979.). A különböző időkben történt bolygatások miatt nem volt megállapítható, hogy a 137 ismertté vált és a néhány feldúlt sír mekkora részét alkotja az egykori temetőnek, annak kiterjedését ugyanis csak északi irányban lehetett megfigyelni. A feltárt temetőrészből 85 egyén csontmaradványa került a Bakonyi Múzeum embertani gyűjteményébe. A hatvanas években feltárt csontvázak a mostoha rak­tározási viszonyok miatt, a hetvenes években feltárt csontvázak egy része pedig a temető kedvezőtlen ta­lajadottsága folytán vált hiányossá. Az anyag részle­tes embertani vizsgálatára ezért nincs is mód, annak vázlatos áttekintése azonban nagyon is indokolt, hi­szen a Dunántúl ezen szűkebb térségének avar kori lakosairól ez ideig csupán a veszprém-jutasi, valamint az ösküi néhány koponya adott tájékoztatást (BAR­TUCZ193L). A csontvázak vizsgálata az alábbi módszerekkel történt. Életkor meghatározás a gyermekek és fiatal­korúak esetében: FEREMBACH-SCHWIDETZKY­STLOUKAL 1979., a felnőttek esetében: NEMES­KÉRI-HARSÁNYI-ACSÁDI 1960. Nem-meghatá­rozás: ÉRY-KRALOVÁNSZKY-NEMESKÉRI 1963. Mérés és leírás: MARTIN-SALLER 1957. Testmagasság-számítás: SJ0VOLD 1990. A méretek osztályozása, átlagszórás: ALEKSZEJEV-DEBEC 1964. Tíz koponyaméretre (1, 8, 9, 17, 40, 45, 48, 51, 52, 54) épülő távolságszámítás: PENROSE 1954., standardizálás: THOMA 1978. Demográfiai jellemzők A csontvázak egyéni nemi és életkori adatai az 1. táblázaton láthatók. A mintában 14 gyermek és 71 felnőtt található (2. táblázat). E 16,5 : 83,5%-os arány a gyermekek jelentős részének hiányát mutatja, elmé­letileg ugyanis a 14 éven aluli halottak az össznépes­ség 45^48%-át alkotnák. Különösen kevés a csecse­mőkorú halott, részarányuk ugyanis csupán 1,2%, no­ha az COALE - DEMÉNY 1966. bemutatott modellje szerint 27,6% körül lenne várható. A mintából hiányzik tehát mintegy 30-32 csecsemő korú halott, de csekély az 1-4 évesek 5,5%-os jelenléte is, ha azt az elméletileg várható 12,9%-os értékhez viszonyítjuk (3. táblázat). Csecsemő és kisgyermek korú halottak hiánya rég­múlt korok temetőiben gyakran megfigyelt jelenség. Oka az lehet, hogy a kisgyermekek sekély mélységű sírjai, illetve csontvázai a földfelszín lepusztulása, vagy földmunkák miatt megsemmisülnek, de az is felté­telezhető, hogy a kisgyermek korú halottak egy részét nem a közösségi temetőbe hantolták el. Kisgyermek ko­rú halottak temetőn belüli hiánya ilyenformán nem te­kinthető a halandóság hiteles mutatójának. A 15 év fölötti felnőttek nemi aránya 34 : 37, s ez elhanyagolható mértékű nőtöbbletet jelez. A két nem halandósága ugyanakkor tendenciájában hasonló a modell szerintihez, azaz a férfiak és nők halálozási gyakorisága 15 és 34 év között közel azonos, 35 és 54 év között több a férfi, 55 év fölött több a női halott. A balatonfűzfői népesség demográfiai mutatói te­hát aránytalanságot csupán a csecsemő és kisgyermek korú halottak hiányában jeleznek, ez azonban temet­kezési szokás vagy sírpusztulás következménye lehet. A felnőttek nemi és halálozási adatai ugyanakkor tö­megükben arra utalnak, hogy e koraavar kori népes­ség feltehetően normál, stacioner közösség lehetett. 251

Next

/
Thumbnails
Contents