A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Bóna István: Gepida fejedelmi sír Tiszaszőlősőn? A mojgrádi kincs harmis népvándorláskori aranyairól

BÓNA ISTVÁN GEPIDA FEJEDELMI SÍR TISZASZÖLÖSON ? A MOJGRÁDI KINCS HAMIS NÉPVÁNDORLÁSKORI ARANYAIRÓL „Egészen természetes, hogy ha egy fejedelmi leletről és Mojgrádról van szó, akkor a régész önkéntelenül is az ottani római katonai táborra és igazgatási központra, Poroüssumra gondol. így tett Bóna István is, aki a kincs néhány népvándorlás kori tárgya alapján ott sejti a gepidák 454 utáni egyik erdélyi fejedelmi központját"

1 — Ezzel a mondattal váltam a mojgrádi majd nolens volens a tiszaszőlősi 6. századi gepida fejedelmi sírlelet tudományos hitelének koronatanújává. Tény, ami tény, valóban ezt írtam: „Fejedelmi központot 454 után eddig csak Erdélyből ismerünk: Mojgrádról (a római Porolissumból) és Apahidáról (a római Napoca közeléből)".

2 A mondat 1969/1970. telén íródott és — késő bánat — valahogy bennefelejtődött a végül is csak 1974 karácsonyára megjelent könyvemben. Sajátos módon a kritikájával együtt: a könyv 28—29 lapján kinyomtatott, 1972ben készült elterjedési térképen már nem szerepel Mojgrád, a gepida településterület nem is terjed Mojgrád vidékéig. Valami ugyanis történt közben, amelyet a bevezető mondat szerzője, a népvándorlás kor kutatását kívülről szemlélve, máig nem tudott érzékelni. A mojgrádi népvándorláskori leletről és köréről 1970-ig csak Fettich Nándor monográfiájából lehetett tájékozódni.

3 Akkoriban Fettich volt az egyetlen kutató hazánkban, aki nemcsak látta, de alaposan meg is vizsgálta a mojgrádi (és apahidai!) leleteket, és a leghatározottabban lándzsát tört a kincsben szereplő népvándorlás kori tárgyak eredetisége mellett. Bár Fettich csalhatatlanságát illetően a 60-as években alapos kételyek merültek fel (ezekről alább szó esik, mivel a kérdés megkerülhetetlen), s kezdték megingatni mojgrádi eredményeit is, az akkori körülmények közt ezt még senki nem merte kimondani. Nagy-nagy óvatosságra intette ugyanis a kutatást, hogy 1970-ig az egyetlen kétségtelen hitelű gepida fejedelmi lelet az 1889. évi I. apahidai síregyüttes

4 volt. önmagában véve is rejtélyes, unikum-számba menő tárgyak gyűjteménye, csüngőihez, különösen aranylemez díszítményeihez eladdig sehol nem akadt párhuzam. Az apahidai sírleletből feltáruló különös és sajátos gepidái ötvösművészet arra figyelmeztetett: nagy merészség lenne a mojgrádi leletek hitelességében csupán Apahidára hivatkozva kételkedni. A mojgrádi csatok s egyéb tárgyak formája, díszítése csak egy fokkal (igaz, jókora fokkal) volt szokatlanabb, mint az apahidai unikumoké (1. ábra). Az 1970-es évek elején azonban két gyors egymásutánban előkerült és közzétett gepida fejedelmi lelet valósággal knock out-olta a mojgrádi leleteket. Először a szamosfalvi kincs (1970)

5 arany csatjaival, gyűrűivel, gyöngyeivel, karpereceivel, díszes korongcsüngőjével, röviddel később (1972) pedig a II. apahidai királysír.

6 A két új, kétségtelen hitelű nagy aranylelet szorosan kapcsolódott egymáshoz is és az apahidai I. királysírhoz is. Megsokszorozták a gepida királyi ötvösműhelyből származó alkotások számát (az I. 1- ábra. A mojgrádi kincs hamis népvándorláskori aranyai. Fettich Nándor nyomán Abb. 1. Die gefälschte völkerwanderungszeitliche Goldgegenstände des Schatzes von Moigrad. Nach N. Fettich 95