A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

H. Csukás Györgyi: Pula, Márkó és Vöröstó német falvak építkezése

23. ábra. Vöröstó, Fő u. 55. sz. lakóház lopott tornáca Abb. 23. Flur des Wohnhauses, FŐ u. 55. Vöröstó 24. ábra. Vöröstó, Fő u. 35. sz. ház ajtóval, ablakokkal lezárt tornáca Abb. 24. Mit Türe und Fenstern geschlossener Flur des Hauses Fő u. 35., Vöröstó 25. ábra. Vöröstó, Fő u. 43. sz. ház bejárati hornlokzata, a nyitott tornác elfalazásának nyomaival Abb. 25. Die Fassade des Wohnhauses Fő u. 43. in Márkó mit dem Spuren des vermauerten offenen Flurs. Eleknek feltűntek Vöröstó „csinos házai".

14 Az egész udvari homlokzaton végighúzódó nyitott tornácot ugyan nem találtunk Vöröstón, de sok lakóháznál megmaradt; ül. felismerhető még a két oszlop652 ból, két féloszlopból és összekötő ívekből álló középső lopott tornác (23. ábra), melyből a konyha („kuchl"), a két szoba („férte stuve", „hinre stuve") valamint a padlás- vagy pincejárat nyílik (Fő u. 35., 55. sz. házak). E tornác bezáródását mutatja, hogy néhol ajtót, ablakot helyeztek bele. (24. ábra) Másutt már be is falazták a tornácíveket, de az oszlopfő, ül. -az összekötő ívek kiülő vakolatkeretezése ma is árulkodnak az egykori nyitott tornácról. (25. ábra) A házak zöme ma már zárt tornácos, csak a bejárati ajtó és a két oldalán szimmetrikusan elhelyezkedő két ablak - melyeket gyakran vakolattükör foglal egységbe - emlékeztetnek az egykori nyitott tornácra. Ennek a német házakra annyira jellemző nyflászáróegyüttesnek a kialakulását jól szemléltetik az említett példák. (23-25. ábra) A fejlődés csúcsát jelentő, s a múlt századi szemlélőknek is feltűnő, jólétről tanúskodó vöröstói házak egy valamiben mégis eltérnek a vidék jeüegzetesnek tartott kétmenetú német házától, amit Márkon is láthattunk: a szobák nem a konyha előteréből („férte kuchl") nyflnak — erre már a konyhából leválasztott, zárt, egymás fölött haladó pince- ül. padlásjárat miatt sem volt lehetőség — hanem a nyitott, majd zárt tornácról. Ennyiben a tornácnak itt funkcionálisan nagyobb a szerepe, mint a márkói házaknál, ahol a tornácnak közlekedési, átjáró funkciója nem volt. Vöröstón annyira egységes ez az alaprajzi változat, hogy előzményére csak távolabbi analógiák alapján következtethetünk: a vöröstói házak valószínűleg a nagyvázsonyi Schuhmacher-házhoz hasonló fejlődési fokon mentek át.

15 A lopott tornác megmaradása valószínűleg a zárt padlás- ül. pincejáratnak köszönhető — szemben a márkói kétmenetü házakkal, ahol nem volt a konyha területéből kihasított, zárt pince- és padláslépcső. A szobák mögötti kamrák a Fő u. 46. sz. 1850-ben épült háznál a szobákból nyflnak, ennél a háznál azonban a kisméretű konyha és a sarokra épített kemence miatt nem is lett volna más lehetőség a bejáratok elhelyezésére. (26. ábra). A Fő u. 22. sz. háznál megfigyelhető volt, hogy a kamráknak eredetüeg a szobából nyíló bejáratát elfalazták, s a konyhából nyitottak ajtót — valószínűleg a kemence elbontása után. (27. ábra) Ez a fejlődés sem mondható azonban kizárólagosnak, a Fő u. 42. sz. és 55. sz. házaknál ui. ma is két bejárata van mindkét kamrának. (28. ábra) A kamrák bejáratának elhelyezését bizonyosan befolyásolta a kamra funkciója és a konyha mérete is. A lakáshasználatnak egyéb, lényeges kihatását is lehetett megfigyelni a lakóház alakulására. Mindhárom faluban általános gyakorlat volt, hogy az első szobát, mint tiszta szobát, csak különleges alkalmakkor használták. Márkon és Pulán az egész család, néha több generáció is a hátsó szobában lakott. Egy ágyban többen aludtak, és a ,,Schupetl" és ,,Pretschka" nevű gyermek-fekhelyek is számos háznál használatban voltak. Ezzel szemben Vöröstón az öregek, miután átadták a gazdaság vezetését a fia-