A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Mészáros Gyula: „Tükörből” idéztünk ördögöt. (Kisdörgicse hiedelemvilága)

1768. I. 272. Egy 1744. januárjában kelt vásárhelyi perirat szerint Szabó László többek között ezt vallotta: „Pillangónénak pedigh . . . egy ölnyi szarvát látta mindenféle fényességgel megh rakva ..." Magyarországi boszorkányperek 1529-1768.1. 291.: Az Esztergom megyei Nana közsegbeli Linka Mária boszorkányperében vallotta egy tanú, hogy ,,. . . Linka Mária pedigh felette nagy szarvakkal jött bé hozzája. . ." 112. BÁLINT Sándor: A hagyomány szolgálatában (öszszegyűjtött dolgozatok) Budapest, 1981. 9. „. . . Tápén nincs Luca nevű fehérnép . . . Még születésnapnak sem akarják vállalni." 113. Rontani küldött gombolyag szerepel Linka Mária hódmezővásárhelyi asszony ellen 1750. augusztus 11-én lezajlott boszorkányperben. (Magyarországi boszorkányperek. I. 1529-1768. 283. és 292.) 114. BORNEMISSZA Péter: Ördögi kísértetek. Semptén, 1578. 39. „Éjjel járó asszonyokról is sokat mondhatnék, kik éjjel macska képébe szökdécselők." BALASSA Iván: I. m. 367. monda: „. . . Ennek az öreg pásztornak a felesége a szomszédba átment macska képibe, és a tehenet akarta megrontani. . ." VARGA János: I. m. 144. „. . . a boszorka a néphit szerint hol macskává, hol kutyává vagy lóvá változik." 115. BALASSA Iván: I. m. 115. monda: A gazda a macska képében tehenét fejó' boszorkányt vasvillával elkapta. 116. BALASSA Iván: Lm. 117. sz. jegyzet 117. BALASSA Iván: I. m. 117. sz. jegyzet: ,№ állattá változott boszorkány általában szopni szokta a tehenet." 118. BALASSA Iván: I. m. 17. monda: „. . . A kígyók tehénszopása elég gyakori motívum a hiedelemmondákban." KOVÁCS Endre: Doroszló hiedelemvilága. 1981. 44. Kígyó 339. „. . . A hasig éró' fűbe (a legelőn) sok vót a kígyó. Éccaka mikó a tehenek lefeküdtek, a kígyók megszopták ükét." 195. Megszopás állat képében. 1555. „Kinn aludtak a fiai a jószággá. Ecce csak szalad ám az egyik gyerek, hogy gyüjjön az apja, mer az egyik tehénnek a csöcsire rátekeredett egy kígyó, oszt szopja . . ." 119. VAJKAI Aurél: A Bakony néprajza. Budapest, 1959. 135. XII. Boszorkányos történetek. 136. 1. Boszorkány 137. „. . .A Fó'szegen volt, ahol a Varga kocsma van, egy kotlós tik járt mindig, a csibéket hitta, ijesztgette a legényeket." BALASSA Iván: I. m. 388. monda: „Kotlós tyúk, amit nem tud megfogni." KOVÁCS Endre: I. m. 143. Emberfeletti erejű lények. Boszorkány. 1060. „. . . Hát azeló'tt kotlós kísérte haza a legényt a kocsmábu . . . boszorkány vót. . ." 120. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 154. Meglovaglás. „. . . A népi epikában gyakori motívum, hogy a nyakba vetett kantár segítségével bárkit lóvá lehet varázsolni!" BALASSA Iván: I. m. 124. „. . . Solymossy szerint (Magy. Népr. 4:377) a kantár nyakba vetésével lóvá való varázsolás sehol máshol Európában nem ismeretes. . ." 121. BALASSA Iván: I. m. 124. monda: „Megpatkolt boszorkány. . . Az egész nyelvterületünkön ismert." 352. „Elment egy asszony, lú képibe. U rálökte a kantárt, osztán behozta, osztán megvasaltatta. . ." 122. NAGY Olga: Hó'sök, csalókák, ördögök. Bukarest, 1974. 107. „Dömötör Sándor mutat rá arra, hogy a boszorkány éppen úgy lehet természetfölötti démon, mint földi asszony ..." 123. GÖNCZI Ferenc: I. m. 159. „A boszorkányok. . . Akinek a nyakába kötőfékjüket beledobhatják, az hatalmukban van, azon nyargalásznak." 124. GÖNCZI Ferenc: I. m. 159. ,,A boszorkányok nyári időben söprún . . . járnak!" BARNA Gábor: I. m. 20. Természetfeletti erejű személyek. Boszorkány. 21. „. . . Tiszafüredi, nagyiváni és tiszaőrsi hiedelem szerint a boszorkányok seprűnyélen lovagolnak." 125. GÖNCZI Ferenc: I. m. 158. Babonás hiedelmeik alakjai a) Boszorkány „. . . A forgószelet ők csinálják." KRUPA András: Hiedelmek-varázslatok-boszorkányok. Békéscsaba, 1974. 242. „A boszorkányok hozzák létre a néphit szerint a boszorkányszelet, azon közlekednek." KOVÁCS Endre: I. m. 15. 44. „A forgószélbe boszorkány van." 126. KOVÁCS Endre: I. m. 1084. „A boszorkány nehéz, nem bírják el a lovak, ha főkéredzkedik a kocsira." 127. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 151. „Kötés és oldás." „A kötés és oldás a magyarországi boszorkányperek állandóan visszatérő vádja ... A boszorkány megköti a férfierőt, a szoptatós anya vagy a tehén tejét." 128. KÖNYVES Károly: Babonák. Magyar Nyelvőr X. I. füz. 1881. 525. Ekecs, Csallóköz BARNA Gábor: I. m. 29. „Hajdúböszörményben megfejték a tehenet, a tejet beöntötték a vályúba. Ezután egy seprűvel addig verték, amíg egy csepp tej volt a vályúban. Akkor megjelent a rontó boszorkány, akinek az arca csupa vér volt. Öt érte a sok tejre mért ütés." 129. GÖNCZI Ferenc: I. m. 617. „. . . Ha a tehén véres tejet ád, . . . egy csészényit a disznóvályuba öntenek s istenátkozta tüske vesszőjével addig csapkodják, míg csak egy csöpp nem lesz s a baj megszűnik." (Lendvavásárhely) BERZE NAGY János: I. m. 198. 16. „Ha a tehén véres tejet ad, ... a véres tejet vályúba kell önteni. Ha valaki jön, nem szabad addig hozzá szólani, míg a csipkebokorral a véres tejet ki nem vágja a vályúból. A tehén hamarosan meggyógyul." LUBY Margit: I. m. 19-41. A rontó, a rontás. 34. „. . . A csekei Mandiné tövissel kezdte felverni a megrontott tehene tejét. Oda is ment a rontó asszony mindjárt." 130. Magyarországi boszorkányperek 1529-1768. II. 85. 182-187. (Budapest, 1970.) Egy 1742. szeptember 30-án Csornán lezajlott boszorkányperben Haszonicz Ambrus tanú vallotta, hogy „mégh Gyermek korában arra tanították némellyek az édes Annyát, hogy az szürü közzepére tölcsön tejet, és az Gyermekekkel Isten Átkozta Tüskével veresse megh, megh betegszik, a ki az Teheneinek hasznát el vette. . ." 727733. PROCESSUS CRIMINALIS CONTRA CATHARINAM IVÂNKOVICS CRIMINIS MAGIE ACCUSATAM OL Batthiány Cs. L. Körmendi Központi Igazgatóság, Úriszéki iratok 1647-1751. 731. Quintus fatens nobilis Ladislaus Hertelendi ...,,... Item egy asszon arrais tanította a Fatenst, hogy uj hold vasárnap regvei a minémő tejet válóban töltvén Isten átkozta tüskének uj haitásával verjék megh, s a megh vesztő akar hol lesz oda fogh menni ..." 131. TRENCSÉNY Lajos: Babonák az Alföldről. Ethn. Első évf. 1890. 345-350. A rontást elkövető személy megállapítása céljából nyirágsöprűvel a tehenet verték. 132. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 143. A rontás. „. . . a rontó . . . Néha saját személyében jön (pl. valamit kölcsön kérni) és akkor tudják, hogy ő akarta a rontást." 133. BARNA Gábor: I. m. 26. „Tiszaörsön gatyamadzaggal kell bekötni az ajtót és akkor a boszorkány nem tud bemenni a házba." DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 145. ,,. . . A rontás megelőzése céljából gatyamadzaggal kötik be a szobát, az istállót. . ." 134. BERZE NAGY János: I. m. 256. e) „Varázslók, varázslatok" 21. „Hogy a lakásba a boszorkányjárást megszüntessék, a kulcslyukba fokhagymát kell dugni, akkor oda nem mer bemenni." (Sámod, 1934.) 135. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 45. „Világosabb példa a Kolozs megyei pillérkő, amelyről László Gyula ír s mely alfelét meztelenül mutogató asszonyt ábrázol. Ez a mozdulat a rontás elhárítását szolgálja, néhány régies magyar falu még a XIX. században is használta e mozdulatot a vihar elhárítására." László Gyula: A 633