A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Mészáros Gyula: „Tükörből” idéztünk ördögöt. (Kisdörgicse hiedelemvilága)

varázscsomókról és a rontást elhárító mozdulatokról. Régészeti tanulmányok. Budapest, 1977. 186. kk. 136. KOVÁCS Endre: I. m. 189. 1553. „A parasztszoknyát könnyű vót fó'csapni ... Ha összevesztek, főcsapta és ezt mondta: ,Jjen vagy e*. . . nekem úgyse birsz ártani . . ." és megmutatta a seggit." 137. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 97. „Az ördög és cimborái" „Gyakran a tudományosnál csak halála után derül ki, hogy szövetségese volt az ördögnek, mert koporsója túl könnyű. A már koporsóba tett holttestet, még a sírbatétel eló'tt elviszi a pokolba az ördög . . ." 138. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 28. „. . . A kisasszonyok a szépasszonyokkal néha azonos funkcióban jelentkeznek. . ." 139. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 21. Előzmények. A magyar ősvallás kérdése. 34. „Bizonyára voltak női istenségek is." 140. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 88. „. . . A szépasszonyok, tündérek általában csoportosan, többes számban jelentkeznek. Ugyanezt mondhatjuk a kisasszonyokról is." 141. A bukovinai andrásfalvi székelyek hiedelmében a szépasszonyok „a lovak sörényén a hajrészt összesodorják, vagy három ágban összefonják". SEBESTYÉN Ádám: A bukovinai andrásfalvi székhelyek élete és története . . . Szekszárd, 1972. 188. 2. A szépasszonyok. 142. BALASSA Iván: I. m. 61. III. Természetfeletti lények ,,. . . A kisasszony a karcsai mondák kedvelt alakja. Messziről látják sétálni, esetleg felül a szekérre. . ." SZABÓ Lajos: 30. „Kisasszonyok" „A bodrogközi Karcsán a kisasszonyt bolygó léleknek tartjak, aki a határban kószál, mert valami miatt nem tud megnyugodni." 143. DÖMÖTÖR Tekla: Magyar Népszokások. Magyar Népművészet 6. 1972. 45. A lucaszék készítője „. . . Legjobb, ha mákot szór el az utón, mert a boszorkányok kötelesek a mákot felszedni . . ." (Lásd még: BERZE NAGY János: I. m. 251. c) Boszorkányok) A 39.-től: 4. A „tarcsapusztai betlehemjárás" rigmusában: „. . . százéves öregasszony Fején vitte a zsákját, Zsákjába a mákját, Arra kérte a rákját, Szeggye össze mákját. . ." 144. ERDÉLYI ZSUZSANNA: Hegyet hágék, lőtőt lépek. Archaikus népi imádságok. Budapest, 1976. KÁLMÁN Y Lajos: Boldogasszony, ősvallásunk istenaszszonya. Budapest, 1885. 145. VAJKAI Aurél: A Bakony néprajza. Budapest, 1959. 167. „Ritkábban bukkannak fel a tüzes emberek . . . Különben ártalmatlanok, épp hogy feltűnnek." 146. GÖNCZI Ferenc: I. m. 172. g) Gyertyások (Tüzesemberek) 147. BARNA Gábor: I. m. 69. „Természetfeletti lények" „Tiszafüreden azt tartja a hiedelem, ha valami tüzes emberrel találkozik, azt kell mondani: Minden ember dicséri az urat." 148. VAJKAI Aurél: I. m. 167. BARNA Gábor: I. m. 69. „Természetfeletti lények" „. . . Számtalan történet kapcsolódik a határban itt-ott, ingoványos helyeken fellobbanó tűzhöz, lánghoz. . .Tüzesembernek nevezik." 149. DÖMÖTÖR Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. Budapest, 1981. 81. „. . . a ludvérc. Ilyen nyomórudszerü alakba. És akkor ilyen tüzet fosott." (Eperjessy Ernő gyűjtése. Zselicség) GÖNCZI Ferenc: I. m. e) Ludvérc (Luczfir, ludvircz) „. . . A levegőben rendesen alkonyat körül jár, olyan hosszúnak látszik, mint a nyomórud s ott tiszta vörös, tűz színű. . ." VAJKAI Aurél: I. m. 160. „Táltos, garabonciás, ludvérc" 164. „Ludvércet láttam vagy tíz évvel ezelőtt: nagy fényesség, mintegy tizenöt méteres nyomórud. . ." 150. VAJKAI Aurél: I. m. 164. 151. FAZEKAS László: „A vámpírokról pedig, amelyek nincsenek" Galaktika 51. 1983. 122-126. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 101. „Rémalakok, vérszopók" 102. „. . . A holttetemből létrejövő, az élők vérét szívó vámpírt nem ismeri a magyar néphit." „. . . Hazánk mai területén nem ismeretes ez a vérszopó hiedelemalak." 152. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 77. „Lidérc" (ludvérc, mitmitke) 78. „. . . A lidérc továbbá ördögszerető is. . . láng alakjában behatol a kéményen, és a szó szoros értelmében „halálra szereti" az elhagyottat, aki elfonnyad, és a sírba hanyatlik." 153. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 78. 2. 154. GÖNCZI Ferenc: I. m. 171. 0 Kísértet DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 89. „Hazajáró halottak, kísértetek" „A kísértetek ellen jó védelem a „Minden jó lélek az Urat dicséri, hát te mért nem dicséred? Erre a kísértet eltűnik." 155. BARNA Gábor: I.m. 74. „Kísértet" 156. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 153. ,A megnyomó az esetek többségében a boszorkány." ,,. . . Az alvó s így védtelen embert álmában megnyomják a gonoszok." 157. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 114. „A táltos és a garabonciás" „A táltos és a garabonciás alakját napjainkban már elég nehéz egymástól elválasztani . . ." 115. „. . . Régebben ... a táltos nemcsak az időjárást tudta szabályozni, hanem meglátta a földbe ásott kincset, . . . gyógyított stb." ,A garabonciás tudományát iskolában tanulja." 158. MANGA János: I. m. 140. „5. Hiedelmek, szokások a családi életben" 141. ,,. . . Több tekintetben a táltoséhoz hasonló tulajdonságokkal ruházták fel a garabonciást ..." 159. ORTUTAY Gyula: Kis magyar néprajz. 1966. 107. ,,. . . a garabonciás diák ... a kutatók szerint az európai kóborló s varázslásokat tanuló deákság és a sámán ősi képzete keveredett alakjukban." 160. LUBY Margit: I. m. 84. „A boszorkány gonoszságával szemben a táltos jóindulatú hatalom. Szívesen segít az emberen." „Táltosmesék európai területen csak a magyarság körében élnek." ,,. . . Táltos az, aki foggal születik." 161. ORTUTAY Gyula: I. m. 107. „. . . táltos-babonáinkban igen sok vonása tükröződik a magyarság ősi, honfoglalás előtti hitvilágának, a sámánizmus világképének." 162. GÖNCZI Ferenc: I. m. 175. k) Táltos (tátos) „Szintén olyan fiúgyermekből lesz, aki foggal (némelyek szerint 7 foggal) születik . . ." 174. j) Garabonciás „Ez is oly gyermekből lesz, ki foggal és pedig 3—4 rend foggal születik . . ." Manga János: I. m. 140. „5. Hiedelmek, szokások a családi életben" 141. ,,. . . A táltos váltott gyerek volt, foggal született ..." Barna Gábor: I. m. 31. „Táltos" „Általánosan ismert hiedelem, hogy foggal született gyerekből táltos lesz." 163. GÖNCZI Ferenc: gyűjtése szerint 7 évig szopik a garabonciás. GÖNCZI Ferenc: I. m. 174. j) Garabonciás (gabroncziás, garbonczás) ,,. . . Az ilyen gyermek 7 esztendüt átszopik" 164. DÖMÖTÖR Tekla: A magyar néphit és népszokások - Kelet és Nyugat között Ethn. 1964. 2. 189-197. DÖMÖTÖR Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. Budapest, 1981. 114. A táltos és a garabonciás. GÖNCZI Ferenc: I. m. 175. k) Táltos (Tátos) „. . . ,,. . . Tudja, hogy van-e a falu határában kincs, pénz, mert a föld belsejébe jó mélyen lelát." LUBY Margit: I. m. 84. „A táltos" 85. „Szűcs Ferencné Matolcson elmondja, hogy. . . a táltos gyerek meglátja a pénzt a földbe." NAGY Olga: I. m. 64. „. . .a táltosnak, aki az Isten embere. . . rendszerint ellenségével, a sárkánnyal kell küzdenie, aki zivatar és felhő alakjában érkezik meg." 72. „A táltos tisztán lát olyan dolgo634